Tamás
Berkalkulator.com Tulajdonos
2026. június 15.
⚠️ Jogi nyilatkozat: Ez a osztalék kalkulátor kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. Az adatok a megjelölt forráson alapulnak, de nem garantáljuk a pontosságukat. Fontos pénzügyi döntések előtt konzultáljon pénzügyi szakértővel.
Osztalék kalkulátor
Osztalék kalkulátor 2026: számold ki a 15% SZJA-t és a 13% szochót a 24× minimálbéres plafonig, valamint a nettó osztalékot és az effektív adókulcsot.
Adatok megadása
Osztalék (bruttó)
5 000 000 Ft
SZJA (15%)
-750 000 Ft
Szocho (13%, a plafonig)
-650 000 Ft
Nettó osztalék
3 600 000 Ft
Effektív adókulcs
28%
Szocho-plafon (24× minimálbér)
7 747 200 Ft
Plafonból még szabad keret
7 747 200 Ft
A szocho a teljes éves szocho-köteles jövedelemre nézve csak a 7 747 200 Ft plafonig fizetendő. Ha a már megszerzett béred/jövedelmed eléri ezt az összeget, akkor az osztalék után nem kell szochót fizetni, csak 15% SZJA-t.
A kalkulátor tájékoztató jellegű, a 2026-os magyar szabályok (15% SZJA, 13% szocho, 24× minimálbér = 7 747 200 Ft szocho-plafon) alapján becsül. Az eredmény nem minősül adótanácsadásnak. A konkrét helyzeted (pl. KIVA-s cég, többes jogviszony, külföldről kapott osztalék) eltérő szabályozás alá eshet – pontos kalkulációhoz fordulj könyvelőhöz vagy adótanácsadóhoz.
Gyakori kérdések az osztalékadóról
Mennyi az osztalékadó 2026-ban?
A magánszemély osztalékát 2026-ban 15% személyi jövedelemadó (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli. Az SZJA a teljes osztalékra jár, a szochót viszont csak a 24× minimálbéres éves plafonig (7 747 200 Ft) kell megfizetni.
Mi az a szocho-plafon?
A szochót évente csak a minimálbér huszonnégyszereséig kell megfizetni. 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, így a szocho-plafon 7 747 200 Ft. A plafont az összes éves szocho-köteles jövedelemre nézve kell figyelni, nem külön az osztalékra és külön a bérre.
Kell-e szochót fizetni az osztalék után, ha magas a bérem?
Ha a béred vagy más szocho-köteles jövedelmed után az év során már elérted a 7 747 200 Ft-os plafont, akkor az osztalék után nem kell szochót fizetned, csak a 15% SZJA-t. Ha csak részben merítetted ki a plafont, az osztaléknak csak a fennmaradó keretig eső része után jár szocho.
Mikor kell bevallani és megfizetni az osztalékadót?
A kifizetéskor a cég levonja és bevallja az SZJA-t és a szochót, te pedig az éves SZJA bevallásban (általában a tárgyévet követő május 20-ig) számolsz el vele. A szochót a kifizetést követő hónap 12-éig kell befizetni; ha külföldről, levonás nélkül kapsz osztalékot, magadnak kell negyedéves előleget fizetned.
Mi éri meg jobban: osztalék vagy munkabér?
Pénzügyileg az osztalék gyakran kedvezőbb, mert csak 15% SZJA + 13% szocho (a plafonig) terheli, és a szocho egy idő után „elfogy". A munkabérnél viszont magasabb a járulékteher, cserébe társadalombiztosítási jogosultságot (nyugdíj, táppénz, ellátások) ad – az osztalék nem. A legtöbb cégtulajdonosnál a kettő okos kombinációja a nyerő.
KATA vagy átalányadó esetén is van osztalékadó?
Nem. A KATA és az átalányadó az egyéni vállalkozó adózási formája, ott nincs klasszikus osztalék, mert nincs külön cég és tulajdonos. Osztalékot társas vállalkozás (pl. kft.) fizet a tagjának az adózott eredményéből.
Az osztalék adózása 2026-ban
A magánszemélynek kifizetett osztalékot 2026-ban kétféle adó terheli: 15% személyi jövedelemadó (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adó (szocho). Az SZJA mindig az osztalék teljes összegére jár, a szocho viszont csak egy éves felső határig, a szocho-plafonig.
A 24× minimálbéres plafon
A szochót évente csak a minimálbér huszonnégyszereséig kell megfizetni. 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, így a szocho-plafon 7 747 200 Ft. A plafont az összes szocho-köteles jövedelmedre nézve kell figyelni, nemcsak az osztalékra.
Hogyan „használja el” a béred a plafont?
Ha munkaviszonyod is van, a béred után a munkáltató már fizet szochót, ami „lefoglalja” a plafon egy részét. Ha az éves béred eléri a 7 747 200 Ft-ot, akkor az osztalék után már nem kell szochót fizetned, csak 15% SZJA-t.
KIVA-s cég osztaléka
Ha a céged kisvállalati adó (KIVA) alatt működik, a társaság szintjén más a logika, de a magánszemély osztaléka ugyanúgy 15% SZJA + 13% szocho (a plafonig) alá esik. A KIVA a cég adóját váltja ki, nem a tulajdonos osztalékadóját.
A KATA és az átalányadó nem osztalék
Az egyéni vállalkozó KATA vagy átalányadó szerinti jövedelme nem osztalék – ott nincs klasszikus értelemben vett osztalékfizetés, mert nincs külön cég és tulajdonos. Az összehasonlításhoz nézd meg a KATA, átalányadó és munkaviszony oldalt.
Osztalék vagy munkabér?
Az osztalék gyakran kedvezőbb, mert csak 15% SZJA + 13% szocho (plafonig) terheli, munkabérnél viszont a magas járulékok és a munkáltatói szocho is felmerül. A munkabér viszont társadalombiztosítási jogosultságot ad (nyugdíj, táppénz), az osztalék nem.
Kapcsolódó eszközök
Nézd meg a társasági adó kalkulátort a cég adóterhéhez, és olvasd el az Osztalékadó 2026 cikkünket a részletekért.