Vidéki Otthonfelújítási hitel támogatás 2025 - Jövedelem-követelmények és a futamidő

Vidéki Otthonfelújítási támogatott hitel 2025 – Jogi és szabályozási keret

Cikkünkben egy részletes kutatást végeztünk a vidéki otthonfelújítási támogatott hitel 2025-ös rendszeréről Magyarországon. A jogi szabályozások, jövedelmi követelmények, banki gyakorlatok és futamidők elemzésére összpontosítottunk, figyelembe véve a változó kamatozás és JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) hatásait is.

---

TL;DR (Röviden)

• Az otthonfelújítási támogatott hitel 2025-ös rendszere Magyarországon egy olyan konstrukció, amely egyidejűleg kínál 6 millió Ft-os kedvezményes hitelt és 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatást a felújítások finanszírozására.
• A program jogi és szabályozási alapjait a kormányrendelet és az MNB adósságfék-szabályai biztosítják, meghatározva a jövedelmi és futamidőbeli követelményeket.
• A futamidő hossza kulcsfontosságú, hiszen a rövid időtartam magasabb havi törlesztőrészleteket eredményez, míg a hosszabb futamidő megfizethetőbbé teszi a hitelt a családok számára.
• A banki gyakorlatban több nagy intézmény – mint a K&H, OTP és Erste – kínálja ezt a terméket, bár apróbb eltérések lehetnek a minimum hitelösszegben és egyéb díjakban.

---

A 2025-ös otthonfelújítási program és támogatási rendszer

2025. január 1-jén újraindult Magyarországon az otthonfelújítási program, mely elsősorban a vidéki, 5000 fő alatti településeken élőket célozza. A program keretében a jogosultak legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a felújítási költségek 50%-ára, utófinanszírozás formájában (a munkálatok befejezése és számlák benyújtása után). Emellé elérhető egy kedvezményes, államilag támogatott felújítási hitel is, maximum 6 millió forintos összegig.

A hitel konstrukcióját egy 2024 végén kihirdetett kormányrendelet szabályozza, mely 2025. január 1-jétől 2026. június 30-ig teszi lehetővé a támogatás és a hitel igénybevételét a meghatározott településeken. A hitel jelzáloghitelként vehető igénybe lakáscélra, és az állam kamattámogatást nyújt hozzá a futamidő első 10 évére. Fontos változás a korábbi (2021-2022-es) programhoz képest, hogy míg korábban a támogatott hitel ügyfél által fizetendő kamata fix 3% volt, addig 2025-től a kamattámogatás mértéke fix 3 százalékpont, amit a bank által számított ügyleti kamatból vonnak le.

A rendelet szerint a hitel ügyleti kamata legfeljebb az 5 éves állampapírhozam 110%-a + 1% lehet, amelyből az állami kamattámogatás 3%-ot átvállal, méghozzá 10 éven át fixen. Így a hitelfelvevő a jelenlegi piaci hozamszintek mellett kb. 3,5-4%-os kamatot fizet a kölcsönre. (Például 2024 végén a számítások szerint a normál piaci kamat ~7,5% lenne egy ilyen hitelnél, amely 3%pont támogatással ~4,5% ügyfélkamatot eredményez.) A kamattámogatást a futamidő alatt az állam közvetlenül a banknak nyújtja, de legfeljebb 10 évig, tehát ha a hitel futamideje ennél rövidebb, akkor csak addig jár, ha hosszabb lenne, 10 év után a hitel piaci kamatozásúvá válna (a gyakorlatban a bankok jellemzően max. 10 éves futamidőt engednek, lásd később).

A program jogi kereteit rögzítő rendelet pontosan meghatározza a jogosultsági feltételeket. Alapvető elvárás a legalább egy gyermeket nevelő család (vagy bizonyos esetekben fiatal házasok, illetve 2023 végétől kiterjesztve a nyugdíjasok is jogosultak lehetnek) és a tulajdonjog a felújítandó ingatlanban. A támogatott hitel igényléséhez ugyanazokat a személyi feltételeket kell teljesíteni, mint a vissza nem térítendő támogatáshoz – például megfelelő TB-jogviszony, köztartozás-mentesség, stb. –, hiszen a kettő együtt jár. A hitel lakáscélú jelzáloghitel, így ingatlanfedezet szükséges hozzá (általában a felújítandó ingatlan kerül jelzálog alá).

A kölcsön folyósítása jellemzően szakaszos, a bankok a felújítási költségek finanszírozására utalják az összeget, és a felújítás befejeztével igényelt 3 millió Ft támogatást az ügyfél a hitel előtörlesztésére fordíthatja (díjmentesen vagy minimális díj mellett). Ezzel a támogatás ténylegesen csökkenti a fennálló tőkét, mérsékelve a további törlesztőrészleteket.

---

MNB adósságfék szabályok: hitelkorlátok és jövedelemhez kötött törlesztés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bevezetett adósságfék-szabályok minden lakossági hitelre – így a támogatott otthonfelújítási hitelre is – érvényesek. Ezek közül a legfontosabb a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM), ami azt korlátozza, hogy a hiteligénylő igazolt nettó jövedelmének mekkora részét teheti ki maximum a hiteltörlesztés(ek) összege. Jelenleg a szabályok két jövedelmi sávot és a jelzáloghitelek esetén a kamatperiódus hosszát veszik figyelembe.

600 ezer Ft alatti havi nettó jövedelem esetén a törlesztők összege nem haladhatja meg általában az 50%-ot, míg 600 ezer Ft vagy afölötti jövedelemnél legfeljebb 60% a megengedett arány. Ugyanakkor szigorúbb limitek érvényesek, ha a hitel kamatperiódusa rövid: minél rövidebb időre van rögzítve a kamat, annál kisebb arányban terhelhető a jövedelem az adós védelme érdekében.

JTM limitek jelzáloghiteleknél a kamatperiódus függvényében:

• 5 évnél rövidebb kamatperiódus (változó vagy max 5 évig fix kamat esetén): a jövedelem legfeljebb 25%-a terhelhető törlesztéssel (600 ezer Ft feletti jövedelemnél 30%).
• Legalább 5 év, de 10 évnél rövidebb kamatperiódus (közepes fixálás, pl. 5 vagy 10 évig fixált kamat): a jövedelem max. 35%-a terhelhető (magasabb jövedelemnél 40%).
• Legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamat (hosszú fixálás): a jövedelem legfeljebb 50%-a (magas jövedelemnél 60%-a) terhelhető törlesztőkkel.

E támogatott felújítási hitel esetében a kamatperiódus gyakorlatilag 5 éves (a banki kamat alapja 5 éves állampapírhozam, így jellemzően 5 évente változhat a kamat), vagy egyes bankoknál akár a teljes 10 évre fix. Mivel a futamidő is maximum 10 év, a hitel legalább 5 éves kamatfixálásúnak tekinthető. Így a JTM korlát jellemzően 35-40% lesz (attól függően, hogy az adós(ok) jövedelme eléri-e a 600 ezer Ft-ot).

Ha az igénylő(k) nettó jövedelme nem haladja meg a 600 ezret (a program célcsoportjában tipikusan ez a helyzet), a bankok a törlesztőt a jövedelem 35%-áig engedhetik felmenni. Ez a korlátozás meghatározó tényező abban, hogy mekkora hitelösszeget kaphat az ügyfél, illetve egy adott összegű hitelt milyen futamidő mellett tud biztonsággal vállalni – erre a következő részben konkrét példákat is bemutatunk.

Az adósságfék része még a Hitelfedezeti Mutató (HFM) is, ami azt korlátozza, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan értékének legfeljebb hány százaléka adható hitelként. Lakáscélú jelzáloghiteleknél általánosan max. 80% a megengedett (új lakásnál 90% is lehet egyes esetekben). A 6 millió Ft-os maximális hitelösszeg tipikusan nem ütközik ebbe a korlátba, mivel a legtöbb ingatlan ennél jóval többet ér (pl. egy 10 millió Ft értékű vidéki háznál a 6 millió Ft hitel 60% LTV).

Azonban ha valaki egy nagyon alacsony értékű ingatlan felújítására igényelné a hitelt, előfordulhat, hogy a bank a HFM-limit miatt nem adhatja oda a maximális 6 milliót, vagy pótfedezet bevonását kérheti. E szabályok mind azt szolgálják, hogy a háztartások ne adósodjanak el túlzottan, és egy esetleges kamatemelkedés vagy jövedelemcsökkenés esetén se kerüljön veszélybe a törlesztés.

---

Jövedelem-követelmények és a futamidő hatása

---

Futamidő és minimális elvárt jövedelem összefüggései

A felvehető hitel nagyságát és a szükséges jövedelmet jelentősen befolyásolja, hogy a maximális 6 millió forintos hitelt hány év alatt kell visszafizetni. Rövidebb futamidő esetén ugyan kevesebb ideig tartozunk a banknak (és kevesebb kamatot is fizetünk összességében), de a havi törlesztőrészlet magasabb lesz. Ez pedig magasabb jövedelmet kíván meg az adósságfék (JTM) szabály miatt.

Hosszabb futamidővel csökkenthető a havi törlesztő összege, így alacsonyabb jövedelemmel is biztonságosan vállalható a hitel. Az otthonfelújítási támogatott hitelnél a bankok általában 5 és 10 év közötti futamidőt engednek, ami tudatosan behatárolja a törlesztés időkeretét.

Vegyük példaként a 6 millió Ft maximális hitelösszeget, és vizsgáljuk meg, mekkora havi törlesztőrészlet adódik különböző futamidők esetén, illetve ehhez mekkora jövedelem szükséges a JTM-limit alapján. Feltételezzük a jelenlegi ~4,5%-os éves ügyfélkamatot, amit a bankok kínálnak a támogatott hitelre (ez a kamatszint a 3%pontos támogatással csökkentett érték, lásd előző fejezet). Az alábbi táblázat összefoglalja a havi törlesztőt és a minimálisan elvárt nettó jövedelmet különböző futamidőknél:

Futamidő	Havi törlesztőrészlet (hozzávetőleg)	Minimális nettó jövedelem (JTM alapján)
5 év (60 hónap)	~111 000 Ft	~320 000 Ft (35%-os JTM mellett)
8 év (96 hónap)	~75 000 Ft	~215 000 Ft (35%-os JTM mellett)
10 év (120 hónap)	~62 200 Ft	~178 000 Ft (35%-os JTM mellett)

Megjegyzés: A minimális jövedelem számításánál konzervatívan 35%-os JTM arányt vettünk figyelembe, ami 600 ezer Ft alatti jövedelem esetén, legalább 5 éves kamatfixálású hitelnél irányadó. Magasabb jövedelemnél (≥600 ezer Ft) a 40% vagy akár 60%-os limit miatt valamivel alacsonyabb jövedelem is elegendő lehet ugyanazon törlesztőhöz, de a program célcsoportjában ez ritkábban fordul elő.

A fenti példából jól látszik, hogy 5 éves futamidő esetén a havi törlesztő megközelíti a 110-115 ezer forintot, amihez egy átlagos családnak legalább ~320 ezer Ft nettó jövedelemre van szüksége, hogy a törlesztés biztonsággal vállalható legyen (még 35%-os JTM mellett is). Vidéki, kistelepülési viszonylatban ez meglehetősen magas jövedelmi szint – sok család számára nem reális –, ezért a rövid futamidő választása erősen korlátozza, hogy ki kaphat maximum hitelösszeget.

Hosszabb futamidővel viszont jelentősen csökken a havi teher: 10 évre elosztva ~62 ezer Ft körüli a törlesztés nagysága, amihez ~180-200 ezer Ft nettó jövedelem már elegendő lehet a banki bírálat során. Ez utóbbi jövedelmi szint már több család számára teljesíthető, különösen, ha két kereső adja össze a jövedelmet. Éppen ezért a gyakorlatban az igénylők többsége várhatóan a leghosszabb, 10 éves futamidőt választja, hogy a havi részletek megfizethetők legyenek.

Fontos számítási részlet: Ha a család jogosult a 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatásra és azt a felújítás után meg is kapja, akkor azt általában a hitelbe elő- vagy végtörlesztik. Ez effektíve azt jelenti, hogy a 6 milliós hitelből 3 milliót egy összegben visszafizetnek (jellemzően a folyósítás utáni 1 éven belül, amikor a támogatást megkapják). Emiatt a fennmaradó tőketartozás ~3 millió Ft-ra csökken, és a futamidő végéig már csak ennek törlesztőrészletét kell fizetni. A példánkban szereplő ~62 ezer Ft-os havi részlet így a támogatás jóváírása után nagyjából a felére eshet vissza (kb. 31 ezer Ft körüli összegre) a hátralévő időszakra.

Ez óriási könnyebbség a családnak, hiszen a hitel második felét már sokkal kisebb teherrel törleszthetik. Ugyanakkor a bankok a hitelbírálat során általában a teljes 6 milliós hitel induló törlesztőrészletét veszik figyelembe a JTM számításakor, hiszen a támogatás megszerzése nem automatikus (teljesíteni kell hozzá a feltételeket). Ezért nem lehet arra bazírozni, hogy „úgyis csak a felét kell végig fizetni” – a hitelfelvételkor bizonyítani kell, hogy az egész kölcsön törlesztése is belefér a jövedelembe.

---

Példaszámítások a törlesztőrészletek alakulására

A különböző futamidők hatását egy konkrét példán keresztül is szemléltetjük. Tegyük fel, hogy egy család a maximális 6 millió Ft összegű otthonfelújítási hitelt igényli ~4,5% éves kamattal. A banki bírálathoz igazolt nettó jövedelmük 200 ezer Ft havonta. A JTM szabály szerint (35%-os limit mellett) ekkora jövedelemből ~70 ezer Ft havi törlesztő vállalható. Nézzük meg, milyen futamidő szükséges ahhoz, hogy beleférjenek ebbe a keretbe:

• 10 éves futamidő: A várható havi törlesztő ~62 ezer Ft, ami kevesebb, mint 70 ezer – tehát a 200 ezer Ft-os jövedelem elvben elegendő ehhez a hitelhez. A család megkapja a 6 millió Ft-ot, elkezdik fizetni a ~62 ezer Ft-ot havonta. A felújítás befejezése után igénylik a 3 millió Ft támogatást, amit jóváírnak a hitelben, így a havi részlet lecsökken ~30 ezer Ft-ra a hátralévő időre.
• 8 éves futamidő: A havi törlesztőrészlet ~75 ezer Ft körül alakulna. Ez meghaladja a 70 ezer Ft-os jövedelemterhelési limitet a 200 ezres nettónál – vagyis a bank valószínűleg nem hagyná jóvá a 6 milliós hitelt 8 évre ennél a jövedelemnél. A családnak vagy hosszabb futamidőt kellene választania (10 évet), vagy magasabb jövedelmet igazolnia ahhoz, hogy így is megkapja a kölcsönt.
• 5 éves futamidő: A törlesztő ~111 ezer Ft lenne havonta, ami jócskán meghaladja a 70 ezer Ft-os limitet. Ehhez a futamidőhöz legalább ~320 ezer Ft nettó jövedelemre lenne szükség, ami ebben a példában nem adott, így ez a lehetőség teljesen kizárva.

A fenti példák rávilágítanak arra, miért kritikus a futamidő megválasztása: a támogatott hitel konstrukciója ugyan kedvező kamatozású, de a rövid futamidő a magas törlesztőrészletek miatt gyakorlatilag elérhetetlenné teheti a maximális hitelösszeget az átlagos jövedelmű igénylők számára. A bankok is tisztában vannak ezzel, ezért eleve 5 évben szabták meg a futamidő alsó határát a terméknél – rövidebb időre nem is nagyon lehet igényelni, hiszen kevesen felelnének meg a feltételeknek.

Általános tanács, hogy érdemes a lehető leghosszabb futamidőt választani a hitelfelvételkor, hiszen bármikor lehetőség van előtörlesztésre vagy a futamidő rövidítésére, ha időközben a család anyagi helyzete javul (például plusz pénzhez jutnak, vagy megkapják a támogatást). Fordítva viszont nincs mód korrigálni: ha valaki túl rövid futamidőt vállal be és utána jön rá, hogy nem bírja a magas havi terheket, utólag már nehézkes a futamidő meghosszabbítása. Így a biztonságosabb megoldás a hosszabb futamidő, ami mozgásteret enged az adósnak a jövőben.

Végül megjegyzendő, hogy a hitel minimálisan felvehető összege bankonként eltérő lehet. A K&H Bank például 2 millió Ft alsó hitelösszeg-limitet szabott, míg az Erste Banknál a kommunikáció szerint 4 millió Ft a minimum. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek csak kisebb felújításra (és így kisebb támogatásra) van szüksége, akkor bizonyos bankoknál lehet, hogy nem tud élni a hitellehetőséggel, mert nem éri el a minimális hitelösszeget.

Az OTP Bank gyakorlatában a minimum jellemzően 1-2 millió Ft szokott lenni lakáshiteleknél, de konkrétan ennél a terméknél ők is 2 millió Ft körüli minimumot határozhatnak meg (erre utal, hogy a támogatás maximuma 3 millió, amihez legalább 2-3 millió önerőt/hitelt fel kell használni). Érdemes tehát előre tájékozódni a választott banknál a minimálisan felvehető összegről és futamidőről, nehogy ezek korlátozzák a terveinket.

---

Banki gyakorlat: ajánlatok és feltételek összehasonlítása

Banki ajánlatok összehasonlítása

Ez a táblázat összefoglalja a főbb bankok (K&H, OTP, Erste, MBH) által kínált otthonfelújítási támogatott hitel jellemzőit, beleértve a minimum/maximális hitelösszeget, a kamatszintet, a futamidőt és az egyedi jellemzőket.

Bank neve	Minimum hitelösszeg (Ft)	Maximum hitelösszeg (Ft)	Ügyfélkamat / THM	Futamidő (év)	Egyedi jellemzők
K&H Bank	2,000,000	6,000,000	~4,65% / 5,2%	5 – 10	- Díjmentes előtörlesztés az állami támogatás összegére - Gyors ügyintézés
OTP Bank	~2,000,000	6,000,000	~4,9% / 5,4–5,5%	5 – 10	- „Vidéki Otthonfelújítási Lakáshitel” elnevezés - Stabil kamatszint a támogatással
Erste Bank	4,000,000	6,000,000	~4,95% THM	5 – 10	- Exkluzív videó támogatási konstrukció - Szigorúbb dokumentációs eljárás
MBH Bank	N/A (termék indulása előtt)	6,000,000 (várható)	Piaci szint, várhatóan ~4,5–5%	5 – 10	- Új piacra lépés, potenciálisan rugalmas feltételek

---

Az elérhető hitelajánlatok (Erste, K&H, OTP, stb.)

A támogatott otthonfelújítási hitelt a gyakorlatban több hazai bank is kínálja 2025 elejétől. A program indulásakor (2025. január) még egy bank sem tudta azonnal nyújtani a hitelt, de februárra több nagy bank is előrukkolt a saját termékével. Jelenleg elérhető (2025. február) a konstrukció például:

• K&H Bank – február 1-jétől fogadják a kérelmeket. Náluk a hitelösszeg 2 és 6 millió Ft között lehet, a futamidő minimum 5 év, maximum 10 év. A K&H által kínált ügyfélkamat ~4,65% (5,2% THM) körül indul a terméknél, ami azt jelenti, hogy ők valószínűleg a maximálisan megengedett kamatszint közelében áraztak (az állampapírhozam függvényében). A K&H egyedi akcióként 1%-os díjért előtörlesztési lehetőséget biztosít, illetve ha a támogatás beérkezéséből törleszt az ügyfél, azt díjmentesen engedik.

• OTP Bank – szintén február elejétől kínálja a hitelt. Az OTP a hitelt “Vidéki Otthonfelújítási Lakáshitel” néven hirdeti. A kondíciók hasonlóak: maximális összeg 6 millió Ft, 10 éves kamattámogatási periódus. Az OTP a kamatot az 5 éves referenciához köti és érvényesíti a 3%pontos támogatást. Információk szerint az OTP-nél a kamat némileg magasabb lehet, mint a K&H-nál – pl. ~4,9% körüli – ami kb. 5,4-5,5% THM-nek felel meg (valószínűleg a maximális képlet szerinti kamatot alkalmazzák). Az OTP honlapja kiemeli, hogy a hitel kamatperiódusa 5 év, vagyis 5 évente változhat a kamat a referenciahozam alapján, de a kamattámogatás végig (10 évig) 3% marad. A banknál várhatóan nincs kezelési költség vagy folyósítási díj a támogatott hitelnél, de lehetnek kisebb egyszeri díjak (értékbecslés, közjegyző) a szokásos jelzáloghitel folyamattal összefüggésben.

• Erste Bank – ők valamivel később, 2025. február 10-től indították el a hitel forgalmazását. Az Erste minimális hitelösszegre 4 millió Ft-ot adott meg, a maximum természetesen 6 millió. A meghirdetett THM 4,95% körül van, ami arra utal, hogy az ügyfélkamat ~4,5-4,6% lehet náluk is, tehát versenyképes a többi bankkal. Az Erste valószínűleg ugyanazokat a futamidő kereteket alkalmazza (5-10 év). Érdekesség, hogy az Erste saját honlapján is felhívja a figyelmet: a támogatott hitel csak a vidéki program keretében, annak támogatására igényelhető – azaz a folyósítás feltétele a támogatási kérelem benyújtása/megítélése.

• MBH Bank (korábban MKB/BB) – várhatóan beszáll a programba, bár 2025. február elején még nem kínálták. Egyes hírek szerint hamarosan elérhető lesz náluk is a termék. Az MBH esetében sanszos, hogy a kondíciók hasonlók lesznek: 6M plafon, 5-10 év futamidő. Az MBH-nál a piaci jelzálogkamatok eléggé a versenytársakhoz igazodnak, így itt is ~4,5-5% közötti kamatra lehet számítani.

• CIB, Raiffeisen, UniCredit, Takarékszövetkezetek – ezeknél a pénzintézeteknél egyelőre nem jelent meg a termék hirdetménye. Elképzelhető, hogy később ők is elérhetővé teszik (a kormányzati szándék nyilván az, hogy minél több bank bevonja az ügyfeleit a programba). Ha megjelennek, várhatóan hasonló paraméterekkel teszik, mivel a kamat plafonját rendelet határozza meg, a futamidő maximuma is adott, és a piaci verseny a THM-ekben minimális mozgásteret enged. Ami különbség lehet, az a hitelbírálat gyorsasága, az ügyintézés kényelme, illetve az esetleges extra szolgáltatások (pl. valamelyik bank díjelengedést vagy kedvezményes számlacsomagot kínál a hitel mellé).

A bankok ajánlatai között nincs jelentős eltérés kamatszintben, hiszen mindegyik az államilag szabályozott keretek között mozog. A futamidő tekintetében is egységes a kép: minden bank minimum 5 évben határozza meg a futamidőt, és maximum 10 évben, mivel a kamattámogatás is addig jár. A hitelösszeg minimumában van némi különbség (2-4 millió Ft között), ami befolyásolhatja, hogy kisebb felújításokhoz melyik bankhoz érdemes fordulni. Érdemes összehasonlítani a THM értékeket is – bár ezek 5% körül szóródnak, egy tized százaléknyi különbség is jelenthet néhány tízezer forint megtakarítást a teljes futamidő alatt.

---

Banki előírások: minimális futamidő és egyéb feltételek

Mint említettük, a bankok jellemzően 5 évben határozzák meg a legrövidebb futamidőt ennél a hitelnél. Ennek oka, hogy egy 6 millió Ft-os hitel 5 év alatt történő visszafizetése nagyon magas törlesztőt eredményezne (~110 ezer Ft/hó), amit az ügyfelek többsége nem tudna vállalni a jövedelme alapján. A 60 hónap tehát egy ésszerű minimum, ami még teljesíthető lehet a magasabb jövedelmű igénylőknek is. Felmerülhet, hogy miért pont 59 hónap szerepel néhol példaként – ennek igazából nincs gyakorlati jelentősége, valószínűleg csak számítási szcenárió volt (5 év alatti futamidővel), de a bank nem fog 59 hónapos futamidőt engedni, amikor 60 hónap a kerek 5 év.

Ráadásul a JTM szabály szempontjából az 59 hónapos futamidő kevesebb mint 5 év kamatperiódusnak minősülne, ami még szigorúbb (25%-os) limitet jelentene, míg a 60 hónapos futamidő legalább 5 éves kamatfixnek számít (35%-os limit) – egy hónap különbség miatt tehát sokkal nehezebb lenne megfelelni az adósságféknek. A bankok ezért is ragaszkodnak a legalább 60 hónaphoz.

A banki gyakorlatban jellemző még, hogy a támogatott hitel kérelmezését összevonják a támogatási kérelemmel. Vagyis az ügyfél egyszerre igényli a 3 milliós támogatást az Államkincstártól és a hitelt a banktól, a felújítási terv és költségvetés bemutatásával. A hitelszerződésben lehet speciális kitétel, hogy az ügyfél vállalja a támogatás igénylését és a kapott összeget a hitel előtörlesztésére fordítja. A K&H és az OTP esetében is kommunikálták, hogy díjmentes az előtörlesztés arra az összegre, amit a kapott állami támogatásból fizet be az adós.

Ez fontos, hiszen normál piaci hiteleknél az előtörlesztésnek van díja (általában a betörlesztett összeg 1-2%-a). Itt azonban a bankok is tudják, hogy a támogatás érkezése az üzleti terv része, így nem büntetik az ügyfelet emiatt – sőt, egyesek szerződésbe is foglalják, hogy a támogatást automatikusan betörlesztik.

Elmondható, hogy a nagybankok (K&H, OTP, Erste) aktívan hirdetik a konstrukciót a vidéki ügyfelek számára. A marketinganyagokban kiemelik a kedvező kamatot (ami valóban jóval alacsonyabb a piaci személyi vagy jelzáloghitelek kamatánál jelenleg), és azt, hogy a támogatással kombinálva milyen előnyös a konstrukció (gyakorlatilag a hitel felét nem kell visszafizetni, mert az állam állja).

Ugyanakkor a bankok felhívják a figyelmet a feltételekre is: pl. életkori elvárások (18 év felett, és jellemzően a hitel lejáratakor nem lehet 70 év felett az adós), TB-jogviszony, ingatlanfedezet, gyermeknevelés ténye, stb. Ezeket a feltételeket a bank a hitelbírálat során ellenőrzi, párhuzamosan azzal, hogy a támogatás feltételei is teljesülnek.

A banki ajánlatok közti különbségek inkább technikai jellegűek (minimum hitelösszeg, esetleges díjkedvezmények, ügyintézési idő). A kamatot és a futamidőt tekintve a szabályozás erősen behatárolja a mozgásteret, így az ügyfél számára lényegében az a kérdés, hol érhető el gyorsabban és gördülékenyebben a hitel. Érdemes olyan bankot választani, ahol az ügyfélnek már van számlája vagy kapcsolata, mert ez felgyorsíthatja a folyamatot, illetve egyes bankok előnyben részesítik a saját ügyfeleiket a hitelbírálatnál (pl. egyszerűbb jövedelem-ellenőrzés, ha odautal a fizetés).

---

Kockázatok és előnyök

---

Kamatkockázat és törlesztőrészlet-változás

Bár az otthonfelújítási támogatott hitel kamatozása kedvezményes és egy ideig rögzített, némi kamatkockázat mégis fennáll. A konstrukció sajátossága, hogy a banki kamat alapja az 5 éves állampapírhozam, így a legtöbb bank 5 éves kamatperiódusokat alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a felvételkor megállapított ügyfélkamat (pl. ~4,5%) csak 5 évre fix, azt követően – ha a hitel még nem járt le – a kamat mértékét a mindenkori (2030-ban érvényes) 5 éves állampapírhozam alapján újraszámítják a képlet szerint. Tehát ha 5 év múlva a hozamszint magasabb lesz, előfordulhat, hogy a kamat, amit az ügyfél fizet, mondjuk 4,5%-ról 5,5%-ra emelkedik (természetesen továbbra is érvényesül a 3%pontos támogatás, de a referencia hozam növekedése így is emeli a fizetendő kamatot).

Ez a törlesztőrészlet emelkedésével járna. Szerencsére a hitel második felére sokan már csak a felét törlesztik a tőkének a támogatás miatt, de még így is érzékeny lehet egy kamatemelkedés. Például egy ~3 milliós fennmaradó tartozásnál egy 1%pontos kamatemelkedés kb. 1,5 ezer Ft-tal növeli meg a havi részletet (a futamidő hosszától függően). Ez nem drasztikus, de mindenképp számolni kell vele, hogy nincs végig fix 3% kamat, mint a korábbi programban volt, így a piaci kamatok változásai hatással lehetnek a hitelre a 5. évtől kezdve.

Ugyanakkor jelenleg a piaci várakozások szerint a hozamok inkább csökkenő pályán vannak a 2022-2023-as csúcsok után. Ha ez így lesz, akkor az is elképzelhető, hogy 5 év múlva csökkenhet az ügyfél kamata (bár a 3%pontos támogatás miatt az ügyfélkamat padlója 0%, tehát extrém alacsony hozamkörnyezetben sem fordulhat elő negatív kamat). A legrosszabb forgatókönyv egy váratlan kamatemelkedési ciklus lenne néhány év múlva, ami megdrágítaná a hitel második periódusát.

Ezt a kockázatot viszont csökkenti, hogy a futamidő elején a 3M támogatás betörlesztése miatt a törlesztőrészlet lefeleződik – így ha a kamat fel is menne, a havi teher akkor sem haladja meg az eredeti, induló törlesztőt. Például: induló törlesztő 62 ezer Ft (4,5% kamat), támogatás után lemegy ~31 ezerre, majd ha 5 év múlva a kamat felmegy mondjuk 7%-ra (ami jelentős emelkedés volna), a maradék tartozásra számolt új törlesztő ~35 ezer Ft lesz – ez még mindig alatta marad a kezdeti 62 ezernek. Így a család pénzügyi tervezése szempontjából fontos, hogy az első 5 év törlesztőjét biztosan ki tudják fizetni (hisz az a legmagasabb), utána pedig már könnyebben kezelhető a hitel.

Egy másik kockázat, hogy mi történik, ha a támogatást valamilyen okból nem kapja meg a család. Ez előfordulhat például, ha nem sikerül a felújítást szabályosan elvégezni vagy elszámolni (hiányoznak a számlák, nem teljesül minden feltétel). Ilyenkor a 3 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatás elúszik. A család viszont ettől még ott áll egy 6 millió Ft-os hitellel, amit teljes egészében vissza kell fizetnie a banknak, igaz, továbbra is kedvezményes kamattal. A kamattámogatás ugyanis független a vissza nem térítendő támogatástól: ha a hitelfelvevő a hitelfelvételkor jogosult volt (gyermek, ingatlan stb. alapján), akkor a kamatkedvezményt 10 évig kapja, még akkor is, ha végül nem nyújtja be a támogatási kérelmet.

Nincs tehát olyan veszély, hogy a kamat hirtelen megugrana 3%-ról 7%-ra – a kamattámogatást csak nagyon súlyos szerződésszegés esetén lehetne elveszíteni (pl. kiderül, hogy jogosulatlanul vették igénybe, vagy a hitelcélt nem teljesítették egyáltalán). Az igazi veszteség ilyenkor a 3 millió Ft „ingyen pénz” elmaradása. Erre mindenképp érdemes felkészülni: a támogatás igénylését nagyon körültekintően kell intézni, tartani kell a határidőket (a felújításnak 1 éven belül el kell készülnie, és utána kell benyújtani az igényt), és be kell szerezni minden szükséges dokumentumot. Ha ez sikerül, a kockázat minimalizálható.

---

Az otthonfelújítási támogatott hitel előnyei a hitelfelvevőknek

A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre nyújt jelentős vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes kamatozású hitelt a lakóingatlanok korszerűsítéséhez. Ha valaki maximálisan kihasználja a programot, akkor 6 millió Ft összegű felújításból effektíve csak 3 millió Ft-ot kell visszafizetnie, azt is kedvező részletekben. Összevetve egy piaci hitellel vagy személyi kölcsönnel: egy 3 milliós személyi hitel kamata 2025-ben akár 15-20% is lehetne, míg itt 3-4% kamattal jut forráshoz az ügyfél, plusz kap 3 milliót ajándékba. Tehát pénzügyi szempontból ez egy kiemelkedően jó ajánlat, szinte “ingyen pénz” a megfelelő célra.

További előnyök:

• Lakásminőség javulása: A támogatás és a hitel kombinációja ösztönzi a családokat, hogy belevágjanak olyan felújításokba, korszerűsítésekbe is, amiket lehet, hogy egyébként halogatnának. Így komfortosabb, energiatakarékosabb otthonuk lehet, ami hosszú távon rezsimegtakarítást és értéknövekedést is eredményez.
• Fix kamatozású időszak: Az első 5 évben mindenképp fix az ügyfél által fizetendő kamat (hiszen a kamatperiódus legalább 5 év), és a kamattámogatás mértéke (3%) is fix 10 évig. Ez viszonylagos kiszámíthatóságot ad a törlesztőkben, főleg ahhoz képest, mintha valaki változó kamatozású hitelt venne fel.
• Előtörlesztési lehetőség: A konstrukció eleve számol egy nagyobb előtörlesztéssel (a támogatás összegével), és ezt a bankok díjmentessé tették. Ezen felül bármikor lehet extra befizetéseket tenni, ha valakinek van megtakarítása, ezzel rövidíthető a futamidő vagy csökkenthető a havi részlet. A kedvező kamat miatt ugyan nem sürgető a gyors visszafizetés (hiszen olcsó a hitel), de a lehetőség adott.
• Széles körű felhasználhatóság: A támogatás és a hitel együttesen a felújítási munkálatok igen széles körére igénybe vehető (pl. energetikai korszerűsítés, bővítés, lakásbelső felújítás, tetőcsere, stb., a rendelet tételesen sorolja a támogatható tevékenységeket). Ez rugalmasságot ad a családoknak, hogy a saját prioritásaik szerint újítsák fel otthonaikat.
• Szociális cél: A program kifejezetten a vidéki kistelepüléseket célozza és ezzel hozzájárul a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez. Azáltal, hogy a kistelepüléseken élők ilyen komoly támogatást kapnak otthonaik felújításához, nő az ott lakók életszínvonala, és csökken az elvándorlási kényszer. Emellett újabb kedvezményezett csoport a nyugdíjasok lettek (akik unokára tekintettel jogosultak lehetnek a támogatásra), így ők is részesülhetnek a program előnyeiből – számukra különösen nagy segítség lehet a kamatmentes rész, hiszen a nyugdíjasok jellemzően nehezebben jutnak piaci hitelhez.

Természetesen a hitelnek lehetnek hátrányai vagy inkább kompromisszumai is:

• Adminisztráció és bürokrácia: Az igénylés folyamata nem olyan egyszerű, mint egy sima személyi kölcsöné. Itt párhuzamosan kell intézni a támogatási igényt (Államkincstár felé) és a hitelkérelmet (bank felé). Szükség van műszaki tartalomra, költségvetésre, számlák gyűjtésére, stb. A folyamat időigényes, és oda kell figyelni a határidőkre.
• Időbeli átfutás: A támogatás pénzét csak a felújítás befejezése után kapja meg az ügyfél, így előfinanszírozás szükséges. A hitel ebben segít, de a munkákat általában saját erőből kell elindítani (a bank sem egyben utalja a 6 milliót, hanem számlák ellenében, szakaszosan folyósítja). Tehát likviditási kihívást jelenthet, amíg a támogatás meg nem érkezik.
• Korlátozott elérhetőség: A program feltételei földrajzilag (5000 fő alatti települések) és demográfiailag (gyermekes családok vagy meghatározott jogosultak) korlátozzák, ki vehet részt. A városiak vagy gyermektelenek például ebből kimaradnak, számukra csak piaci alapon elérhető a felújítási hitel, támogatás nélkül. Így aki nem esik bele a célcsoportba, annak ez nem opció.
• Hitelképességi korlátok: Ahogy korábban kifejtettük, hiába a támogatás és a kedvező kamat, nem mindenki fogja megkapni a hitelt, aki szeretné. A banki bírálat feltételeit teljesíteni kell – megfelelő jövedelem, KHR-lista mentesség, ingatlanfedezet. A program épp azokon nem segít, akik a leginkább rászorulnának, de nem hitelképesek (pl. nagyon alacsony jövedelmű családok). Ők sajnos így is kimaradhatnak a kedvezményből.

Összességében azonban a támogatott otthonfelújítási hitel mérlegét nézve a pozitívumok erősen felülmúlják a kockázatokat azon családok számára, akik jogosultak és megengedhetik maguknak a hitel felvételét. A kamattámogatás és a vissza nem térítendő támogatás kombinációja rendkívül kedvező helyzetet teremt a felújítók számára, amit érdemes kihasználni a rendelkezésre álló időablakban (2025-2026-ban).

---

Ajánlások és javaslatok

---

Javaslatok a szabályozás fejlesztésére

Javasolt fejlesztési területek a programban

Ebben a táblázatban az otthonfelújítási támogatott hitel rendszerének továbbfejlesztésére tett javaslatokat foglaltam össze. Az egyes fejlesztési területek esetében megjelennek a javasolt intézkedések, azok előnyei, valamint a lehetséges kihívások.

Fejlesztési terület	Javasolt intézkedés	Előnyök	Kihívások / aggodalmak
Földrajzi kiterjesztés	A támogatás kiterjesztése nagyobb településekre (pl. városokra)	- Több család részesülhet előnyben - Országos egyenlőség	- Költségvetési terhelés növekedése - Források igazságos elosztása
Hitelgarancia / állami kezesség	Állami garancia bevezetése a hitel egy részére	- Több alacsony jövedelmű család is hozzáférhet - Csökkenti a banki kockázatot	- Adminisztratív terhek növekedése - Pénzügyi kockázatok megosztása
Maximum hitelösszeg indexálása	A 6+3 milliós keret indexálása az aktuális anyagárakhoz képest	- Jobban tükrözi a valós költségeket - Reálisabb finanszírozás	- Kormányzati költségvetési kérdések - Politikai konszenzus elérése
Kamatperiódus hosszabbítása	Lehetővé tenni a 10 éves fix kamatot a teljes futamidőre	- Stabilabb törlesztőrészletek - Pénzügyi előreláthatóság	- Piaci hozamok ingadozása - Banki árképzési modell módosítása
Digitalizáció és ügyintézés egyszerűsítése	Teljes online hiteligénylés és integrált támogatási rendszer bevezetése	- Gyorsabb ügyintézés - Kevesebb papírmunkával, nagyobb átláthatóság	- Technológiai beruházások - Adatvédelmi és biztonsági kérdések

---

A jelenlegi otthonfelújítási hitelstruktúra jól átgondolt, de mindig van lehetőség továbbfejlesztésre, hogy még hatékonyabban szolgálja a lakosság érdekeit és a program céljait. Néhány lehetséges szabályozási javító intézkedés:

• A program kiterjesztése földrajzilag: Jelenleg a támogatás a 5000 fő alatti településekre korlátozódik. Érdemes lenne megfontolni a kiterjesztését bizonyos városi célcsoportokra is, például nagycsaládosokra vagy energiaszegénységben élőkre, akik a városokban laknak. Így országos szinten egységesebben javulhatna a lakóingatlanok állapota. Megoldás lehetne egy differenciált keret – pl. a vidékiek elsőbbséget élveznek, de ha marad forrás, a városi igénylők is sorra kerülhetnek.

• Hitelgarancia vagy állami kezességvállalás: Ahogy fent említettük, pont a leginkább rászorulók közül sokan hitelképtelenek a banki standardok szerint (pl. minimálbérrel vagy bizonytalan jövedelemmel rendelkezők). Az állam fontolóra vehetné egy garanciaprogram bevezetését erre a hitelre – hasonlóan a Diákhitel vagy a CSOK hitel garanciarendszeréhez –, amely átvállalja a kockázat egy részét a banktól. Így a bank bátrabban hitelezhetne alacsonyabb jövedelmű családoknak is. Például az állam készfizető kezességet vállalhatna a hitel X%-ára, vagy létrehozhatna egy garanciaalapot. Ez növelné a program elérését a valóban rászorulók körében.

• Maximális hitelösszeg felülvizsgálata: A 6 millió Ft hitel + 3 millió Ft támogatás keret 2021-ben került megállapításra, azóta az építőipari árak jelentősen emelkedtek (infláció, anyagárak növekedése). Érdemes lehet megvizsgálni, hogy elegendő-e a 6+3 millió egy tipikus felújításra 2025-2026-ban. Lehet, hogy indokolt volna pl. 8 millióra emelni a hitelkeretet és 4 millióra a támogatást, hogy ugyanazt a munkát el lehessen végezni (persze ez költségvetési kihatású döntés). Alternatív megoldásként lehetne indexálni a támogatást bizonyos munkanemek áremelkedéséhez.

• Kamatperiódus hosszabbítás: A támogatott hitelnél megengedett a 10 éves kamatfixálás is, de a képlet jelenleg az 5 éves hozamhoz kötődik. A stabilitás érdekében fontolóra vehető volna, hogy a bankoknak kötelező legyen (vagy jobban megérje) a teljes futamidőre rögzíteni a kamatot. Ezt megtehetik ők maguk is (pl. kínálhatnának 10 évre fix kamattal induló hitelt a 10 éves állampapírhozam alapján), de mivel a rendelet 5 éves referenciahozamot említ, nyilván ezt veszik alapul. A jogalkotó a következő módosításnál esetleg engedélyezhetné a 10 éves referenciához kötött kamatozást is. Így az ügyfelek számára teljesen kiszámítható lenne a törlesztő a futamidő végéig, nem lenne kamatkockázatuk.

• Utólagos támogatási kifizetés gyorsítása: Jelenleg a támogatás utólag, gyakran a felújítás befejezése után hónapokkal érkezik meg a családokhoz, ami addig likviditási terhet jelent nekik. Az Államkincstár dolgozhatna azon, hogy lerövidítse az elbírálási időt. Ha a támogatás akár pár héttel hamarabb megjönne, az is sokat számítana. Esetleg bevezethető lenne egy előzetes támogatási igazolás, ami alapján a bank folyósítja a 3 milliós részt is előre (kvázi áthidaló finanszírozás), mert biztos lehet benne, hogy az állam kifizeti. Ez persze bonyolult, de a végeredmény az lenne, hogy az ügyfélnek nem kell a 3 milliót előre megfinanszíroznia.

---

Banki gyakorlat javítása és átláthatóság

A bankok részéről is van pár terület, ahol javítható a hitel kiszolgálása:

• Ügyféltájékoztatás és pénzügyi edukáció: Nem ártana, ha a bankok részletesebben elmagyaráznák ügyfeleiknek a hitel működését, a kockázatokat, és segítenének megérteni a teljes képet. Például sok ügyfél nincs tisztában a JTM szabállyal – a bank megindokolhatná, miért csak akkora hitelt ad, amekkorát. Ugyanígy a kamatkockázatról is lehetne említést tenni, hogy 5 év múlva változhat a törlesztő. Minél jobban felkészítik az ügyfelet, annál kisebb az esélye a későbbi problémáknak.

• Rugalmasabb hitelezés: Bár a szabályozás adott, a bankok a saját bírálati szempontjaikban lehetnek rugalmasabbak. Például egy vidéki ügyfélnél eltekinthetnének bizonyos kisebb bevételű hónapoktól, vagy figyelembe vehetnék a családi pótlékot, egyéb juttatásokat is a jövedelemnél (ha eddig nem tették). Az MBH Bank egyes hírek szerint dolgozik is valamilyen “light” bírálati mechanizmuson a támogatott hitelekre, hogy több ügyfél átmenjen a rostán – ilyen irányú lépések máshol is üdvösek lennének.

• Digitalizáció az ügyintézésben: Jó lenne, ha a teljes hiteligénylés és támogatási kérelem folyamata minél inkább online módon zajlana. Néhány bank (pl. K&H) már lehetővé teszi a dokumentumok feltöltését online felületen, de máshol még papírozni kell. A 2025-ös világban elvárható, hogy egy támogatott hitelt is lehessen nagyrészt digitálisan igényelni, csökkentve az ügyfél utazását és idejét. A bankok és az Államkincstár közötti adatkapcsolat is fontos – ha ezek integráltan működnének (pl. a támogatás jóváhagyásáról a bank automatikus értesítést kapna), az gyorsítaná a folyamatot.

• Egységes minimumhitel összegek: Láttuk, hogy az egyik bank 2M-tól, a másik 4M-tól ad kölcsönt. Ez az ügyfeleknek zavaró lehet. Jó gyakorlat lenne, ha a bankok a piaci ajánlataikat a fogyasztók érdekében összehangolnák legalább ilyen alap paraméterekben – például mind lemenne 2M-ig, vagy mind 1M-ig. Így senki sem esik el azért a hiteltől, mert a “rossz” banknál érdeklődött először. Ez persze verseny szempontból érzékeny terület, de a jegybank vagy a Bankszövetség puhatolózhatna ez ügyben.

---

További információk és a teljes kép megértése

Bár igyekeztünk minden lényeges szempontot körbejárni, a teljes képhez hozzátartozik néhány olyan információ, ami jelenleg korlátozottan elérhető, vagy a jövő függvénye:

• Igénybevételek száma és tapasztalatai: Mivel a program 2025-ben indult újra, egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok arról, hány család veszi igénybe, és náluk milyen eredménnyel zárul a folyamat. Később érdemes lesz elemezni, hogy a potenciális jogosultak közül mennyien jutottak el a hitelfelvételig és támogatásig. Ha azt látjuk majd, hogy nagyon kevesen, az felveti a kérdést, hogy min kellene változtatni (pl. túl szigorú feltételek, alacsony jövedelmek, információhiány stb.). Ha sokan, az pedig a program sikerét igazolja.

• Visszaélési kockázatok: A korábbi otthonfelújítási támogatásnál minimális szinten, de voltak visszaélések (fiktív számlák, nem valós munkák elszámolása). A mostani programról még nem tudni, lesznek-e ilyen próbálkozások és hogyan szűrik ki. Az erre vonatkozó statisztikák, ellenőrzési beszámolók szintén fontosak lesznek a teljes képhez – hiszen a program társadalmi megítélését is befolyásolja, mennyire jut valódi célba a pénz.

• Hosszú távú hatások: Érdemes lenne kutatni, hogy a felújításoknak milyen hosszú távú hatása van az ingatlanpiacra és az adott családok életminőségére. Például mennyivel nőtt a házak értéke a felújítás után? Csökkent-e a rezsiköltségük? Ezek az információk igazolják majd igazán, hogy megérte-e a program. Jelenleg nyilván a szándék az, hogy igen, de számokkal alátámasztani később lehet.

• Kommunikáció és tudatosság: A teljes kép része, hogy a jogosultak egyáltalán értesülnek-e a lehetőségről. Egy javaslat lehet egy felmérés készítése a kistelepüléseken, hogy hallottak-e az új programról, tudják-e hogyan működik. Ha kiderül, hogy nem eléggé, akkor még időben lehet kampányolni mellette.

Összegzésként, az otthonfelújítási támogatott hitel 2025-ös rendszere egy komplex, de jól célzott támogatási forma, amely megfelelő egyensúlyt teremt a magánérdek (családok otthonának felújítása) és a közérdek (vidéki települések fejlesztése, gazdaságélénkítés) között. A jogi keretek és a banki gyakorlat biztosítják a program működőképességét, ugyanakkor a sikeresség múlik azon, hogy a családok mennyire tudnak élni a lehetőséggel. A jelen elemzés feltárta a legfontosabb tudnivalókat, előnyöket és kockázatokat. Remélhetőleg a döntéshozók és a bankok is figyelemmel kísérik a program alakulását, és szükség esetén módosítanak a kereteken a még jobb eredmények érdekében. Az érdeklődőknek pedig azt javasoljuk, hogy tájékozódjanak alaposan, számoljanak utána a saját helyzetükben a lehetséges törlesztőknek, és ha megfelelnek a feltételeknek, bátran vágjanak bele otthonuk korszerűsítésébe e remek támogatási lehetőség segítségével.

Források:

• Magyar Nemzeti Bank – Adósságfék szabályok összefoglalója (Így működik a JTM mutató 2025-ben - Bank360) (Hitelezhetőségi limit (JTM) jelentése - money.hu)
• Portfolio.hu – Az új otthonfelújítási program részletszabályai (2024. nov.) (Megjelentek az új otthonfelújítási program szabályai, mutatjuk a ...) (Vidéki otthonfelújítási program: hitel még nincs - Világgazdaság)
• Bankmonitor.hu – Elemzések és kalkulációk az otthonfelújítási hitelről (Milyen lehet az új támogatott otthonfelújítási hitel? - Bankmonitor) (Megjelentek az új otthonfelújítási program szabályai, mutatjuk a ...)
• K&H Bank, OTP Bank hivatalos tájékoztatók (Ezeknél a bankoknál érhető már el az Otthonfelújítási támogatott hitel) (Vidéki Otthonfelújítási Lakáshitel - OTP Bank)
• money.hu és egyéb pénzügyi portálok – Programfeltételek, JTM mutató leírások (Vidéki Otthonfelújítási Program 2025 - Akár 3 millió Ft támogatás) (Így működik a JTM mutató 2025-ben - Bank360)