Munkahelyváltás: teendők az első fizetésig

Munkahelyváltás előtt egyeztesd az új szerződést és a kezdőnapot, ellenőrizd a régi munkaviszony lezárását, majd az első új fizetésig készíts pénztervet. Külön írd fel a felmondás közlését, a tényleges utolsó munkanapot és a munkaviszony végét. Ha szünetet tartasz, az egészségügyi jogosultságodat is ellenőrizd, a papírokat pedig rendezd az új munkáltatóval.

Kata már örül az új állásának, de még nem tudja, mikor engedik el a régi helyéről. Péter szünetet tervez a munkák között, és azt próbálja felmérni, meddig elég a tartaléka. Mindkettejüknek ugyanaz segít: a szerződés, a dátumok és a pénzmozgások összehangolása.

Ez az útmutató a Munka Törvénykönyve szerinti belföldi munkaviszony gyakorlati átmenetéhez ad támpontot. Külföldi munkánál, külön szolgálati jogviszonyban vagy jogvitában kérj az esetedre szóló tájékoztatást. A kapcsolódó szabályokat és eszközöket a felmondás és munkahelyváltás tudástárában találod együtt.

Röviden

• Az új szerződésben a kezdést is tisztázd: a munkaviszony kezdetének napja eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő nap.
• A felmondási időt ellenőrizd: a törvényi alapeset 30 nap, de a munkáltatónál töltött idő szerinti törvényi hosszabbodás a munkáltatói felmondáshoz kötődik; hosszabb megállapodásos vagy kollektív szerződéses idő és különös szabály is befolyásolhatja a saját határidődet.
• Ne mosd össze a dátumokat: a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó munkavégzés alóli felmentés miatt az utolsó ténylegesen munkában töltött nap eltérhet a munkaviszony megszűnésének napjától.
• Kérd az elszámolást és az iratokat: felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, más megszűnési módnál a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig kell kifizetni a járandóságokat és kiadni az előírt igazolásokat.
• A szünet alatti ellátást külön vizsgáld: a megszűnés utáni egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nem azonos a fennálló biztosítással, és a passzív jogosultság szabályai a biztosítás szünetelésére nem alkalmazhatók.
• Az első utalásig tervezz: a későbbi bevétel előtt is esedékessé válhatnak kiadások.

Mielőtt felmondasz: szerződés és kezdőnap

Az állásajánlat megérkezése után kérd el a szerződés tervezetét, és egyeztesd a kezdést. A törvényi alap: a munkaszerződést írásba kell foglalni, valamint a munkaszerződésben az alapbérben és a munkakörben meg kell állapodni.

A régi munkaviszony lezárása előtt is megállapodhattok a későbbi kezdésben. Ezt ne hagyd kimondatlanul: a munkaviszony kezdetének napja eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő nap. Nézd át a munkavégzés helyét, az elvárt beosztást, a próbaidőről szóló részt és a felmondást érintő kikötéseket is. Ha valami nem világos, még aláírás előtt kérdezz rá.

Az aláírt szerződés sem jelent feltétlen garanciát: a szerződéskötés és a munkaviszony kezdete között egyik fél sem hiúsíthatja meg a munkaviszony létrejöttét; a szerződéstől azonban bármelyik fél elállhat, ha a szerződéskötés után körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Egy vitatott ígéret vagy meghiúsult munkakezdés következményeit ezért ne általános iratmintából próbáld eldönteni.

Kata az új munkáltatóval egyezteti a kezdőnapot, mielőtt a régi helyen kész tényként közölné az új terveit. A régi szerződését is előveszi: a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A saját időzítéséhez a felmondási idő útmutatója és a felmondási idő kalkulátor ad támpontot.

Ha a munkák átfedését tervezed, külön nézesd át a szerződéses korlátozásokat és egyeztesd a beosztásokat. A párhuzamos foglalkoztatás részletes szabályait ez az átmeneti teendőlista nem dönti el helyetted.

Melyik dátum mit jelent?

Készíts közös naptárt a régi lezáráshoz és az új kezdéshez. Az alábbi sorok tervezési címkék: azt mutatják, melyik kérdésre kérj egyértelmű választ, nem személyre szabott határidő-számítást adnak.

Mit írj fel?	Mit egyeztess hozzá?
A felmondás közlésének napja	Mikor és hogyan jutott el a nyilatkozat a másik félhez?
Az utolsó ténylegesen munkában töltött nap	Meddig dolgozol, és mikorra kell átadnod a feladatokat?
A régi munkaviszony megszűnésének napja	Melyik nap szerepel a lezáráshoz tartozó iratokban?
Az új munkaviszony kezdete	Mi szerepel a megállapodásban, és mikor, hol kell jelentkezned?
Az első új bérfizetés napja	Mikorra számíthatsz a tényleges kifizetésre?

A különbségnek gyakorlati jelentősége van: a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó munkavégzés alóli felmentés miatt az utolsó ténylegesen munkában töltött nap eltérhet a munkaviszony megszűnésének napjától. Az elszámolás határidejét se az új munkahely kezdéséből számold vissza. Ha a dátumok nem állnak össze, még a munkakezdés vállalása előtt tisztázd az eltérést.

Feladatátadás és kilépő iratok

Az átadás nem pusztán a laptop és a belépőkártya visszavitele: a munkavállaló köteles az előírt rendben átadni a munkakörét és elszámolni a munkáltatóval; ennek feltételeit a munkáltató biztosítja. Kérj egyértelmű listát az átadandó feladatokról, eszközökről, nyitott ügyekről és az átvevő személyéről. A visszaadásról kapott igazolást tartsd meg.

Az elszámolásnál az irányadó szabály: felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, más megszűnési módnál a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig kell kifizetni a járandóságokat és kiadni az előírt igazolásokat. Vesd össze a kapott elszámolást azzal, amit a munkáltatóval egyeztettél, és jelezd írásban, ha irat vagy tétel hiányzik. Az egyes igazolások szerepét a kilépő papírokról szóló részletes útmutató mutatja be.

A régi TB-kiskönyvet se dobd ki: a papír alapú TB-kiskönyvet már nem kell vezetni; a munkáltatónál maradt régi példányt legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor dokumentáltan vissza kell adni, a biztosítottnak pedig meg kell őriznie. Az új helyen előre kérdezd meg, mely iratokat, milyen módon és kinek kell eljuttatnod; az eredeti példányokról és az átadott másolatokról vezess saját listát.

Mi történik, ha szünet van a két állás között?

Péter nem rögtön kezdene az új helyen. Mielőtt szabaddá teszi a naptárát, ellenőrzi a biztosítási előzményeit és azt, milyen jogcímen járhat neki egészségügyi szolgáltatás a szünetben.

A hosszabb előzményhez kapcsolódó szabály szerint a belföldinek minősülő személy legalább megszakítás nélküli 45 napos előzetes biztosítása után az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítás megszűnését követően további 45 napig fennmarad. A rövidebb előzményre eltérő feltétel vonatkozik: belföldinek minősülő személynél rövidebb előzetes biztosítás után főszabály szerint ugyanannyi ideig marad fenn az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ameddig az előző biztosítás fennállt; a korábbi, 45 napnál hosszabb és az utolsó, 45 napnál rövidebb jogosultsági időszak között 30 napnál kevesebb nap esetén további 45 napos jogosultság marad fenn.

Az ellátási jogosultság és a biztosítás nem ugyanaz: a megszűnés utáni egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nem azonos a fennálló biztosítással, és a passzív jogosultság szabályai a biztosítás szünetelésére nem alkalmazhatók. Ne abból indulj ki, hogy a szünet minden szempontból úgy számít, mintha továbbra is dolgoznál. A saját előzményedet is ellenőrizd: a biztosítási jogviszonytörténet a NEAK által üzemeltetett Biztosítási jogviszony lekérdező felületen ellenőrizhető. Az egyéni járulékfizetés kérdéséhez a TB-fizetésről szóló útmutató ad további támpontot.

Álláskeresési járadékot se írj automatikus bevételként a pénztervbe: az álláskeresési járadék megállapításának előfeltétele az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és a további jogosultsági feltételek teljesítése; az igénylés kérelemre indul. A járadékkalkulátor feltételes bruttó becslést ad a támogatott esetre; a saját költségvetésedbe egyeztetett nettó pénzmozgást és külön jelölt várható dátumot írj. A folyósítási időszak és a banki jóváírás külön kérdés, ehhez olvasd el a járadék utalási tudnivalóit.

Az első fizetésig tervezz, ne csak a munkakezdésig

Kata már tudja, mikor kell megjelennie az új irodában. A következő kérdése az, hogy mikor érkezik pénz a számlájára. A bérfizetés törvényi kerete: főszabály szerint a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni a munkabért; kizárólag teljesítménybérnél külön szabály is van. A tájékoztatásra vonatkozó főszabály és kivételei szerint a munkáltató írásbeli tájékoztatása főszabály szerint kiterjed a bérelszámolás módjára, a bérfizetés gyakoriságára és a kifizetés napjára; kivétel az írásban kifejezetten megállapított feltétel, továbbá a legfeljebb napi félórás foglalkoztatásnál a törvényi kivételekkel szűkebb a tájékoztatási kötelezettség.

Kérdezz rá a tényleges első kifizetésre, és addig tervezd meg a kiadásaidat. A kilépési tervezőben dátummal rögzítheted a saját nettó bevételeket és kiadásokat, a bizonytalan bevételeket pedig becslésként vagy feltételezésként jelölheted. A pénzterv a megadott összegekkel számol; a járandóságod nettóját egyeztesd a munkáltatóval.

Péter szemléltető példája megmutatja, miért számít a sorrend. A bemenetek kitalált, nettó pénzmozgások: a későbbi bevétel nem kiszámított munkabér vagy megítélt ellátás. Az egyenleg az addig megtörtént mozgások utáni pénzt jelenti, az áthidaláshoz szükséges pótlás nélkül.

A példa sorrendje	Pénzmozgás	Egyenleg utána
Induláskor	Rendelkezésre álló pénz: 180 000 Ft	180 000 Ft
A bevétel megérkezése előtt	Kiadás: 190 000 Ft	−10 000 Ft
A későbbi jóváíráskor	Nettó bevétel: 220 000 Ft	210 000 Ft

A későbbi pozitív záróegyenleg mellett is volt korábbi hiány. Péternek ebben a példában 10 000 Ft áthidalásról kellene gondoskodnia a kiadás esedékességéig. A saját tervedben ezért a legalacsonyabb köztes egyenleget is nézd meg, és a bevétel bizonytalan időzítését is jelezd.

Az új munkahelyen ezt egyeztesd

A kezdés előtt kérdezz rá a jelentkezés helyére, időpontjára, a kapcsolattartóra és a kért iratokra. Ellenőrizd a megadott bankszámlaadatot, majd őrizd meg a szerződést és a munkáltatótól kapott tájékoztatást. A jogviszony nyilvántartott adatait a kezdés után is nézd át.

Kata így a kezdőnap mellé a bérfizetés várható napját is felírja. Péter a szünet egészségügyi feltételeit és a korábban esedékes kiadások fedezetét rendezi. Ha még keresed az új állást, az önéletrajz-készítővel az álláskeresés következő lépését is előkészítheted.

Letölthető munkahelyváltási teendőlista

A nyomtatható listán külön követheted a szerződés, a lezárás, az esetleges szünet és az új kezdés teendőit. Az egyéni dátumokat és a kért iratokat mindig a saját megállapodásaid alapján egészítsd ki.

📄 Munkahelyváltási teendőlista letöltése (PDF) →

Gyakran Ismételt Kérdések

Források és szerzői információ

Szerző: berkalkulator.com, AI segítségével készült, elsődleges források alapján ellenőrzött útmutató. Utolsó ellenőrzés: 2026. november 13. A szöveg általános tájékoztatás; a saját szerződésedet és az egyéni jogosultsági feltételeidet külön vizsgáld meg.

• A Munka Törvénykönyve – szerződés, tájékoztatás, kezdés, felmondási idő, átadás és bérfizetés
• Ebtv. – a biztosítás megszűnése utáni egészségügyi szolgáltatási jogosultság
• NEAK: biztosítottak és az egészségügyi ellátásra való jogosultság
• Magyar Államkincstár: TB-kiskönyv és elektronikus lekérdezés
• NFSZ: ki jogosult álláskeresési járadékra?