- Publikálva
- • 19 perc olvasási idő
Felmondás 2025-ben - légy korrekt
- Authors

- Name
- Tamás
- @berkalkulator24
Tartalomjegyzék
- Felmondás 2025-ben - Hogyan mondjunk fel korrekt módon a munkahelyünkön?
- A felmondás típusai 2025-ben - Milyen lehetőségeid vannak?
- Felmondás (rendes felmondás)
- Azonnali hatályú felmondás (rendkívüli felmondás)
- Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés
- A felmondás lépései lépésről lépésre
- Azonnali felmondás - Mikor indokolt azonnal kilépni?
- Mikor jogos az azonnali hatályú felmondás?
- A munkáltató súlyos kötelességszegése
- Tűrhetetlen munkahelyi körülmények
- A munkavállaló súlyos kötelezettségszegése
- Az azonnali felmondás következményei és kockázatai
- Felmondás közös megegyezéssel - Előnyök, hátrányok és jó gyakorlatok
- Mi a közös megegyezés lényege?
- A közös megegyezés előnyei és hátrányai
- Mire figyeljünk közös megegyezés esetén?
- Ne érezd magad kötelesnek elfogadni
- Tárgyalj a feltételekről
- Ellenőrizd a dokumentumot
- Ne hagyd ki a járandóságokat
- Önkéntesség és tiszta helyzet
- Példa egy előnyös közös megegyezésre
- Példa, amikor nem szabad aláírni
- Monjd fel korrekt módon - Konklúzió
- Források és hivatkozások

Felmondás 2025-ben - Hogyan mondjunk fel korrekt módon a munkahelyünkön?
A munkahelyváltás egyik kulcsfontosságú lépése a felmondás. 2025-ben is érdemes odafigyelni arra, hogyan mondjunk fel korrekt módon, hogy betartsuk a jogszabályokat és megőrizzük szakmai jó hírnevünket. Ebben a cikkben áttekintjük a felmondás legfontosabb lépéseit, a különböző felmondási módokat (beleértve az azonnali felmondás és a felmondás közös megegyezéssel eseteit), valamint azt, milyen jogi és etikai szempontokat kell figyelembe venni. Konkrét példákon és esettanulmányokon keresztül mutatjuk be, mikor indokolt azonnal felmondani, és mikor előnyösebb közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt. Emellett kitérünk a hatályos magyar munkaügyi jogszabályokra, hogy a 2025-ös szabályoknak megfelelően járhassunk el.
A felmondás típusai 2025-ben - Milyen lehetőségeid vannak?
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyt három fő módon lehet megszüntetni: felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel. Fontos tisztázni, mit jelentenek ezek a fogalmak, mert mind eltérő jogi feltételekkel és következményekkel járnak.
Felmondás (rendes felmondás)
A "klasszikus" felmondás, amikor egyik fél - jelen esetben a munkavállaló - egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyt felmondási idővel. Ilyenkor nincs rendkívüli ok, a dolgozó egyszerűen tovább szeretne lépni. Határozatlan idejű munkaviszonynál a munkavállaló felmondását nem kell indokolni (ellentétben a munkáltató felmondásával, amit kötelezően indokolni kell), míg határozott idejű szerződés esetén csak külön feltételekkel vagy indoklással mondhatunk fel. A felmondási idő általában 30 nap a munkavállaló részéről, hacsak a munkaszerződés másként nem rendelkezik. Ez alatt az idő alatt még munkát kell végezni, illetve megfelelően átadni a feladatokat.
Azonnali hatályú felmondás (rendkívüli felmondás)
Olyan egyoldalú megszüntetés, amely azonnal, felmondási idő nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. Erre csak rendkívüli, súlyos indok fennállása esetén van lehetőség mindkét fél számára. A Munka Törvénykönyve szigorú feltételekhez köti az alkalmazását: csak akkor jogszerű, ha a másik fél súlyosan megszegi a lényeges kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, és ez lehetetlenné teszi a további együttműködést. Azonnali felmondást írásban, részletes indoklással kell közölni, különben jogellenesnek minősül. Fontos tudni, hogy az azonnali felmondás jogával a sérelmezett eseményről való tudomásszerzéstől számítva 15 napon belül élni kell.
Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés
Ebben az esetben sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem mond fel egyoldalúan, hanem írásbeli megállapodást kötnek a munkaviszony közös megszüntetéséről. Mindkét fél beleegyezése szükséges, egyik fél sem kényszerítheti a másikat a közös megegyezésre. A megállapodás tartalmazza a megszűnés dátumát, az elszámolás részleteit, és bármilyen egyéb feltételt, amiben megállapodnak (pl. végkielégítés, felmentés a munkavégzés alól stb.).
Felmondási idő ilyenkor nincs kötött módon, a felek határozhatják meg, hogy a munkaviszony azonnal megszűnik-e vagy egy későbbi dátummal. A közös megegyezés egyik előnye, hogy később egyik fél sem támadhatja meg a megállapodást, miután mindketten aláírták. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a munkavállaló csak akkor írja alá, ha tényleg egyetért a feltételekkel - utólag már nem követelheti azokat a juttatásokat, amelyek egy egyoldalú munkáltatói felmondás esetén jártak volna neki.
A továbbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan érdemes eljárni a felmondás során, és összehasonlítjuk az azonnali hatályú felmondást a közös megegyezéssel történő megszüntetéssel.
A felmondás lépései lépésről lépésre
A korrekt felmondás egy folyamat, amelyben a jogi előírások betartása mellett az etikett és a professzionális kommunikáció is szerepet játszik. Lássuk, milyen lépésekből áll a folyamat, ha munkavállalóként magunk szeretnénk felmondani:
-
Előkészületek: döntés és tervezés - Mielőtt bejelentenénk a felmondást, győződjünk meg arról, hogy valóban alaposan átgondoltuk a döntést. Ellenőrizzük a munkaszerződésünk vonatkozó pontjait (pl. felmondási idő hosszát, van-e versenytilalmi megállapodás, stb.). Ha van új állásajánlatunk, egyeztessünk az új munkakezdés időpontjáról, hogy azt össze tudjuk hangolni a jelenlegi helyünk elhagyásával. Győződjünk meg arról is, hogy nincs-e olyan körülmény (pl. folyamatban lévő bónusz kifizetés, szabadságmegváltás), amit érdemes figyelembe venni a felmondás időzítésénél.
-
Felmondólevél megírása (írásbeliség) - A hatályos jogszabályok szerint a felmondást mindenképpen írásban kell benyújtani. Ez azt jelenti, hogy készítenünk kell egy hivatalos felmondólevelet. A levélnek tartalmaznia kell a munkáltató adatait, a saját adatainkat, a munkaviszony megszüntetésének szándékát, a munkaviszony utolsó napját (felmondási idő figyelembevételével), valamint a keltezést és az aláírásunkat. Amennyiben munkavállalóként mondunk fel határozatlan idejű szerződéssel, nem vagyunk kötelesek indokolni a döntést - ilyenkor elegendő annyit írni, hogy élünk a felmondás jogával.
(Figyelem: ha határozott idejű a szerződés, vagy azonnali felmondást szeretnénk közölni, akkor az indoklás kötelező, és nagyon körültekintően kell megfogalmazni!). A felmondólevél mintájára számos példa található szakmai forrásokban, de mindig személyre szabottan fogalmazzuk meg a saját helyzetünkre.
- A felmondás közlése és kommunikációja - Miután elkészült az írásos felmondás, azt hivatalosan közölnünk kell a munkáltatóval. A legjobb, ha személyesen beszélünk a közvetlen felettesünkkel vagy a HR-osztály illetékesével. Ütemezzünk egy megbeszélést, és amennyiben lehet, nyugodt körülmények között mondjuk el, hogy szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt.
Adjunk át egy nyomtatott példányt a felmondólevélből. Fontos gondoskodni arról, hogy a közlés igazolható legyen - például kérjük meg a munkáltatót, hogy írja alá az átadás átvételét, vagy adjuk át tanú jelenlétében, esetleg tértivevényes levélben küldjük el a dokumentumot. Ezzel elkerülhetőek a későbbi viták arról, hogy mikor adtuk be a felmondást. Maradjunk professzionálisak és tárgyilagosak a kommunikáció során:** köszönjük meg a lehetőségeket, jelezzük, hogy a döntésünk végleges, de szeretnénk korrekten lezárni az együttműködést.
- A felmondási idő letöltése és munkakör átadása - A felmondás bejelentése után általában kezdődik a felmondási idő. 2025-ben a munkavállalói felmondás felmondási ideje 30 nap (ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés nem ír elő hosszabbat). Ez a periódus a felmondás közlését követő napon indul. Nagyon fontos, hogy ezt az időt le kell dolgozni, hacsak a munkáltatóval másként nem állapodunk meg. Nincs tehát olyan, hogy "felmondtam és holnaptól nem jövök be", mert az jogellenes felmondásnak minősül és komoly következményekkel járhat.
(Egy negatív példa: ha valaki bejelentés nélkül nem jelenik meg többet a munkahelyén, az jogellenes munkaviszony-megszüntetés, és a munkáltató követelheti tőle a felmondási időre eső távolléti díjat, sőt akár kártérítést is.)
A felmondási idő alatt folytassuk a munkánkat a legjobb tudásunk szerint - ezzel is bizonyítva a professzionalizmusunkat -, és kezdjük meg a munkakörünk átadását. Készítsünk dokumentációt a folyamatban lévő feladatokról, adjuk át a szükséges információkat a kollégáknak vagy az utódunknak, és rendezzük a ránk bízott eszközöket (számítógép, belépőkártya, stb.) A munkakör átadása nem csak etikus lépés, de jogi kötelességünk is együttműködni ebben, hogy a cég működése ne szenvedjen kárt.
- A munkaviszony lezárása és elszámolás - A felmondási idő végén kerül sor a végső elszámolásra és búcsúra. Győződjünk meg róla, hogy minden járandóságunkat megkapjuk: a még ki nem vett, időarányos szabadságokat a munkáltató köteles pénzben megváltani, és ki kell fizetnie az esetlegesen még járó bért, bónuszt is. Kérjük el a szükséges igazolásokat (munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, TB-kiskönyv bejegyzése, stb.), mert ezek szükségesek lehetnek az új munkahelyen vagy az álláskeresési járadék igényléséhez.
Mondjunk búcsút méltósággal: köszönjük meg a kollégáknak és vezetőknek az együttműködést, akár emailben is elküldhetjük a búcsúüzenetet. Ügyeljünk rá, hogy ne égessük fel a hidakat - a szakmai világ kicsi, és egy korrekt búcsú segít megőrizni jó kapcsolatainkat. Ha megfelelő volt a viszony, kérhetünk ajánlást vagy referencia-levelet is, ami hasznos lehet a jövőben.
Tipp: Ha bizonytalanok vagyunk a folyamatban vagy speciális helyzetünk van, érdemes szakértő (pl. jogász vagy HR-tanácsadó) segítségét kérni. A lényeg, hogy tisztességesen, a törvények betartásával zárjuk le a munkaviszonyt, mert így elkerülhetjük a későbbi jogvitákat és megőrizhetjük jó hírünket a munkaerőpiacon.
Azonnali felmondás - Mikor indokolt azonnal kilépni?
Az azonnali felmondás rendkívüli lépés, hiszen a munkaviszony azonnal, a bejelentés pillanatában megszűnik, felmondási idő nélkül. Ezt a módszert csak indokolt esetben szabad alkalmazni, mert komoly jogi következményei lehetnek mindkét félre nézve. Az alábbiakban áttekintjük, mikor lehet indokolt azonnali hatállyal felmondani, és hogyan kell ezt korrekt módon megtenni.
Mikor jogos az azonnali hatályú felmondás?
A Munka Törvénykönyve értelmében azonnali hatályú felmondást akkor alkalmazhatunk, ha a másik fél olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. Ez vonatkozik a munkavállaló és a munkáltató oldalára is. Néhány példa, amikor azonnali felmondás kezdeményezhető a gyakorlatban:
A munkáltató súlyos kötelességszegése
Ha a munkáltató nem fizeti ki a munkabért időben vagy huzamosabb ideig nem tesz eleget a foglalkoztatói kötelezettségeinek, az a munkavállaló részéről megalapozhat egy azonnali felmondást. Ugyancsak ide tartozhat, ha a munkáltató megszegi a munkaszerződés lényeges pontjait (pl. biztonságos munkakörülmények biztosítása), vagy a vezető törvénytelen utasítást ad, esetleg a beosztottját jogellenes, személyes célú feladatokra próbálja kényszeríteni. (Példa: ha a felettes arra utasít, hogy a saját házánál végezzünk munkát munkaidőben, ami nem része a munkakörünknek.)
Tűrhetetlen munkahelyi körülmények
Amennyiben a munkahelyen zaklatás, erőszakos vagy megalázó bánásmód ér bennünket, és a munkáltató nem lép fel ellene, a saját érdekünkben fontolóra vehetjük az azonnali kilépést. Ilyenkor természetesen fontos, hogy legyenek bizonyítékok (pl. írásos panaszok, tanúk) a történtekre, mert egy esetleges jogvita során igazolnunk kell, miért volt indokolt a rendkívüli lépés.
A munkavállaló súlyos kötelezettségszegése
(munkáltató által kezdeményezett azonnali felmondás esetén): Például a dolgozó ismételten igazolatlanul hiányzik, megtagadja a munkavédelmi szabályok betartását vagy olyan kárt okoz a munkáltatónak, ami kirívóan felelőtlen magatartásra utal. Ilyen esetekben a cég is élhet azonnali hatályú elbocsátással. (Bár ez a cikk elsősorban a munkavállalói felmondásról szól, fontos látni a párhuzamot: mindkét fél részéről hasonló súlyosságú indokok kellenek.)
Fontos: Az azonnali felmondást mindig írásban, az okok világos megjelölésével kell benyújtani. Az indoklásnak valósnak, konkrétnak és okszerűnek kell lennie. Általános, homályos indoklás (pl. "nem felelt meg az elvárásoknak") nem elégséges, és a bíróság előtt nem állná meg a helyét. Ha a munkavállaló él az azonnali felmondással, a levélben érdemes hivatkozni a Munka Törvénykönyve vonatkozó paragrafusára is, és leírni minden releváns tényt, dátumot, eseményt, ami a döntéshez vezetett.
Az azonnali felmondás következményei és kockázatai
Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony azonnal megszűnik, tehát nincs felmondási idő, és általában nincs végkielégítés sem egyik oldalon (hiszen a végkielégítés tipikusan csak munkáltatói rendes felmondásnál jár, bizonyos feltételekkel). A munkavállaló ilyenkor nem köteles tovább dolgozni, de jövedelem nélkül maradhat a következő állás kezdetéig, hacsak nem jogosult munkanélküli ellátásra. Fontos tudni, hogy az álláskeresési járadékra való jogosultságot befolyásolhatja a felmondás módja. Ha maga a munkavállaló kezdeményezi az azonnali kilépést, az a hatóságok szemében önkéntes távozásnak minősülhet. Ellenben közös megegyezésnél tipikusan nem veszítjük el az álláskeresési járadékra való jogosultságot - erre a különbségre a következő szekcióban még kitérünk.
Az azonnali felmondásnál nagy a jogvita kockázata. Mivel itt általában valamilyen súlyos konfliktus vagy sérelem áll fenn, nem ritka, hogy a másik fél (különösen, ha a dolgozó mond fel azonnal) vitatja az indokok jogosságát. Ha a bíróság úgy találja, hogy nem volt elégséges ok az azonnali hatályú megszüntetésre, akkor a felmondás jogellenesnek minősül. Ennek komoly következményei lehetnek: a munkavállalótól a munkáltató kártérítést követelhet, például a felmondási időre járó bér összegét. Fordított esetben, ha a munkáltató élt jogtalanul azonnali felmondással, a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat és kérheti elmaradt járandóságai, esetleg kártérítés megítélését.
Egy példa azonnali felmondásra (munkavállalói oldalról): Katalin egy irodai alkalmazott, akinek a munkáltatója három hónapja nem fizette ki a teljes bérét, és a többszöri figyelmeztetés ellenére sem rendezte az elmaradásokat. Ezen felül a főnöke több alkalommal arra utasította, hogy magánjellegű feladatokat (bevásárlás, gyerekfelügyelet) végezzen munkaidőben.
Katalin először panaszt tett a HR-nél, de nem történt változás. Végül úgy döntött, hogy azonnali hatályú felmondással megszünteti a munkaviszonyát, indoklásként leírva a fizetés elmaradásának tényét és a nem rendeltetésszerű utasításokat. Mivel lényeges kötelezettségszegések történtek a cég részéről, az indokai megalapozottak voltak. Katalin konzultált egy munkajogásszal is, aki megerősítette, hogy az ő esetében jogos az azonnali felmondás. A felmondólevelét ajánlott levélben elküldte és e-mailben is értesítette a munkáltatót. Bár a cégvezetés nem örült a döntésnek, nem tudták jogszerűen vitatni, így Katalin azonnal távozhatott, és megkezdhette új munkahelyén a munkát.
Egy másik példa (amit érdemes elkerülni): Gábor egy konfliktusos munkahelyi megbeszélés után hirtelen felindulásból úgy döntött, hogy nem megy be többé dolgozni, ezzel kvázi azonnali felmondást gyakorolva - de indoklás és hivatalos bejelentés nélkül. Ez a lépés jogellenes volt, hiszen Gábor nem tartotta be a felmondási időt és nem jelölt meg rendkívüli okot sem.
A munkáltató munkaügyi pert indított ellene, melynek során a bíróság megállapította Gábor felelősségét. Ennek eredményeként Gábort kötelezték, hogy fizesse meg a 30 napos felmondási időre járó bért a cégnek kártérítésként, továbbá elesett minden olyan juttatástól, ami egy korrekt felmondás esetén járt volna neki. Ez rávilágít, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha nem tartjuk be a szabályos felmondási eljárást.
Mikor érdemes tehát az azonnali felmondást választani? Csak akkor, ha minden más lehetőség kimerült, és a maradás aránytalan sérelmet okozna, vagy a törvényben meghatározott rendkívüli okok egyike fennáll. Mindig dokumentáljuk a problémákat (írásbeli panaszok, e-mailek, stb.), és ha lehet, kérjünk tanácsot szakértőtől, mielőtt ezt a lépést megtesszük. Ha pedig azonnali felmondásra kerül sor, ügyeljünk a formai követelményekre és a határidőkre (15 nap!), hogy döntésünk védhető legyen.
Felmondás közös megegyezéssel - Előnyök, hátrányok és jó gyakorlatok
A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés a leginkább konszenzusos módja az elválásnak. Ilyenkor sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem "mond fel" a klasszikus értelemben, hanem megállapodnak a szerződés megszűnésében, és annak feltételeiben. Nézzük meg, mikor érdemes ezt a lehetőséget választani, és mire figyeljünk, ha így szeretnénk távozni a munkahelyről.
Mi a közös megegyezés lényege?
Közös megegyezés esetén a felek egy írásbeli megállapodást kötnek, amelyben rögzítik, hogy a munkaviszony közös akaratukból, meghatározott nappal megszűnik. Ez a dokumentum tartalmazza a munkáltató és a munkavállaló adatait, a megszűntetés dátumát, és minden további feltételt, amiben megállapodnak (például a végső elszámolást). Nagyon fontos, hogy a megállapodásban egyértelműen szerepeljen, miszerint a felek közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt.
A közös megegyezés bármikor alkalmazható, határozott és határozatlan idejű munkaszerződésnél egyaránt, és még olyan időszakokban is, amikor amúgy felmondási védelem van érvényben (például várandósság ideje alatt). Mivel ez a dolgozó beleegyezésével történik, a törvény nem tiltja meg, hogy védett korban vagy keresőképtelen állapotban lévő munkavállalóval közös megegyezéssel szűnjön meg a munkaviszony - de hangsúlyozzuk, hogy önkéntes beleegyezés kell hozzá.
A közös megegyezés előnyei és hátrányai
Sokan úgy tartják, hogy a közös megegyezés "win-win" helyzet lehet. Nézzük meg először, milyen előnyökkel járhat ez a megoldás, majd azt is, milyen hátrányai lehetnek, különös tekintettel a munkavállaló szempontjaira. Az alábbi táblázat összefoglalja a közös megegyezéssel történő felmondás és az azonnali felmondás főbb jellemzőit, előnyeit és korlátait:
| Szempont | Azonnali felmondás (egyoldalú) | Felmondás közös megegyezéssel |
|---|---|---|
| Kezdeményezés | Egyoldalú: a munkavállaló vagy a munkáltató egyedül dönt a megszüntetésről, súlyos okkal indokolva. | Közös: bármelyik fél javasolhatja, de a megszűnéshez mindkét fél írásos beleegyezése kell. |
| Indoklási kötelezettség | Kötelező indokolni - világos, valós és okszerű indok kell (kivéve próbaidő alatt). Az indoklást utólag ellenőrizhetik, vitathatják. | Nem kell indokolni a megállapodásban - általában nem szerepel benne indoklás. A felek közösen tudják az okokat, de a dokumentum nem részletezi. |
| Felmondási idő | Nincs felmondási idő - a munkaviszony azonnal megszűnik a közléskor. (Próbaidő alatt is azonnal hatályú indoklás nélkül.) | Nincs kötött felmondási idő - a felek határozzák meg a munkaviszony végének dátumát. Lehet akár azonnali hatályú, vagy egy későbbi napban is megállapodhatnak. |
| Végkielégítés | Nem jár végkielégítés (kivéve, ha jogellenes felmondás miatt perben utólag megítélik). Munkavállalói azonnali kilépésnél a dolgozó lemond a végkielégítés lehetőségéről. | Megállapodás kérdése - a felek egyezkedhetnek végkielégítésről vagy extra juttatásokról. A dolgozó számára kedvező feltételek (pl. felmondási időre járó bér, végkielégítés) belefoglalhatók a megállapodásba. Ha nincs rögzítve, utólag nem követelhető. |
| Munkanélküli ellátás | Önálló (önkéntes) felmondásnak minősül a dolgozó részéről, ami befolyásolhatja az álláskeresési járadékot. (Elképzelhető várakozási idő vagy rövidebb jogosultság.) | Nem minősül "önkéntes" kilépésnek abban az értelemben, hogy együttes akarat eredménye, így általában nem veszti el a munkavállaló az álláskeresési járadékra való jogosultságát. (Fontos azonban, hogy a megállapodásban ne utaljanak a dolgozó súlyos kötelezettségszegésére, mert az ronthatja a pozícióját a hivatalok előtt.) |
| Jogvita kockázata | Magasabb - Az indokok jogszerűségét vitathatja a másik fél. Ha az indok nem áll meg, a felmondás jogellenes és kártérítési kötelezettséggel járhat. | Alacsony - Mivel mindkét fél aláírta a közös megegyezést, utólag egyikük sem támadhatja meg jogilag, feltéve, hogy valóban önkéntesen írta alá. (Vita általában csak akkor merül fel, ha kiderül, hogy valamelyik felet megtévesztették vagy kényszerítették a beleegyezésre.) |
| Felmondási védelem | Nem alkalmazandó - A rendkívüli ok fennállása esetén még védett időszakban is megszüntethető a jogviszony. (Pl. ha várandós munkavállaló súlyos fegyelmi vétséget követ el, azonnali hatállyal elbocsátható.) | Nem akadály a védett időszak - Közös megegyezéssel akkor is megszűnhet a jogviszony, ha egyébként felmondási tilalom védene (pl. terhesség, betegség idején), mivel ez a dolgozó beleegyezésével történik. Ügyelni kell azonban, hogy a beleegyezés befolyásmentes legyen (ne éljen vissza a munkáltató a helyzettel). |
| Tipikus helyzetek | A másik fél súlyos szerződésszegése; próbaidő alatti azonnali kilépés; a munkaviszony azonnali megszűntetése, ha tarthatatlanná vált a helyzet. | Békés elválás közös egyetértéssel; gyakran munkáltatói kezdeményezés leépítésnél vagy átszervezésnél (ilyenkor a cég gyorsan és vitamentesen tud megválni a dolgozótól), illetve munkavállalói kérés esetén, ha a dolgozó gyorsabban vagy kedvezőbb feltételekkel akar távozni, mint amit a rendes felmondás tenne lehetővé. |
Mire figyeljünk közös megegyezés esetén?
A közös megegyezés sok előnye mellett hordoz néhány buktatót is, különösen, ha a munkáltató kezdeményezi. Íme néhány tanács, hogy biztosan korrekt legyen a megállapodás:
Ne érezd magad kötelesnek elfogadni
Fontos tudni, hogy nem vagy köteles aláírni a közös megegyezést, ha számodra nem megfelelő. Ha a munkáltató kezdeményezi a dolgot, nyugodtan kérhetsz időt az átgondolásra. Jogod van nemet mondani, és helyette ragaszkodni ahhoz, hogy ha a cég akar elküldeni, akkor tegye meg a rendes felmondást a törvényes juttatásokkal. Csak akkor egyezz bele, ha tényleg előnyös számodra az ajánlat.
Tárgyalj a feltételekről
A közös megegyezés lényege, hogy minden feltétel megegyezés kérdése. Nyugodtan felvetheted az igényeidet: például kérheted, hogy a 30 napos felmondási időből engedjenek el bizonyos időt (vagy akár az egészet), ha hamarabb szeretnél kezdeni máshol. Megállapodhattok végkielégítésben akkor is, ha egyébként nem lennél jogosult rá, vagy a ki nem vett szabadságon felül akár további kompenzációban. Rögzíthetitek, hogy a munkáltató ad egy semleges vagy pozitív tartalmú ajánlólevelet a munkavállalónak. Bármi, amiben a felek megállapodnak és nem jogsértő, érvényes lehet - de csak az írásba foglaltak számítanak. Ügyelj arra, hogy minden ígéret szerepeljen a papíron!
Ellenőrizd a dokumentumot
A közös megegyezés szövegét alaposan olvasd át (akár kérj meg egy szakembert, hogy nézze át). Kulcsfontosságú, hogy tartalmazza a felek adatait, a munkaviszony megszűnésének dátumát, az elszámolás részleteit (pl. hány nap szabadságot fizetnek ki, jár-e végkielégítés, felmondási idő alóli felmentés van-e). Továbbá kerüljön bele, ha valamilyen külön megállapodás van, pl. versenytilalomról való lemondás, céges autó magánhasználata a végéig, stb. Ha bármi hiányzik vagy nem világos, kérd a pontosítást még aláírás előtt.
Ne hagyd ki a járandóságokat
Alapesetben közös megegyezésnél a munkáltató csak a ki nem vett szabadságokat köteles kifizetni, minden más a megállapodáson múlik. Ezért, ha egyébként járna neked pl. végkielégítés (mert hosszú ideje ott dolgozol és a cég szünteti meg a jogviszonyt), figyelj rá, hogy ezt külön belefoglaljátok a megegyezésbe. Ugyanígy, ha a hónap közepén szűnik meg a jogviszony, tisztázzátok a félhavi bér kifizetését is. Ne utólag derüljön ki, hogy valamire nem tért ki a papír.
Önkéntesség és tiszta helyzet
Győződj meg róla, hogy a közös megegyezés valóban a te akaratodat is tükrözi. Ha úgy érzed, hogy a cég csak kényszerít erre, mert nincs elég indoka a felmondásra, legyél óvatos. (Hallani olyan esetekről, hogy nyomást gyakorolnak a dolgozóra az aláírás érdekében - ez jogellenes, és ilyen nyomásgyakorlás esetén a megállapodás megtámadható lenne, bár ezt nehéz bizonyítani.) Tipp: Ha a munkáltató kezdeményezi a közöset és te bizonytalan vagy, udvariasan kérdezz rá, miért szeretnének inkább közöset, miért nem rendes felmondást adnak. Ebből következtethetsz arra, van-e valami, amit el akarnak kerülni (pl. végkielégítés fizetése vagy felmondási védelem megsértése). Csak akkor írj alá, ha számodra is megfelelőek a kondíciók.
Példa egy előnyös közös megegyezésre
Anna egy marketing menedzser, aki egy vonzó állásajánlatot kapott egy másik cégtől. Az új munkahelyén azt szeretnék, ha 2 héten belül kezdene, viszont Anna jelenlegi szerződése 30 napos felmondási időt ír elő. Anna felkereste a főnökét, és jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, hogy hamarabb távozhasson.
A munkáltató értékelte Anna korábbi munkáját, így beleegyezett a dologba. Megállapodtak írásban abban, hogy Anna két hét felmondási idő után, közös megegyezéssel kilép a cégtől. A cég vállalta, hogy nem tart igényt a teljes 30 nap ledolgozására, Anna pedig ezalatt a két hét alatt betanította az utódját és lezárta a projektjeit. A megállapodás rögzítette a munkaviszony megszűnésének dátumát, továbbá azt, hogy Anna megkapja a két hétre járó arányos bérét és a felhalmozott 5 nap szabadság megváltását. Mivel a cég kezdeményezte a folyamat felgyorsítását, egy egyszeri bónuszként még kifizettek számára egy félhavi bért is elismerésképpen. Így Anna elégedetten és jó viszonyban távozott, időben el tudta kezdeni az új állását, a korábbi munkaadója pedig szintén elégedett volt, hogy zökkenőmentesen zajlott az átadás. Ez egy klasszikus win-win helyzet volt.
Példa, amikor nem szabad aláírni
Béla egy gyártó cégnél dolgozott, ahol leépítésre került sor. A cégvezetés közölte vele, hogy "sajnos meg kell válnunk öntől, itt a papír, írja alá a közös megegyezést". Béla észrevette, hogy a dokumentumban nincs szó végkielégítésről, pedig már 5 éve a cégnél dolgozik, és ha a munkáltató mondana fel, 5 év után 1 havi végkielégítés járna neki a törvény szerint.
Rákérdezett, de azt mondták neki, közös megegyezésnél nem jár neki ilyen. Béla ezért nem volt hajlandó aláírni a közös megegyezést azonnal. Inkább azt kérte, hogy vagy fizessék ki neki is a végkielégítést a megállapodás részeként, vagy adjanak neki hivatalos, egyoldalú felmondást indoklással. Végül a cég - tartva a jogvitától - módosította a közös megegyezést úgy, hogy Béla kapott 1 havi plusz juttatást, és csak ezután írta alá. Béla helyesen járt el: felismerte, hogy első verzióban a közös megegyezés hátrányos lett volna számára, és mert kiállni a jogaiért.
Monjd fel korrekt módon - Konklúzió
A korrekt felmondás alapja a törvények betartása és a közös tisztelet elve. Ha követjük a fenti lépéseket és tanácsokat, akkor jó eséllyel zökkenőmentesen, professzionálisan tudjuk lezárni a jelenlegi munkaviszonyunkat. Ez megóv minket a jogi problémáktól és segít abban, hogy a jövőben is nyugodt szívvel építhessük tovább a karrierünket. A munkahelyváltás egy fontos mérföldkő - tegyük emlékezetessé pozitív értelemben azzal, hogy korrekten válunk el a régitől, miközben magabiztosan tekintünk az új kihívások felé. Sok sikert kívánunk az új kezdetekhez!
Források és hivatkozások
- "Hogyan mondjunk fel "jól" a munkahelyünkön - 5 tipp, hogy elkerüljük a későbbi problémákat" - Dr. Rusin-Nagybán Rita Brigitta ügyvéd
- "Milyen esetben lehet azonnali hatályú felmondással élni?" - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
- "Mielőtt aláírnád a közös megegyezést, legyél tisztában a jogaiddal!" - WMN
- "Felmondás minta közös megegyezéssel 2025, ingyenes" - Tomori Nóra karrier tanácsadó