Publikálva
Frissítve: • 6 perc olvasási idő

13. és 14. havi fizetés Ausztriában 2027

Szerzők

Szerződésből a nyári és téli különjuttatások borítékjaihoz vezető utak papírkivágásos ábrázolása

A 13. és 14. havi fizetés Ausztriában jellemzően a kollektív szerződésen vagy munkaszerződésen alapul; egyes jogviszonyokban törvényi szabályt is ellenőrizni kell. Az összeget, a kifizetés időpontját és az évközi arányosítást is ebből ellenőrizd. A különjuttatások nettója eltérhet a rendes havi nettótól, ezért az éves bevételt külön kiszámított kifizetésekből állítsd össze. A 2027-es bérpéldát előzetes járulékadatokkal mutatjuk.

Az ajánlatban jól hangzik a különfizetés, de a nyaralásra félretett pénzt csak akkor tudod megtervezni, ha az összeg és az időpont is tiszta. Itt előbb a jogosultságot, utána a levonásokat és az éves pénzáramot követheted végig. Az ausztriai munkavállalás tudástárában az ajánlattól a családi és adóügyekig megtalálod a kapcsolódó lépéseket.

Röviden

  • Jogosultság: A 13. és 14. havi juttatásra való jogosultságot jellemzően a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapozza meg. Nincs minden osztrák foglalkoztatottra egységes általános törvényi jogosultság; egyes jogviszonyokban, például a közszolgálatban, külön törvényi szabály is alapozhat meg juttatást. A saját munkáltatóra és jogviszonyra alkalmazandó előírást kell vizsgálni.
  • Összeg és időpont: A különjuttatás összege és kifizetési ideje rendszerint a vonatkozó kollektív szerződésből vagy munkaszerződésből derül ki; egyes jogviszonyokban törvényi előírás is meghatározhatja. Az összeg és a kifizetési nap nem egységes minden munkavállalónál. A részmunkaidő, a változó bérelemek és a kilépés szabályai módosíthatják az összeget.
  • Éves keret: A különjuttatások kedvezményes adóztatásának kerete az éves rendes bérekhez kapcsolódó Jahressechstel; a keretet meghaladó rész rendes adóztatás alá kerülhet. Változó bér, évközi változás, más különjuttatás és éves kontrollszámítás módosíthatja az alkalmazható keretet.
  • Évközi belépés: Évközi munkakezdésnél vagy kilépésnél a különjuttatás gyakran arányos, de a pontos elszámolás a kollektív szerződéstől és a megszűnés körülményeitől függ. Egyes munkavállalói kategóriák és megszűnési módok külön feltételeket tartalmazhatnak.
  • Éves tervezés: Az éves nettó becsléséhez a rendes és a különjuttatási nettókat külön kell kiszámolni és összeadni; egy szokásos havi nettó egyszerű tizennégyszerezése nem ugyanaz. A tényleges különjuttatások száma, bruttó összege és éves kedvezményfelhasználása számít.

Miből derül ki, hogy neked jár-e különfizetés?

Kérd el a munkáltatótól, melyik kollektív szerződést alkalmazza, és hol találod benne a különjuttatás szabályát. Ezután vesd össze a munkaszerződéseddel és a munkaköröddel. A kolléga tavalyi utalása önmagában nem bizonyítja a saját összeget vagy az esedékességet.

A 13. és 14. havi juttatásra való jogosultságot jellemzően a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapozza meg. Nincs minden osztrák foglalkoztatottra egységes általános törvényi jogosultság; egyes jogviszonyokban, például a közszolgálatban, külön törvényi szabály is alapozhat meg juttatást. A saját munkáltatóra és jogviszonyra alkalmazandó előírást kell vizsgálni. Az Urlaubsgeld és Weihnachtsgeld megnevezéssel gyakran a nyári, illetve karácsonyi különfizetésnél találkozol. A köznyelvi névből azonban ne olvass ki egységes kifizetési napot vagy feltétlenül azonos összeget: a szerződéses szabály az első.

A bérszámfejtéstől írásban kérdezd meg, melyik bérelemet veszik alapul, melyik időszakra számolnak, és mi történik a változó pótlékokkal. Ha az ajánlat éves bruttót mond, tisztázd, abban már benne vannak-e a különjuttatások. Így ugyanazt a pénzt nem számolod hozzá újra az éves tervhez.

Hogyan különül el a különfizetés adózása?

A kedvezményes adóztatás előtt a keretet és az adóalapot is meg kell nevezni. A Jahressechstel a rendes bérekhez kapcsolódó adóhatod, a járulékok utáni különjuttatási adóalap pedig más összeg. Egyik helyére se a teljes éves nettódat írd be.

A kedvezményesen adózó különjuttatások előírt levonások utáni adóalapjának első 620 eurója évente egyszer adómentes. A 620 euró nem jár külön-külön a 13. és a 14. havi fizetésre. A társadalombiztosítási levonás ettől még fennállhat. Az éves 620 eurós adómentes rész után a törvényi különjuttatási adóalap következő 24 380 eurója 6%, a következő 25 000 euró 27%, majd 33 333 euró 35,75% kulccsal adózhat. Csak a Jahressechstel és a §67 egyéb feltételei között alkalmazható. A teljes bruttó különjuttatás egyszerű 6%-os adóztatása hibás általánosítás.

Ezért az interneten látott alacsony kulcsból nem következik ugyanekkora teljes bruttólevonás. Előbb a társadalombiztosítás, az adóhatod és az éves mentesség felhasználása számít. A bérpapír és a nettó bér útmutatója segít a rendes és külön elszámolási sorok megkülönböztetésében.

Melyik 2027-es szabály végleges, és melyik előzetes?

A kihirdetett adószabály és a még előzetes éves járulékparaméter külön státusz. A következő feltételek nem cserélhetők fel egymással:

2027-ben a §67(1) szerinti, hatodon belüli különjuttatások fix kulcsú béradóztatása elmarad, ha a bruttó Jahressechstel legfeljebb 2 675 euró. A Jahressechstel az addig kifizetett rendes bérek évesített összegének egyhatoda. Ez nem az adott különjuttatás bruttó vagy járulékok utáni összegének mentessége; a 620 eurós éves adóalap-mentesség külön szabály. 2027-ben a munkáltató az utolsó különjuttatás hónapjában, az egész évben nála bérezett dolgozónál, Krankengeld miatti kizáró ok hiányában választhatja a különjuttatások béradójának újraszámítását. A 2 675 eurót meghaladó, legfeljebb 25 000 eurós Jahressechstel esetén a szokásos alkalmazotti eset újraszámítási alapja a Jahressechstel-en belüli, §67(1)–(2) szerinti különjuttatások összege, a rájuk jutó előírt levonások után. Erre az alapra a 620 euró feletti rész 6%-a, de legfeljebb a 2 547 euró feletti rész 30%-a számítandó. A Jahressechstel-t meghaladó, rendes tarifával adózó részre ez a korlát nem alkalmazható; a §67(5) törvényben külön nevesített tételeit saját szabályaik szerint kell kezelni. Ez választható munkáltatói újraszámítás, nem minden különjuttatásra feltétlenül alkalmazandó új kulcs. A 2027-es különjuttatások éves járulékalap-plafonja a hivatalos előzetes közlés szerint 14 820 euró. A közlés a hivatalos kihirdetés fenntartásával előzetes. Nem a kedvezményes jövedelemadó Jahressechstel-kerete. Az alacsony keresetűek munkanélküliségi járulékkedvezményénél a rendes bért és a különjuttatást külön kell vizsgálni, nem a két bruttó összeg összeadásával. A 2027-es meglévő és új munkaviszonyra eltérő sávok vonatkoznak.

A példánk tehát reprodukálható tervezési becslés, de nem végleges 2027-es bérígéret. A források véglegesítését követően a munkáltató tényleges számfejtése és a kalkulátor frissített paraméterei alapján ellenőrizd újra.

Anna teljes éves példája: miért térhet el a két nettó?

Az ASVG az általános osztrák társadalombiztosítási törvény, az Allgemeines Sozialversicherungsgesetz rövidítése.

Anna fiktív példája rendes felnőtt ASVG-munkavállalót, egy munkáltatót és kizárólag Ausztriában végzett munkát feltételez. A munkaviszony 2026. december 31-én már fennállt, a tartomány Bécsen kívüli. A szerződés ebben a példában két különjuttatást biztosít; júniusban és novemberben fizetik ki őket.

A rendes havi bruttó 3 000 euró, ugyanekkora a két feltételezett különjuttatás bruttója. A számítás személyes családi és ingázási kedvezmény, e-card-díj és egyéni levonás nélkül, hivatalos előzetes járulékadatokkal készült. A táblázat az egyes különjuttatásokat mutatja, euróban; az adóalap nem az átutalt nettó.

A különjuttatás elszámolási elemeElső kifizetés, EURMásodik kifizetés, EUR
Feltételezett bruttó3 0003 000
Munkavállalói társadalombiztosítási levonás (SV)512,1512,1
Kedvezményesen adózó alap az éves mentesség után1 867,92 487,9
Különjuttatási béradó112,07149,27
Becsült nettó kifizetés2 375,832 338,63

A különbség itt nem eltérő bruttóból ered: az éves adóalap-mentességet az első kifizetés már felhasználta. A második juttatásnál ugyanazt a mentességet nem lehet újból levonni. Anna ezért a két érkező összeget külön sorban rögzíti a naptárában.

A rendes hónap becsült nettója 2 184,35 euró. Az éves pénzáram a 12 rendes havi nettó és a két különnettó összege: 30 926,66 euró, előzetes tervezési becslésként. Ez eltér a rendes havi nettó egyszerű felszorzásával adódó 30 580,9 eurótól; a különbség 345,76 euró.

A saját, támogatott teljes éves helyzetedet az osztrák bérkalkulátorral tervezheted. A kalkulátor bérlevonást becsül; az éves osztrák adóelszámolás eredményét és a visszatérítést külön kell vizsgálni.

Béla év közben kezd: előbb az arányosítás szabálya kell

Béla fiktív szerződéses példájában a megvizsgált szabály kifejezetten 3 teljes hónapra, a teljes éves különjuttatás időarányos részét írja elő. Ha a teljes juttatás 3 000 euró, ebben a feltételezett esetben a bruttó rész 750 euró. Ez a választott szerződéses feltétel számtani bemutatása, nem minden évközi belépő törvényi képlete.

Évközi munkakezdésnél vagy kilépésnél a különjuttatás gyakran arányos, de a pontos elszámolás a kollektív szerződéstől és a megszűnés körülményeitől függ. Egyes munkavállalói kategóriák és megszűnési módok külön feltételeket tartalmazhatnak. Béla elkéri a belépési dátumhoz és saját szerződéséhez tartozó elszámolást, és külön rákérdez a megszűnési szabályokra. Ebből a példából nem számolunk részéves nettót: ahhoz a tényleges időszak és a havi béradatok külön ellenőrzése kell. A teljes éves tervezőbe nem helyettesítünk be részéves adatot úgy, mintha az teljes évre szólna.

Mit írj fel az éves pénzügyi tervedbe?

A havi megélhetést a rendes havi nettóval vesd össze, a különjuttatásokat pedig a tényleges kifizetési időpont mellé tervezd. Az éves összegből számolt havi átlag hasznos összehasonlítás, de nem ugyanannyi érkezik minden hónapban a számládra.

Az alábbi ábra a jogosultság, az adókeret és az éves összeg kapcsolatát foglalja össze. A benne szereplő előzetes példa ugyanazokat a feltételeket követi, mint Anna táblázata.

Különjuttatás döntési rendje: szerződés, részév, adóhatod és előzetes éves nettó

Anna a különnettókat és az esedékességet jegyzi fel; Béla előbb a saját arányosítását tisztázza. Te is ezzel a sorrenddel indulj: jogosultság, bruttó összeg, időpont, levonások, éves összesítés. Ha valamelyik adatot még nem tudod, jelöld nyitott tételként ahelyett, hogy biztos bevételként költenéd el.

Nyomtatható ellenőrző lista

A segédlet a cikk nélkül is tartalmazza a fő feltételeket, az érintett időszakot és a forrásellenőrzés dátumát. A saját ügyedhez jelöld meg, melyik pontot tisztáztad; az irat nem hivatalos kérelem és nem helyettesít határozatot.

📄 Ellenőrző lista letöltése (PDF) →

Gyakran Ismételt Kérdések

Minden osztrák munkaviszonyhoz automatikusan jár két különfizetés?

A 13. és 14. havi juttatásra való jogosultságot jellemzően a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapozza meg. Nincs minden osztrák foglalkoztatottra egységes általános törvényi jogosultság; egyes jogviszonyokban, például a közszolgálatban, külön törvényi szabály is alapozhat meg juttatást. A saját munkáltatóra és jogviszonyra alkalmazandó előírást kell vizsgálni.

Hol találom a saját jogosultságom és összegem alapját?

A különjuttatás összege és kifizetési ideje rendszerint a vonatkozó kollektív szerződésből vagy munkaszerződésből derül ki; egyes jogviszonyokban törvényi előírás is meghatározhatja. Az összeg és a kifizetési nap nem egységes minden munkavállalónál. A részmunkaidő, a változó bérelemek és a kilépés szabályai módosíthatják az összeget.

Ugyanannyi lesz a két különfizetés nettója?

A kedvezményesen adózó különjuttatások előírt levonások utáni adóalapjának első 620 eurója évente egyszer adómentes. A 620 euró nem jár külön-külön a 13. és a 14. havi fizetésre. A társadalombiztosítási levonás ettől még fennállhat. A példában az első és a második különfizetés becsült nettója 2 375,83 és 2 338,63 euró. Az összes éves nettó 30 926,66 euró; ez előzetes 2027-es tervezési becslés, nem végleges éves adóelszámolás.

Mikor kell külön megvizsgálni az időarányosítást?

Évközi munkakezdésnél vagy kilépésnél a különjuttatás gyakran arányos, de a pontos elszámolás a kollektív szerződéstől és a megszűnés körülményeitől függ. Egyes munkavállalói kategóriák és megszűnési módok külön feltételeket tartalmazhatnak.

A feltüntetett adókulcs a teljes különfizetésre mindig alkalmazható?

Az éves 620 eurós adómentes rész után a törvényi különjuttatási adóalap következő 24 380 eurója 6%, a következő 25 000 euró 27%, majd 33 333 euró 35,75% kulccsal adózhat. Csak a Jahressechstel és a §67 egyéb feltételei között alkalmazható. A teljes bruttó különjuttatás egyszerű 6%-os adóztatása hibás általánosítás. A különjuttatások kedvezményes adóztatásának kerete az éves rendes bérekhez kapcsolódó Jahressechstel; a keretet meghaladó rész rendes adóztatás alá kerülhet. Változó bér, évközi változás, más különjuttatás és éves kontrollszámítás módosíthatja az alkalmazható keretet.

Miért kell a tervezőben külön megadnom ezeket az összegeket?

Az éves nettó becsléséhez a rendes és a különjuttatási nettókat külön kell kiszámolni és összeadni; egy szokásos havi nettó egyszerű tizennégyszerezése nem ugyanaz. A tényleges különjuttatások száma, bruttó összege és éves kedvezményfelhasználása számít.

Források és szerzői információ

Szerző: berkalkulator.com, AI segítségével; az állításokhoz elsődleges forrásokat és független tényellenőrzést használunk. Utolsó forrásellenőrzés: 2026. november 10. Az érintett év és az egyedi feltételek minden ügyben külön számítanak.