Fidesz–KDNP botrányok Magyarországon (2024)

2024-ben több súlyos politikai botrány rázta meg Magyarországot, amelyek a kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetséghez köthetők. Ezek között kiemelkedtek a korrupciógyanús ügyek, a hatalommal való visszaélés esetei és egyéb politikai botrányok. Az alábbiakban időrendi sorrendben, témák szerint csoportosítva bemutatjuk a legfontosabb 2024-es botrányokat, részletes tényekkel, dátumokkal, érintettekkel és hivatkozásokkal alátámasztva.

Novák Katalin kegyelmi botránya (2024. február)

2024 februárjában derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még 2023-ban kegyelemben részesített egy elítélt bűnöst. Az érintett, Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese, bűnsegédként segített eltussolni felettese pedofil bűncselekményeit, amiért jogerősen börtönbüntetésre ítélték. A kegyelem híre hatalmas felháborodást váltott ki a közvéleményben, és komoly politikai következményekhez vezetett.

A kegyelem ténye: 2024. február 2-án nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában kegyelmet adott Kónya Endrének, aki 10 kiskorú sérelmére elkövetett szexuális visszaélések eltussolásában működött közre a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban.

Érintettek és felelősség: A botrány középpontjában Novák Katalin államfő állt, aki az elnöki kegyelmet aláírta, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter, aki hivatalánál fogva ellenjegyezte a döntést.
Következmények: A közfelháborodás miatt 2024. február 10-én Novák Katalin bejelentette lemondását a köztársasági elnöki tisztségről.

Magyar Péter kilépése és belpolitikai botrányai (2024. tavasz)

A kegyelmi ügy nyomán váratlan fordulatként Magyar Péter, Varga Judit volt férje és a Fidesz-közeli üzleti körök egykori tagja, látványosan szakított a NER-rel (Nemzeti Együttműködés Rendszere). 2024 márciusában Magyar Péter a nyilvánosság elé lépett, élesen bírálva a kormányt, és új politikai ambíciókat villantva fel. Az ő kilépése és a körülötte kirobbant ügyek újabb kihívást jelentettek Orbán Viktor hatalmára.

Kilépés a NER-ből: Magyar Péter a kegyelmi botrány után, 2024 elején döntött úgy, hogy hátat fordít a Fidesz-kormányzatnak. Március 15-ére új politikai mozgalom zászlóbontását hirdette meg, nyíltan vállalva, hogy szembefordul volt pártjával. A jelenség azért is példátlan, mert korábbi Fidesz-közeli „dezertőr” még nem próbált meg önálló politikai mozgalmat építeni.
Hangfelvétel-botrány: Március végén tovább fokozódott a feszültség: nyilvánosságra került egy titokban rögzített hangfelvétel, amely Magyar Péter magánéletével és a kormányzati háttéralkukkal kapcsolatos állításokat tartalmazott. A kormányoldal kommunikációja igyekezett bagatellizálni a felvételt: a fideszes politikusok azt hangoztatták, hogy az „nem atombomba, csupán egy szánalmas kis lufi”, amely gyorsan kipukkadt, mert szerintük nem tartalmazott igazán terhelő információt.

Politikai hatás: A Magyar Péter-jelenség új belpolitikai tényezővé vált 2024-ben. Orbán Viktor is elismerte, hogy megváltozott a belpolitikai csatatér Magyar Péterék megjelenésével. A kilépése nyomán kialakult botrány tehát nem egy tipikus korrupciós ügy, hanem egy politikai válságjelenség, ami a hatalmon lévők számára komoly figyelmeztetés volt.

Schadl–Völner korrupciós ügy (2024-es fejlemények)

A Schadl–Völner-ügy korábban, 2021-ben kirobbant korrupciós botrány, amelynek tárgyalása 2024-ben is folytatódott. Az ügy lényege, hogy Völner Pál igazságügyi államtitkár (Fidesz) kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar elnökétől, cserébe azért, hogy Schadl emberei kinevezéseket és pozíciókat kapjanak a bírósági végrehajtói rendszerben. 2024-ben több új fejlemény történt: jogerős ítéletek születtek az ügy néhány mellékszereplőjével szemben, illetve folytatódtak a tárgyalások a fő vádlottak ügyében is.

Elítélt végrehajtók enyhe büntetése: 2024 februárjában jogerősen elítélték a korrupcióban részt vevő végrehajtókat, akik korábban beismerték bűnösségüket (Schadl több beosztottját). A tény, hogy az érintettek ilyen jövedelmek mellett megúszták jelképes büntetéssel, a közvélemény egy részében felháborodást keltett, és a magyar igazságszolgáltatás elfogultságát sejtette a kormánypárti szereplőket érintő korrupció kezelésében.
A per folytatása és Schadl viselkedése: 2024 során folytatódtak a tárgyalások a fő vádlottak (Schadl György és Völner Pál) ellen. Schadl György a per folyamán feltűnő médiaaktivitással hívta fel magára a figyelmet: rejtélyes Facebook-bejegyzéseket tett közzé, többször utalva egy titokzatos „vezérre” és harcra buzdítva. Az ügy további résztvevői – köztük Völner Pál – tagadják bűnösségüket, így a per 2024-ben nem zárult le, továbbra is folyamatban van.
Politikai felelősség: Bár Völner Pál az ügy kirobbanásakor (2021 végén) lemondott államtitkári posztjáról, a Fidesz felsővezetését mindeddig nem érte közvetlen jogi felelősségre vonás a botrány kapcsán. Az ellenzék rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupciós hálózat magasabb szálai – például esetleges miniszteri vagy miniszerelnöki hivatalig érő felelősség – nincsenek kivizsgálva. A 2024-ben született enyhe ítéletek és a per elhúzódása miatt az ügy a közéletben továbbra is a Fidesz-kormány korrupciós gyakorlatának jelképe maradt.

Pécsi Volvo-botrány (buszbeszerzés) újratárgyalása (2024. április)

A „Volvo-botrány” Pécs város korábbi buszbeszerzéséhez kötődő korrupciós ügy, amely még 2015-ben kezdődött, de 2024-ben újra napirendre került a bíróságon. A vád szerint a 2015-ös pécsi buszcsereprogram során a városi tulajdonú Tüke Busz Zrt. a piaci árnál jóval drágábban vásárolt használt Volvo buszokat, és a vételár-különbözetet egy közvetítőcég nyelte le jogosulatlanul. A korrupciós ügy felgöngyölítése 700–850 millió forint kárt okozott Pécs városának. 2024-ben a másodfokú bíróság jelentős eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú felmentő ítéletet, és elrendelte a megismételt eljárást, külön kiemelve a Fideszhez köthető korabeli városvezetés szerepét.

A botrány lényege: Pécs városa 2015-ben döntött elavult autóbuszflottájának lecseréléséről. A helyi közlekedési cég, a Tüke Busz, eredetileg kedvező ajánlatot kapott új buszokra, ehelyett azonban egy közbeiktatott cég közreműködésével használt Volvo buszokat szerzett be jelentősen túlárazva. Az ügyben 700-850 millió Ft közpénz tűnt el, ami Pécsnek ekkora kárt okozott – attól függően, akkori vagy mai árfolyamon számoljuk.
Bírósági fejlemények 2024-ben: 2023-ban első fokon – sokak meglepetésére – felmentették a vádlottakat bizonyítottság hiányában. Az ügyészség fellebbezett, és 2024. április 30-án a Pécsi Ítélőtábla másodfokon kimondta, hogy az elsőfokú eljárás súlyos hibákat vétett.
Politikai jelentőség: A Volvo-botrány rámutatott, hogy vidéki nagyvárosokban is történtek súlyos korrupciógyanús ügyek a Fidesz kormányzása alatt. Bár a konkrét események 2015-re nyúlnak vissza, 2024-ben ismét reflektorfénybe került a Fidesz helyi vezetőinek szerepe a korrupciós ügyben. Ez a botrány is erodálta a kormánypárt hitelességét, hiszen a 2019-ben hatalomra került ellenzéki pécsi vezetés (amely az ügyet felszínre hozta) érvelhetett amellett, hogy a korábbi fideszes éra pénzügyi visszaélései miatt került nehéz helyzetbe a város költségvetése.

Óbudai polgármester letartóztatása (2024. augusztus)

2024 augusztusában a hatóságok korrupció gyanújával letartóztatták Kiss Lászlót, Budapest III. kerületének (Óbuda–Békásmegyer) polgármesterét. Kiss László az ellenzéki összefogás politikusa (MSZP), aki 2019 óta vezette a kerületet. Letartóztatása közvetlenül az önkormányzati választások előtt robbant ki, és azonnal politikai vihar keveredett körülötte: az ellenzék szerint az egész ügy a Fidesz hatalmi visszaélésének és politikai leszámolásának a példája, míg a kormányoldal szerint korrupció elleni fellépésről van szó.

Az ügy kezdete: 2024. augusztus 21-én házkutatást tartottak Kiss László otthonában, majd 2024. augusztus 22-én a polgármestert őrizetbe vették korrupció gyanúja miatt.
Óbuda önkormányzatának reakciója: Óbuda független (ellenzéki többségű) önkormányzata nyilatkozatot adott ki, amelyben politikailag motivált akciónak minősítették a polgármester elleni fellépést. Közleményük szerint Kiss László meghurcolása „az államhatalom erőszakos válasza”, mert a kormányoldal nem tudja elfogadni a kerület választóinak akaratát.
Politikai következmények: Az ügy azonnal országos politikai üggyé vált. Az ellenzéki pártok tüntetést szerveztek és élesen bírálták a kormányt, mondván, koncepciós eljárás zajlik. A Demokratikus Koalíció egyenesen Novák Katalin köztársasági elnököt is felszólította, hogy ne írja alá az újonnan megválasztandó polgármester kinevezését, ha Kiss lemondatásával időközi választás kényszerülne ki. Az önkormányzat arra figyelmeztetett, hogy veszélyes precedens születhet: a hatalom a választói akaratot semmibe véve bármikor ellehetetleníthet egy frissen megválasztott önkormányzatot, és veresége után új választást kényszeríthet ki erőszakszervezetei révén. Ez a vád egyértelműen arra utal, hogy a Fidesz esetleges fővárosi vagy vidéki vereségeit a jövőben hasonló módszerekkel próbálhatja megsemmisíteni. A botrány mindenesetre rávilágított a kormány és ellenzéki önkormányzatok közti bizalmi válságra. (Megjegyzés: 2024 októberében az önkormányzati választáson Óbudán ismét ellenzéki polgármestert választottak, ezzel is jelezve a lakosság bizalmatlanságát a letartóztatás körülményeivel szemben.)

Zuglói parkolási és BKV-korrupciós botrány (2024. ősz)

2024 nyarán-őszén napvilágra került egy átfogó korrupciós botrány Budapest több kerületének parkolási ügyei és a BKV informatikai beszerzései kapcsán. Az ügyben szocialista és fideszes politikusok együttműködve osztoztak kenőpénzeken – vagyis a korrupció pártokon átívelő hálózatát tárták fel a nyomozók. A Zuglói parkolási botrányként elhíresült ügyben vádat emeltek több ismert politikus, köztük kormánypárti személy ellen is, noha a hatóságok eleinte igyekeztek a Fidesz-érintettséget háttérben tartani.

Vádemelések és érintettek: 2024. augusztus 22-én az ügyészség vádat emelt több politikus ellen a parkolási korrupciós ügyben. A vádlottak között van Horváth Csaba, Zugló polgármestere (MSZP, a 2024 őszén leköszönő kerületvezető), Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő (MSZP), továbbá Molnár Zsolt (az MSZP egykori pártigazgatója) és Baja Ferenc (volt MSZP-s miniszter).
A korrupció mechanizmusa: A nyomozás adatai szerint a BKV informatikai üzemeltetési szerződései, valamint két kerület (Zugló és Újbuda) parkolási tenderjei körül szervezett korrupció zajlott. Fuzik Zsolt, a bűnügy koronatanúja (egy informatikai cég vezetője) részletes vallomást tett: elmondta, hogy politikusokat fizettek le, akik cserébe a cégükre bízták a nagy értékű informatikai projekteket. Mindez arra utal, hogy évekig zajló, szervezett hálózat működött a fővárosi közbeszerzések korrumpálására.
Fideszes érintettség leleplezése: A 444.hu riportja rámutatott, hogy a feltételezett bűncselekményeket szocialista és fideszes szereplők közösen hajtották végre. Vagyis a korrupció nem pártfüggő módon, hanem együttműködésben zajlott.
Következmények és jelentőség: A zuglói parkolási botrány szintén hozzájárult a Fidesz hitelességének eróziójához 2024-ben. Bár a vádlottak között több ellenzéki is van, a történet azt mutatta, hogy a Fidesz háttéremberei is nyakig benne voltak a fővárosi korrupciós üzelmekben. Az ügy 2024 végéig még nem zárult le (a bírósági eljárás 2025-ben folytatódik várhatóan). Közben Zuglóban a 2024. októberi önkormányzati választáson a korrupciós botrány hatására is a Fidesz elvesztette esélyét: a kerületben az ellenzéki összefogás jelöltje győzött, míg az MSZP-s Horváth Csaba már nem is indult. Az új polgármester első intézkedései között jelezte, hogy felszámolja a korrupt parkolási rendszert és megszünteti a párhuzamos „mutyikat”. A botrány tehát közvetlen hatással volt a közélet megtisztítására irányuló helyi törekvésekre is.

További helyi korrupciós ügyek (2024)

2024-ben számos kisebb volumenű, de helyi szinten jelentős botrány is napvilágra került, amelyek a Fidesz-KDNP hatalomgyakorlásához köthetők. Néhány példa ezek közül:

Orosháza kifizetési botrány: Orosházán (Békés megye) az októberi önkormányzati választáson leváltották a fideszes Dávid Zoltán polgármestert. Az új polgármester, Raffai János 2024 végén nyilvánosságra hozta, hogy az előző városvezetés indokolatlanul magas jutalmakat fizetett ki a városháza vezető tisztviselőinek. Kiderült, hogy Burai Mihály, Orosháza volt jegyzője 2024-ben összesen 15,8 millió forint jutalmat vett fel (a rendes fizetésén felül), valamint ugyanebben az évben 2,43 millió Ft megbízási díjat kapott. Ezek az adatok elképesztő mértékű jutalmazásra utalnak, amelyek kimeríthetik a pazarlás fogalmát. A botrány nyomán vizsgálat indult az esetleges jogsértések feltárására. Az ügy rávilágít a Fidesz által vezetett önkormányzatok pénzügyi fegyelmének hiányosságaira, illetve arra, hogyan jutalmazhatták saját köreiket közpénzből.
Egyéb helyi ügyek: Több településen merültek fel visszaélés-gyanús esetek. Például: Győrffy Balázs, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője, 2024 elején botrányba keveredett, miután sajtóhírek szerint ittas állapotban verekedésbe bonyolódott Budapest belvárosában, és egy nőt bántalmazott – az eset miatt eljárás indult és Győrffy politikai karrierje derékba tört (a Fidesz igyekezett eltávolodni tőle). Szintén említésre méltó, hogy 2024-ben is folytatódtak az előző évekből örökölt tanár-tüntetések és sztrájkok, amelyek során a kormány több pedagógust elbocsátott – ezt az ellenzék a hatalommal való visszaélésként értékelte, bár a kormány nem botrányként, hanem a „rend helyreállításaként” kommunikálta.

Etikai és személyes botrányok (magánéleti visszaélések)

Az év során több erkölcsi botrány is sújtotta a Fideszhez közel álló köröket, rávilágítva a párt családcentrikus, konzervatív imázsa és egyes tagjainak viselkedése közti ellentmondásokra:

A „Fidesz házi papja” botránya: 2024 szeptemberében napvilágra került, hogy Bese Gergő Péter katolikus pap – aki a kormánypárt rendezvényeinek rendszeres szereplője és a miniszterelnök szűk körének lelki támogatója volt – homoszexuális életet él. A Válasz Online tényfeltáró cikke hitelesnek tűnő információkat közölt Bese kettős életéről, mire a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye 2024. szeptember 6-án felfüggesztette a pap szolgálatát.
Egyéb magánéleti botrányok: Bár 2024-ben Bese ügye volt a leglátványosabb erkölcsi botrány a kormányoldalon, érdemes felidézni, hogy a Fideszt az elmúlt években több hasonló eset rázta meg. Szájer József EU-képviselő 2020-ban egy brüsszeli rajtaütésen bukott le egy illegális házibulin, ahonnan az ereszcsatornán menekült – a történet a Fidesz által hirdetett konzervatív értékekkel szöges ellentétben állt. Kaleta Gábor volt nagykövet 2020-ban gyermekpornográfia birtoklása miatt ítélték el (ügye azért került újra szóba 2023-24-ben, mert aránytalanul enyhe büntetést – felfüggesztettet – kapott). Ezek az esetek ugyan korábbiak, de 2024-ben a közvélemény a kegyelmi botrány nyomán ismét felemlegette őket, rámutatva a kormánypárt körüli morális problémák sorozatára. A Fidesz kommunikációja nehezen tudott mit kezdeni e kínos ügyekkel: a botrányokat igyekeztek egyéni devianciaként beállítani, de azok egyre inkább a rendszer hitelességét ásták alá.

Gyermekvédelmi törvényhozás és a Till Tamás-ügy

2024 végén újabb, a kormánypártok számára kényes eset kavart vihart: kiderült, hogy büntetlenül maradhat egy 24 évvel ezelőtti gyermekgyilkosság a hatályos jogszabályok miatt. Az úgynevezett Till Tamás-ügy arról szólt, hogy egy 1999-ben eltűnt és meggyilkolt 11 éves fiú (Till Tamás) esetében a rendőrség 2024-ben eljutott a feltételezett elkövetőhöz, aki beismerő vallomást tett. Csakhogy a gyilkos a bűncselekmény idején maga is kiskorú volt, így felmerült, hogy az akkori törvények alapján az ügy elévült – a rendőrség először ezen az alapon lezárta volna az ügyet, bár az ügyészség vitatta ezt és kezdeményezte a tettes letartóztatását.

Ez a gyors reakció ugyanakkor nem tudta teljesen feledtetni a politikai károkat. A sajtó rámutatott, hogy a kormány kapkodó tűzoltásra kényszerült a Till-ügy miatt, ami ismét csak aláhúzta a gyermekvédelemmel kapcsolatos hitelességi problémáit.

Végül a 2024-es év a Fidesz és KDNP számára sorozatos botrányok jegyében telt. A korrupciós ügyek (a Volvo-botránytól a végrehajtói vesztegetésig) rávilágítottak a hatalom gazdasági visszaéléseire, az erkölcsi botlások (a kegyelmi ügy, illetve a „házi pap” esete) pedig aláásták a kormánypártok értékelvű imázsát. Mindezek hatására a kormánypártok népszerűsége megingott, új ellenzéki kihívók (Magyar Péter mozgalma) jelentek meg, és a kormány kénytelen volt bizonyos kérdésekben engedményeket tenni (lemondások, törvénymódosítások) a közfelháborodás csillapítására. 2024 tehát a NER érában addig példa nélküli politikai válságévnek bizonyult, amely jelentősen átformálta a magyar belpolitika erőviszonyait az európai parlamenti választások évében.

Fidesz–KDNP botrrányok - ez volt 2024-ben, ami kibukott

A 2024-es év eseményei rámutattak, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása alatt számos korrupciós és hatalommal való visszaélési ügy merült fel. A legnagyobb botrány, Novák Katalin kegyelmi ügye, országos morális felháborodást váltott ki és személyi következményekkel járt a legmagasabb szinteken. Emellett a kibontakozó korrupciós ügyek sora – a Schadl–Völner-per fejleményeitől kezdve a fővárosi parkolási mutyin át a vidéki önkormányzatok visszaéléseiig – azt mutatta, hogy a rendszerben mélyen gyökerező problémák vannak az átláthatósággal és elszámoltathatósággal. Magyar Péter kilépése és mozgalmának sikerei pedig jelezték, hogy még a kormánypárti táboron belül is repedések keletkeztek a botrányok hatására. Mindezen ügyek forrásokkal alátámasztva dokumentálják a 2024-es év politikai botránykrónikáját, és aláhúzzák a korrupcióellenes fellépés fontosságát Magyarországon.

Források: A fenti állítások a magyar sajtóban megjelent hírekből és elemzésekből származnak, ideértve a Telex, HVG, 24.hu, 444.hu cikkeket, továbbá a Szabad Európa és Wikipédia vonatkozó szócikkeit, melyek részletesen dokumentálták a 2024-es botrányokat (lásd a hivatkozásokat).

Novák Katalin kegyelmezési ügye – Wikipédia (Novák Katalin kegyelmezési ügye – Wikipédia) (Novák Katalin kegyelmezési ügye – Wikipédia)
Index cikk Varga Judit lemondásáról (Index - Belföld - Varga Juditnak a kegyelmi ügy volt az utolsó csepp a pohárban)
HVG360 összefoglaló (2024 krónikája) (hvg360 - Az év botrányától megrendült a NER, és Orbánnak olyan vetélytársa támadt, akitől van oka félni) (hvg360 - Az év botrányától megrendült a NER, és Orbánnak olyan vetélytársa támadt, akitől van oka félni)
24.hu interjú Magyar Péterrel (Magyar Péter: A NER-ből kiszállni talán még nehezebb, mint bekerülni. Nekem, úgy gondolom, most sikerült | 24.hu)
Index vélemény Magyar Péter hangfelvételéről (Index - Vélemény - Súlyos vádak: bántalmazás vagy metoo-karaktergyilkosság áll a háttérben?) (Index - Vélemény - Súlyos vádak: bántalmazás vagy metoo-karaktergyilkosság áll a háttérben?)
Telex tudósítás a Volvo-botrány peréről (Telex: Az egykori pécsi fideszes városvezetés szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla) (Telex: Az egykori pécsi fideszes városvezetés szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla)
Index beszámoló az óbudai polgármester letartóztatásáról (Index - Belföld - Óbuda önkormányzata politikai leszámolásnak tartja a polgármester letartóztatását) (Index - Belföld - Óbuda önkormányzata politikai leszámolásnak tartja a polgármester letartóztatását)
HVG cikk a zuglói parkolási botrányról (Itthon: Megnevezte a 444 a zuglói parkolási botrány fideszes érintettjét | hvg.hu) (Itthon: Megnevezte a 444 a zuglói parkolási botrány fideszes érintettjét | hvg.hu)
24.hu cikk az orosházi jutalmazási ügyről (Elképesztő nagyságú, több tízmillió forintos jutalmat kapott a volt orosházi jegyző és aljegyző | 24.hu) (Elképesztő nagyságú, több tízmillió forintos jutalmat kapott a volt orosházi jegyző és aljegyző | 24.hu)
Ellenszél / sajtóhírek Győrffy Balázs ügyéről (Részegen ment neki a fideszes egy nőnek - borul a bili?)
Index, Telex hírek Eger polgármesterének botrányáról (Egerben bukott a jelenlegi polgármester - Mfor.hu) (Az egri polgármesternek tiltakozó nyilatkozatot akartak átadni helyi ...)