Publikálva
15 perc olvasási idő

Lakásbérleti (albérleti) szerződés minta 2026: letöltés, kötelező elemek, GYIK

Authors

Lakásbérleti (albérleti) szerződés minta 2026 - másolható sablon és útmutató

Mi az a lakásbérleti szerződés és miért fontos írásba foglalni?

A lakásbérleti (köznapi nevén albérleti) szerződés a bérbeadó és a bérlő közötti jogviszony alapdokumentuma: ebben rögzítik, hogy a bérbeadó a lakást meghatározott bérleti díj ellenében a bérlő használatába adja. A lakásbérletet a 2013. évi V. törvény (Ptk.) bérleti szerződésre vonatkozó szabályai és az 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény) együtt szabályozzák.

A lakástörvény az írásba foglalást írja elő: a lakásbérleti szerződést írásban kell rögzíteni. Szóbeli megállapodással is létrejöhet bérleti jogviszony, ez azonban komoly bizonyítási kockázatot jelent, ezért a gyakorlatban mindig írásos szerződést érdemes kötni. Az írásbeli forma mindkét felet védi: vita esetén bizonyítja a bérleti díj összegét, a kaució mértékét, a lakás állapotát és a felmondás feltételeit. E cikk célja, hogy átfogó útmutatást adjon a kötelező elemekről, a kaucióról, a felmondásról és a bérbeadó adózásáról, valamint hogy egy azonnal másolható szerződésmintát is biztosítson.


TL;DR – Gyors összefoglaló

  • Írásba foglalás: az írásbeli formát a lakástörvény írja elő; szóbeli megállapodással is létrejöhet a bérlet, de vita esetén nehezen bizonyítható, ezért mindig írásban köss szerződést
  • Kötelező elemek: a felek adatai, az ingatlan pontos adatai (cím, helyrajzi szám), a bérleti díj és fizetésének módja/határideje, a bérlet időtartama
  • Kaució (óvadék): a Ptk. 6:343. § alapján a túlzott mértékű biztosítékot a bíróság mérsékelheti – a havi bérleti díj háromszorosát meghaladó kaució kérelemre csökkenthető, ezért a szokásos felső határ legfeljebb 3 havi bérleti díj
  • Közüzemi mérőórák: birtokbaadáskor rögzítsd a víz-, gáz-, villany- és fűtésórák állását leltárban
  • Bérleti idő: lehet határozott (pl. 12 hónap) vagy határozatlan – ez befolyásolja a felmondás szabályait
  • A bérbeadó adózása: a magánszemély lakáskiadás után 15% SZJA-t fizet, a lakáskiadás kalkulátor segít kiszámolni a fizetendő adót
  • Közjegyzői okirat: a szerződés közjegyzői okiratba foglalása kiürítési kötelezettség kikényszerítését teszi lehetővé per nélkül
  • Másolható minta: az alábbi szerződésminta szabadon szerkeszthető, akár Word dokumentumba is beilleszthető

Lakásbérleti szerződés kötelező tartalmi elemei

Ahhoz, hogy a szerződés egyértelmű és kikényszeríthető legyen, az alábbi elemeknek mindenképpen szerepelniük kell benne.

Kötelező elemLeírás
Bérbeadó adataiNév, lakcím, anyja neve, adóazonosító jel, személyi igazolvány szám
Bérlő adataiNév, lakcím, anyja neve, születési hely/idő, személyi igazolvány szám
Ingatlan adataiPontos cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, tartozékok
Bérleti díjHavi összeg Ft-ban, a fizetés módja (átutalás/készpénz) és határideje
Kaució (óvadék)Összege, kezelése és a visszafizetés feltételei
Rezsi / közüzemi díjakKi fizeti és hogyan számolnak el (mérőóra-állás alapján)
Bérleti időHatározott vagy határozatlan, kezdő- és (ha van) végdátum
Felmondási időA rendes felmondás határideje és feltételei
Birtokbaadás / leltárA lakás állapotának rögzítése, mérőórák állása, berendezési tárgyak

Fontos: A szerződésben nem rendezett kérdésekben a Ptk. és a lakástörvény rendelkezései az irányadók. Ha valamiben eltérnének a felek a törvénytől, azt kifejezetten le kell írni a szerződésben.


A bérbeadó és a bérlő adatai – mit kell rögzíteni?

Bérbeadó adatai

  • Teljes név
  • Lakcím (állandó lakcím)
  • Anyja neve
  • Adóazonosító jel (10 jegyű) – a lakáskiadás adózásához is szükséges
  • Személyazonosító igazolvány száma

Bérlő adatai

  • Teljes név
  • Lakcím
  • Anyja neve
  • Születési hely és idő
  • Személyazonosító igazolvány száma

Tipp: Aláíráskor mindkét fél ellenőrizze a másik személyazonosító okmányát, és győződjön meg arról, hogy a bérbeadó valóban jogosult a lakás bérbeadására (tulajdonos vagy meghatalmazott).


Az ingatlan adatai – cím és helyrajzi szám

A lakást egyértelműen azonosíthatóan kell megjelölni:

  • Pontos cím (irányítószám, település, közterület, házszám, emelet, ajtó)
  • Helyrajzi szám (a tulajdoni lapról)
  • Alapterület (m²) és szobaszám
  • Tartozékok (pl. tárolórekesz, garázs, kerthasználat)
  • A lakás berendezett-e, és milyen bútorokkal/eszközökkel (ezeket a leltár rögzíti)

Bérleti díj és fizetés

A bérleti díj a szerződés központi eleme. Rögzíteni kell:

  • a havi díj összegét Ft-ban,
  • a fizetés módját (banki átutalás ajánlott, mert nyomon követhető),
  • a fizetés határidejét (pl. minden hónap 5. napjáig),
  • a díjemelés szabályait (pl. évente egyszer, az infláció mértékéig),
  • a késedelem következményeit (késedelmi kamat).

Tipp: A banki átutalás közleményében szerepeljen a hónap megnevezése (pl. „2026. július – lakbér"), így mindkét fél számára egyértelmű, mire vonatkozik a befizetés.


Kaució (óvadék) szabályai

A kaució (jogi nevén óvadék) a bérlő szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítéka: ebből vonhatja le a bérbeadó az esetleges károkat vagy az elmaradt bérleti díjat.

A Ptk. 6:343. § kifejezetten korlátozza a túlzott mértékű kauciót: ha a biztosíték összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ezért a gyakorlatban a kaució felső, még biztonságosan kérhető határa a 3 havi bérleti díj – a leggyakoribb azonban az 1-2 havi díjnak megfelelő összeg.

A szerződésben rögzíteni kell:

  • a kaució összegét (jellemzően 1-3 havi bérleti díj),
  • hogy mire használható fel (károk, díjtartozás, közüzemi tartozás),
  • a visszafizetés feltételeit és határidejét (a bérlet végén, a lakás leltár szerinti, rendeltetésszerű visszaadása után).

Fontos: A kaució nem „utolsó havi lakbér" – a bérlő nem lakhatja le, kivéve ha a felek ebben kifejezetten megállapodnak. Az óvadék elszámolása a kiköltözés után, a mérőórák és a leltár ellenőrzésével történik.


Rezsi, közüzemi díjak és a mérőórák állása

A közüzemi díjak (víz, gáz, villany, fűtés, szemétszállítás, közös költség) elszámolásának módját pontosan le kell írni:

  • ki köti meg / kinek a nevén futnak a közüzemi szerződések,
  • a bérlő a fogyasztás alapján fizet-e, vagy átalányt,
  • a közös költséget a bérbeadó vagy a bérlő fizeti-e.

A legfontosabb a birtokbaadáskor rögzített mérőóra-állás. A leltárban tüntessétek fel:

MérőóraBirtokbaadáskori állásKiköltözéskori állás
Villanyóra[...] kWh[...] kWh
Gázóra[...] m³[...] m³
Vízóra (hideg)[...] m³[...] m³
Vízóra (meleg)[...] m³[...] m³

Tipp: Birtokbaadáskor érdemes fényképet készíteni a mérőórákról és a lakás állapotáról – ez vita esetén egyértelmű bizonyíték.


Bérleti idő: határozott vagy határozatlan

Határozott idejű bérlet

Meghatározott időtartamra (pl. 12 hónapra) szól, és a végdátummal automatikusan megszűnik. Határozott idő alatt rendes felmondással általában nem szüntethető meg, kivéve, ha ezt a szerződés kifejezetten lehetővé teszi.

Határozatlan idejű bérlet

Nincs végdátuma, és bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti a szerződésben (vagy a lakástörvényben) rögzített felmondási idő betartásával.

TípusMegszűnésRendes felmondás
HatározottA végdátummal automatikusanCsak ha a szerződés kiköti
HatározatlanFelmondássalIgen, felmondási idővel

Felmondás szabályai

A felmondás módja attól függ, hogy határozott vagy határozatlan idejű a bérlet, és hogy rendes vagy rendkívüli (azonnali hatályú) felmondásról van-e szó.

  • Határozatlan idejű bérlet esetén a felek a szerződésben megállapodott felmondási idővel (jellemzően 30-60 nap, hónap végére) mondhatnak fel.
  • Határozott idejű bérlet rendes felmondással általában nem szüntethető meg, csak ha a szerződés ezt megengedi.
  • Rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás súlyos szerződésszegés esetén lehetséges, például ha a bérlő tartósan nem fizet, vagy a bérbeadó nem biztosítja a lakás rendeltetésszerű használatát. A lakástörvény szerint ilyenkor általában előzetes írásbeli felszólítás szükséges.

Megjegyzés: A felmondást minden esetben írásban célszerű közölni, igazolható módon (tértivevényes levél vagy átvételi elismervény), hogy a felmondás időpontja bizonyítható legyen.


A bérbeadó adózása – lakáskiadás 15% SZJA

A magánszemély bérbeadó számára a lakáskiadásból származó jövedelem összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelem, amelyet 15% személyi jövedelemadó (SZJA) terhel. A jövedelem kétféleképpen számolható:

  • 10%-os költséghányad alkalmazásával (a bevétel 90%-a a jövedelem), vagy
  • tételes költségelszámolással (a ténylegesen igazolt költségek levonásával).

Az SZJA-t negyedévente, adóelőlegként kell megfizetni, és az éves SZJA-bevallásban kell elszámolni a NAV felé.

Tipp: A pontos fizetendő adó kiszámításához használd a lakáskiadás kalkulátor eszközt, amely mindkét költségelszámolási módszert figyelembe veszi.

Kapcsolódó eszközök: Ingatlanvásárláshoz hasznos az Ingatlan illeték kalkulátor, a bérlés és a saját lakás közötti döntéshez pedig a Bérlés vagy saját lakás kalkulátor ad támpontot.


Közjegyzői / ügyvédi okirat és a kiürítési kötelezettség

A lakásbérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalása komoly előnyt jelent a bérbeadónak. Ha a szerződés tartalmazza a bérlő kiürítési és kiköltözési kötelezettségvállalását közokirati formában, akkor a bérlet megszűnése után – ha a bérlő nem költözik ki önként – a bérbeadó bírósági per nélkül, közvetlenül végrehajtás útján kikényszerítheti a lakás kiürítését. Ez jelentősen lerövidíti a folyamatot egy esetleges „bennragadt" bérlő esetén.

Az ügyvédi ellenjegyzés szintén növeli a szerződés hitelességét és pontosságát, bár önmagában nem teszi lehetővé a per nélküli kiürítést. Nagy értékű, hosszú távú vagy bonyolult bérlet esetén érdemes szakember (ügyvéd, közjegyző) bevonása.

Fontos: A közjegyzői okiratba foglalásnak költsége van, de egy hosszú távú vagy magas díjú bérlet esetén a bérbeadó számára megéri a biztonságért cserébe.


Másolható lakásbérleti (albérleti) szerződés minta

Az alábbi szerződésminta közvetlenül kimásolható és szerkeszthető – a szögletes zárójeles [...] helyeket töltsd ki a saját adataiddal. A szöveget akár Word dokumentumba is beillesztheted, majd kinyomtatva két példányban aláírhatjátok.

LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről
Név: [Bérbeadó teljes neve]
Lakcím: [irányítószám, település, utca, házszám]
Anyja neve: [...]
Adóazonosító jel: [...]
Szem. ig. szám: [...]
mint Bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó),

másrészről
Név: [Bérlő teljes neve]
Lakcím: [irányítószám, település, utca, házszám]
Anyja neve: [...]
Születési hely, idő: [...]
Szem. ig. szám: [...]
mint Bérlő (a továbbiakban: Bérlő)
között az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel.

1. A BÉRLEMÉNY ADATAI
1.1. A Bérbeadó bérbe adja, a Bérlő bérbe veszi az alábbi lakást:
     Cím: [irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó]
     Helyrajzi szám: [...]
     Alapterület: [...] m²    Szobaszám: [...]
     Tartozékok: [pl. tároló, garázs, kerthasználat]
1.2. A Bérbeadó kijelenti, hogy a lakás felett rendelkezési joggal bír,
     és jogosult azt bérbe adni.

2. A BÉRLET IDŐTARTAMA
2.1. A bérlet kezdő időpontja: [év. hónap. nap].
2.2. A bérlet [határozott / határozatlan] időre szól.
     Határozott idő esetén a bérlet vége: [év. hónap. nap].

3. A BÉRLETI DÍJ ÉS MEGFIZETÉSE
3.1. A havi bérleti díj: [...] Ft, azaz [...] forint.
3.2. A Bérlő a bérleti díjat minden hónap [...] napjáig fizeti meg
     [átutalással a Bérbeadó alábbi bankszámlájára / készpénzben].
     Bankszámlaszám: [...]
3.3. A bérleti díj évente legfeljebb [...] %-kal / az infláció mértékével
     emelhető, a Bérbeadó előzetes írásbeli értesítése mellett.

4. KAUCIÓ (ÓVADÉK)
4.1. A Bérlő a szerződés aláírásakor [...] Ft, azaz [...] havi bérleti
     díjnak megfelelő összegű kauciót (óvadékot) fizet a Bérbeadónak.
4.2. A kaució a Bérlő szerződésből eredő kötelezettségeinek biztosítéka
     (károk, díjtartozás, közüzemi tartozás fedezete).
4.3. A Bérbeadó a kauciót a bérlet megszűnését és a lakás leltár szerinti,
     rendeltetésszerű visszaadását követő [...] napon belül,
     a jogos levonások után visszafizeti a Bérlőnek.

5. KÖZÜZEMI DÍJAK ÉS REZSI
5.1. A bérleti díjon felül a Bérlő viseli a közüzemi díjakat:
     [villany, gáz, víz, fűtés, szemétszállítás, internet stb.].
5.2. A közös költséget a [Bérbeadó / Bérlő] fizeti.
5.3. A mérőórák birtokbaadáskori állását a felek a 8. pont szerinti
     átadás-átvételi jegyzőkönyvben (leltárban) rögzítik.

6. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
6.1. A Bérlő köteles a lakást rendeltetésszerűen használni és megóvni.
6.2. A Bérlő a lakásban átalakítást csak a Bérbeadó írásos engedélyével végezhet.
6.3. A Bérbeadó köteles biztosítani a lakás zavartalan, rendeltetésszerű
     használatát.

7. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS FELMONDÁS
7.1. Határozott idejű bérlet a végdátummal automatikusan megszűnik.
7.2. Határozatlan idejű bérlet esetén a felek [...] napos felmondási idővel,
     a hónap végére, írásban mondhatnak fel.
7.3. Súlyos szerződésszegés esetén – előzetes írásbeli felszólítás után –
     bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhat.

8. BIRTOKBAADÁS, LELTÁR, ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS
8.1. A felek a lakás átadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet (leltárt)
     vesznek fel, amely rögzíti a lakás állapotát, a berendezési tárgyakat
     és a mérőórák állását (villany: [...] kWh, gáz: [...] m³,
     hidegvíz: [...] m³, melegvíz: [...] m³).
8.2. A leltár a jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
9.1. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
     (2013. évi V. törvény) és a lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény)
     rendelkezései az irányadók.
9.2. A szerződést a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal
     mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.
9.3. A szerződés [...] eredeti példányban készült.

Kelt: [település], [év. hónap. nap]


____________________________          ____________________________
        Bérbeadó                                Bérlő

Tanúk (opcionális):
1. Név: [...]  Lakcím: [...]  Aláírás: ____________________
2. Név: [...]  Lakcím: [...]  Aláírás: ____________________

Fontos: Ez a minta általános iránymutatásként szolgál. Magas díjú, hosszú távú vagy bonyolultabb bérlet esetén javasolt ügyvéd vagy közjegyző bevonása, valamint a kiürítési kötelezettség közjegyzői okiratba foglalása.


Gyakori hibák lakásbérletnél

  1. Csak szóbeli megállapodás – vita esetén szinte lehetetlen bizonyítani a feltételeket
  2. Hiányzó leltár és mérőóra-állás – a kiköltözéskor vitát okoz, ki mennyi rezsivel tartozik
  3. Túlzott kaució – a 3 havi bérleti díjat meghaladó óvadékot a bíróság mérsékelheti
  4. Kaució „lelakása" – a bérlő nem fizeti az utolsó hónapokat a kaució terhére, holott az tilos megállapodás nélkül
  5. Pontatlan ingatlanadatok – hiányzó helyrajzi szám vagy alapterület
  6. A bérbeadó adózásának elmulasztása – a lakáskiadás után 15% SZJA-t kell fizetni
  7. Rendezetlen díjemelés – ha nincs leírva, később vitás lehet a lakbér emelése

Gyakori kérdések

Kötelező-e írásba foglalni a lakásbérleti szerződést?
Igen, a lakásbérleti szerződést kötelező írásban megkötni. A szóbeli megállapodás vita esetén nehezen bizonyítható, ezért a saját érdekedben mindig írásos szerződést köss.

Mennyi kaució kérhető maximum?
A Ptk. 6:343. § szerint, ha az óvadék meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ezért a gyakorlati felső határ legfeljebb 3 havi bérleti díj; a leggyakoribb az 1-2 havi összeg.

Lelakhatja-e a bérlő a kauciót?
Nem, a kaució nem az utolsó havi lakbér. A bérlőnek a teljes bérleti időre fizetnie kell, a kaucióból a bérbeadó a kiköltözés után számol el (károk, tartozások). Eltérni csak a felek kifejezett megállapodásával lehet.

Mikor kapja vissza a bérlő a kauciót?
A bérlet megszűnése és a lakás leltár szerinti, rendeltetésszerű visszaadása után, a jogos levonások (károk, díjtartozás) elszámolását követően, a szerződésben rögzített határidőn belül.

Mi a különbség a határozott és a határozatlan idejű bérlet között?
A határozott idejű bérlet a végdátummal automatikusan megszűnik, és rendes felmondással általában nem szüntethető meg. A határozatlan idejű bérlet felmondási idővel, írásban bármelyik fél által megszüntethető.

Mennyi adót fizet a bérbeadó a lakáskiadás után?
A magánszemély bérbeadó a lakáskiadásból származó jövedelem után 15% személyi jövedelemadót fizet. A jövedelem 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással számítható. A pontos összeghez használd a lakáskiadás kalkulátor eszközt.

Miért érdemes közjegyzői okiratba foglalni a szerződést?
Ha a szerződés közokiratban tartalmazza a bérlő kiürítési kötelezettségvállalását, a bérbeadó a bérlet megszűnése után per nélkül, közvetlen végrehajtással kikényszerítheti a lakás kiürítését – ez gyorsabb és olcsóbb, mint egy bírósági eljárás.

Kell-e rögzíteni a mérőórák állását?
Igen, a birtokbaadáskor érdemes leltárban rögzíteni a villany-, gáz- és vízórák állását, és fényképet készíteni róluk. Így a kiköltözéskor egyértelmű, ki mennyi közüzemi díjjal tartozik.

Emelheti-e a bérbeadó a bérleti díjat a bérlet alatt?
Csak akkor és úgy, ahogyan a szerződés megengedi (pl. évente egyszer, meghatározott mértékig). Ha erről nincs rendelkezés, a díjemelés a bérlő hozzájárulását igényli.

Hány példányban kell elkészíteni a szerződést?
Legalább két példányban: egy a bérbeadó, egy a bérlő részére. Mindkét példányt mindkét félnek alá kell írnia.


Hitelesség és Forrás Információk

Szerző: Bérkalkulátor Szerkesztőség
Ellenőrizte: Bérkalkulátor Dokumentumosztály
Utolsó frissítés: 2026. június 15.
Források: 2013. évi V. törvény (Ptk.) bérleti szerződésre vonatkozó szabályai (6:343. §), 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény), NAV tájékoztatók a lakáskiadás adózásáról