SZJA mentesség 2025-től: Kik kapják és mennyivel nő a fizetés?

Tartalomjegyzék

2025-től millióknak járhat SZJA-mentesség Magyarországon
Kik jogosultak az SZJA-mentességre?
Milyen feltételek mellett érvényesíthető az adómentesség?
Milyen hatásai lehetnek a dolgozók nettó bérére?
Hogyan befolyásolja az intézkedés a gazdaságot és a költségvetést?
Milyen előnyöket és hátrányokat jelenthet az új rendszer?
Jelentős nettó jövedelemnövekedés a családos munkavállalóknak
Célzott családtámogatás, ami jutalmazza a gyereknevelést
Élethosszig tartó támogatás az anyáknak
Demográfiai ösztönző hatás
Munkaerőpiaci pozitívumok
Fogyasztás és megtakarítás növekedése
Szimbolikus üzenet
Az új rendszer esetleges hátrányai, kockázatai
Óriási költségvetési teher
A kedvezményezettek körének korlátozottsága
Az apák közvetlenül nem részesülnek a mentességben
A magas jövedelműek többet nyernek
Nem segít a leginkább rászorulókon
Rendszerbeli bonyolítás, átláthatóság
Kiskapuk megjelenése
Mit jelent az SZJA-mentességi program?
Források

2025-től millióknak járhat SZJA-mentesség Magyarországon

2025-ben a kormány olyan személyi jövedelemadó-mentességi programot indított el, amely európai léptékben is egyedülálló és több mint egymillió embert érint. A cél a családok támogatása: bizonyos csoportok – főként gyermeket nevelő édesanyák és fiatal munkavállalók – teljes SZJA-mentességet élvezhetnek. Az alábbiakban áttekintjük, kik jogosultak az adómentességre, milyen feltételekkel vehető igénybe, hogyan hat a nettó bérekre, milyen gazdasági-költségvetési hatásokkal jár, és milyen előnyökkel-hátrányokkal járhat ez az új rendszer.

Kik jogosultak az SZJA-mentességre?

Az új szabályozás több meghatározott csoportra terjeszti ki a teljes személyi jövedelemadó-mentességet:

25 év alatti fiatalok: 2022 óta a 25 év alatti munkavállalók mentesülnek a 15%-os SZJA megfizetése alól (meghatározott jövedelemhatárig). Ez mintegy 550–600 ezer fiatalt érint.
30 év alatti édesanyák: 2023. január 1-től azok a nők, akik 30 éves koruk előtt gyermeket vállalnak, szintén SZJA-mentességet élvezhetnek 30 éves koruk betöltéséig. Ezt a kedvezményt ~55–65 ezer fiatal anya veszi igénybe. (Fontos, hogy ez a kedvezmény csak az átlagbér összegéig érvényesíthető.)
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák: 2020 óta életük végéig adómentesek a legalább 4 gyermeket nevelt édesanyák. Jelenleg ~65–70 ezer ilyen édesanya van, akik eddig is élvezhették ezt a mentességet.
Háromgyermekes anyák: 2025. október 1-jétől bevezetésre kerül a három gyermeket nevelő anyák teljes SZJA-mentessége. Ez életük végéig tartó adómentességet jelent számukra, hasonlóan a négygyermekesekhez. Az intézkedés kb. 200–250 ezer anyát érint. További részletek: Családi adókedvezmények 2026 – teljes útmutató.
Kétgyermekes anyák: 2026. január 1-jétől indul a két gyermeket nevelő anyák SZJA-mentessége, fokozatos, életkor szerinti bevezetéssel. Elsőként a 40 év alatti kétgyermekes anyák kapják meg a mentességet 2026-ban, majd évente kitolják a korhatárt: 2027-ben 50 év alattiakra, 2028-ban 60 év alattiakra, végül 2029-től minden kétgyermekes édesanya adómentessé válik. Összesen mintegy 600-700 ezer kétgyermekes édesanya tartozik ebbe a körbe, így teljes körű bevezetésükkel ér össze a program. További részletek: Családi adókedvezmények 2026 – teljes útmutató.
CSED és GYED ellátásban részesülők: 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) után kapott jövedelmek is SZJA-mentessé válnak. Vagyis az érintett kismamáknak ezekből a juttatásokból nem vonnak le személyi jövedelemadót. Ez évente ~20–40 ezer anyát érintő kedvezmény, hiszen ennyi nő kap évente CSED/GYED-et.

2026-os SZJA változások részletesen: A 2026-ban életbe lépő adóváltozásokról, a bővülő családi kedvezményekről, a CSED/GYED teljes adómentességéről, az új kedvezményi sorrendről és a nyugdíjas munkavállalók szabályairól bővebb információt találsz részletes útmutatónkban: SZJA változások 2026-ban – Teljes útmutató munkavállalóknak és cégeknek.

Jelenleg minden 25 év alatti fiatal, a 30 év alatti (gyermeket vállaló) nők, valamint azok az édesanyák jogosultak teljes SZJA-mentességre, akik legalább két gyermeket nevelnek (utóbbi csoportnál 2025–2029 között fokozatosan bővül a jogosultak köre). A jogosultság feltétele továbbá, hogy az érintett személynek munkából származó jövedelme legyen, hiszen a kedvezmény a munkabérből fizetendő adó elengedését jelenti. (Tehát például GYED-en lévő anyák esetében a GYED összege adómentes, de aki nem dolgozik és nincs adóköteles jövedelme, az közvetlenül nem részesül a kedvezményből.)

Milyen feltételek mellett érvényesíthető az adómentesség?

A fenti kedvezmények igénybevételéhez az érintetteknek nyilatkozniuk kell a munkáltató vagy kifizető felé, illetve az éves adóbevallásban jelezni a jogosultságot. A gyakorlatban ez hasonlóan működik a korábbi családi adókedvezményhez: az érintett fiatal vagy édesanya adóelőleg-nyilatkozatot tölt ki a munkahelyén, amelyben kéri az SZJA-mentesség alkalmazását. Ennek alapján a munkáltató már eleve nem vonja le a 15% adót a fizetéséből, így havonta magasabb nettó bért kap kézhez.

Amennyiben valaki év közben nem érvényesítette a kedvezményt, az éves adóbevallásában utólag is visszaigényelheti az időarányos SZJA-t.

Fontos tudni, hogy az SZJA-mentesség a családi adókedvezménytől függetlenül jár, és azt nem váltja ki. Például a kétgyermekes édesanyák adómentessége nem érinti az apák családi adókedvezményét: az édesapák továbbra is igénybe vehetik a két gyermek után járó, 2024-2025 folyamán megduplázott adókedvezményt (2025-től havi 80 ezer Ft adóalap-kedvezmény két gyermekre). Hasonlóképpen, egy háromgyermekes családban az anya adómentessége mellett az apa akár havi 200 ezer Ft összegű családi adókedvezményt is érvényesíthet, így a család mindkét szülő révén maximálisan kihasználja a támogatásokat.

Ez azt jelenti, hogy a kedvezmények összeadódnak, és egy többgyermekes család összjövedelmét többszörösen is növelhetik.

Az édesanyák SZJA-mentessége élethosszig tartó jogosultság – vagyis ha a nő egyszer teljesítette a feltételt (legalább két vagy három gyermeket felnevelt), akkor később, a gyerekek felnövekedése után is élvezheti az adómentességet. Ez eltérés a korábbi családi adókedvezményhez képest, amely csak a gyermekek 18 éves koráig járt.

Így például egy kétgyermekes anya akkor is adómentes marad a munkahelyén, ha gyermekei már nagykorúak – tehát a kedvezmény nem veszik el a gyerekek kirepülésével. Ez óriási előny az érintett nőknek, hiszen egész hátralévő aktív éveikben magasabb nettó bért kapnak majd.

Lényeges kitétel továbbá, hogy a fiatalok és fiatal anyák kedvezménye jelenleg az éves átlagbér összegéig alkalmazható. Azaz például egy 25 év alatti fiatal vagy egy 30 év alatti anya – ha kiemelkedően magas jövedelemmel bír – az átlagbér szintjéig adómentes, e felett viszont már fizet SZJA-t.

Az átlagbér 2024-ben kb. bruttó 500-600 ezer Ft körül alakult. Ugyanakkor a többgyermekes anyák új adómentessége – a négygyermekesekéhez hasonlóan – feltehetően korlát nélküli, tehát teljes jövedelmükre vonatkozik majd az adóelengedés. (Ezt a részletszabályokat tartalmazó törvények pontosítják.)

Végül megjegyzendő, hogy a kedvezmények többségét csak magyar és EGT-állampolgárok, illetve szomszédos országok állampolgárai vehetik igénybe. Az adószabály kimondja, hogy például egy Magyarországon dolgozó, de nem EU/EGT országból származó fiatal (pl. kínai vagy török állampolgár) nem jogosult a 25 év alattiak vagy 30 év alatti anyák adómentességére.

Milyen hatásai lehetnek a dolgozók nettó bérére?

Az SZJA-mentesség rendkívüli módon megemeli az érintett munkavállalók hazavitt bérét, hiszen a bruttó fizetésük 15%-ával nő azonnal a nettó keresetük (ennyit tesz ki a korábban levont adó). Ez gyakorlati példákkal érzékeltethető:

Egy átlagbérrel rendelkező, legalább kétgyermekes nő havi nettója kb. 85 350 forinttal magasabb lesz a mentesség hatására. Ez éves szinten több mint 1 millió forint plusz jövedelmet jelent. (2024-ben a nők bruttó átlagkeresete ~587 ezer Ft volt, ennek 15%-a adó, azaz ~88 ezer Ft havonta, ami eddig levonásra került. Az új rendszerben ez a pénz is a dolgozónál marad.)
Egy minimálbért kereső, kétgyermekes anyuka nettó fizetése havi közel 50 ezer forinttal lesz több az adómentesség nyomán. A garantált bérminimumon (szakképzettek minimálbére) foglalkoztatott kétgyermekes anya pedig ~52 300 Ft pluszt kap havonta. Mivel az alacsony béreknél a 15% adó összege kevesebb, ezért ott a nyereség nominálisan kisebb, de a százalékos növekmény így is jelentős (a minimálbér nettója ~25%-kal nő meg).

A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy egy átlagos fizetésű kétkeresős család esetében (ahol az anya és apa bruttója együtt ~1,268 millió Ft havonta) a változások hatására a nettó jövedelem ugrásszerűen nő: a háromgyermekes család éves szinten ~18,9%-kal több pénzből gazdálkodhat, míg a kétgyermekes család bevétele ~14%-kal emelkedik. Ennek oka, hogy a háromgyermekes anyák teljes SZJA-mentessége önmagában ~88 ezer Ft havi pluszt ad, a kétgyermekes anyáké szintén ennyi lesz 2026-tól, emellett pedig a családi adókedvezmények összege is nő (2024 júliusától és 2025 januárjától duplázódott). Egy gyermek esetén csak a családi adókedvezmény változása jelent +10 ezer Ft-ot havonta, ami ~1,2%-os javulás a teljes családi bevételben. Gyermektelen párok vagy egyedülállók jövedelmét viszont egyáltalán nem érintik ezek az intézkedések, nekik a nettó bérük változatlan marad.

Hogy változik egy átlagos család jövedelme a családi adókedvezmény és az anyák szja-mentessége miatt? – A Bankmonitor kalkulációja szerint 2025-2026 folyamán így emelkedhet egy házaspár nettó jövedelme gyermekszámtól függően. (Forrás: Bankmonitor/HVG)

Az adómentesség hatása a havi költségvetésben azonnal érzékelhető az érintettek számára. Például egy háromgyerekes anyuka, aki 2025 szeptembere előtt mondjuk 300 ezer Ft nettót keresett, októbertől (a mentesség életbe lépésével) már ~345 ezer Ft-ot vihet haza ugyanazzal a bruttó bérrel.

A különbözet akkora összeg, ami sok család havi élelmiszer- vagy rezsiköltségével vetekszik – nem csoda, hogy az intézkedés óriási könnyebbséget jelent számukra. A több száz ezer forintos éves megtakarítást a családok sokféleképpen felhasználhatják: elkölthetik fogyasztásra (pótolva korábbi kiadásokat), vagy félretehetik.

Ha például egy háromgyerekes család a pluszjövedelem felét megtakarítja, egy év alatt 1,1 millió forinttal növelheti a családi vésztartalékot vagy gyűjthet nagyobb célokra. A megnövekedett nettó jövedelem a hitelképességet is javítja: ilyen bevételnövekedéssel akár milliókkal nagyobb összegű lakáshitelt is biztonsággal fel tudnak venni a családok, ha szeretnének.

Összességében az SZJA-mentesség multiplikatív hatású az érintett háztartások pénzügyi helyzetére: nemcsak közvetlenül kapják meg a korábbi adót, hanem a magasabb jövedelem hosszú távon jobb anyagi pozíciót, nagyobb megtakarítást, biztosabb jövőt eredményezhet számukra. Ez a kormányzati várakozások szerint növeli a fiatalok anyagibiztonság-érzetét, és így hozzájárulhat ahhoz, hogy bátrabban vállaljanak gyermeket, vagy akár többet.

Hogyan befolyásolja az intézkedés a gazdaságot és a költségvetést?

A többkulcsos családi adómentességi program jelentős költségvetési bevételkiesést okoz az államnak – a kormány kommunikációja szerint Európa legnagyobb adócsökkentési programjáról van szó. Hivatalos becslések alapján az összes bejelentett SZJA-mentesség (két- és háromgyerekes anyák, CSED/GYED adómentesség, stb.) teljes köre éves szinten ~1200-1300 milliárd forinttal csökkenti az állam bevételeit. Ez hatalmas összeg – nagyságrendileg a személyi jövedelemadóból várt éves bevétel egynegyede tűnik el miatta.

Másként fogalmazva, a 2025-re tervezett ~4900 milliárd Ft SZJA-bevételből kb. 1300 milliárdot “elenged” az állam a családok javára. A programot ezért a pénzügyi szakértők a költségvetés számára egy “hatalmas léknek” nevezik.

Nem véletlen, hogy a kétgyermekes anyák adómentességét lépcsőzetesen vezetik be 2026-2029 között – ha egy csapásra minden kétgyerekes anyuka adómentessé válna, az egyszerre óriási ütést jelentene a költségvetésnek. Így viszont a kiesés évről évre, fokozatosan jelenik meg.

Például 2026-ban “csak” a 40 év alattiak mentessége érvényesül (~120 milliárd Ft kiesés), 2027-ben bővül 50 év alattiakra (~231 milliárd Ft kiesés), és így tovább. Hasonló okból az intézkedés egy része már a 2025-ös költségvetést is érinti (pl. a CSED/GYED adómentesség és a 3 gyerekeseké 2025 második felében), de ennek terhét igyekeztek előre betervezni: a 2025-ös büdzsében a családtámogatások keretét 447 milliárd Ft-tal megemelték az előző évhez képest.

A kormányzat szerint a kieső adóbevétel egy része visszajön a gazdaság élénkülésén keresztül. Az érintett háztartásoknál maradó pluszpénz jelentős részét várhatóan fogyasztásra, megtakarításra vagy akár hitelfelvétel elősegítésére fordítják, ami végső soron más adókon (pl. áfa) keresztül bevételt generál az államkasszának. Emellett a magasabb nettó bérrel többen léphetnek be a munkaerőpiacra (pl. édesanyák, akiknek most még inkább megéri munkát vállalni, hiszen a teljes fizetésüket megkapják), ami szintén bővítheti az adóalapot és a gazdaság teljesítményét – érvelnek a kormányzati szakemberek.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a családoknál hagyott összeg közel 900 milliárd forint lesz, amely a fogyasztást és a megtakarításokat egyaránt növeli. Szerintük a program finanszírozható, a magyar gazdaság elbírja ezt a terhet, különösen, ha a növekvő GDP és az egyéb adóbevételek részben kompenzálják a kiesést.

Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Rámutatnak, hogy a költségvetési áldozat nagyon nagy, és nem biztos, hogy teljesen ellentételeződik. Az államadósság vagy a hiány növekedhet, ha nem sikerül máshol kiadásokat csökkenteni vagy bevételeket növelni.

Felmerül az is, hogy inflációs hatású lehet a lépés: a háztartásoknál maradó többletpénz egy része fogyasztásra megy, ami növelheti a keresletet bizonyos termékek iránt, így közvetve árnyomást eredményezhet. Ugyanakkor mivel a program főként célzott csoportokat érint, és nem az egész lakosság jövedelmét emeli, az inflációs kockázat korlátozottabb.

A kormány inkább arra számít, hogy a demográfiai és hosszú távú gazdasági előnyök (több gyermek születik, nő a foglalkoztatás) felülmúlják a rövid távú költségvetési terheket.

Összességében elmondható, hogy a gazdaságpolitikában egy jelentős fókuszeltolódás figyelhető meg: a magyar adórendszerben évek óta csökken a jövedelemadók súlya és nő a fogyasztási típusú adóké. Az SZJA-mentességi program tovább erősíti ezt a trendet – a kormány tudatosan jutalmazza a gyermeknevelést és a munkavállalást adókedvezményekkel, miközben a kieső bevételeket részben az általános forgalmi adó (áfa) magas szintje és az azt ösztönző fogyasztás finanszírozza.

Milyen előnyöket és hátrányokat jelenthet az új rendszer?

Az új adómentességi rendszer előnyei:

Jelentős nettó jövedelemnövekedés a családos munkavállalóknak

Az érintett dolgozók azonnal megérzik a könnyítést a fizetésükön, hiszen a bruttó bérük 15%-ával többet kapnak kézhez. Ez csökkenti a mindennapi megélhetési terheket, növeli a családok anyagi mozgásterét.

Célzott családtámogatás, ami jutalmazza a gyereknevelést

A kedvezmény kifejezetten azoknak szól, akik gyermeket vállalnak/nevelnek. Így anyagilag elismeri a többgyermekes családokat, és azon dolgozó édesanyákat, akik összehangolják a munkát a gyermekneveléssel. Ez hosszú távon enyhítheti a gyermeket vállalók anyagi hátrányát a gyermektelenekkel szemben.

Élethosszig tartó támogatás az anyáknak

A két- és többgyermekes anyák adómentessége életük végéig megmarad, nem csak a gyermekek kicsi koráig. Ez nagyobb anyagi biztonságot nyújt idősebb korukra is, javítva az életszínvonalukat akár nyugdíj előtt állva is. Emellett egy régi társadalompolitikai cél teljesül: ne érje tartós pénzügyi hátrány a gyermeket nevelőket a karrierjük során.

Demográfiai ösztönző hatás

A kormány és több elemző is abban bízik, hogy az anyagi ösztönzők hatására többen vállalnak gyermeket, illetve előbb vállalnak. Ha a fiatal pároknak nem kell attól tartaniuk, hogy a gyerekvállalás miatt jelentősen csökken a nettó jövedelmük (sőt, a fiatal anyák adómentessége révén nő is), az kedvezően befolyásolhatja a gyerekvállalási kedvet. (Fontos megjegyezni: a születésszám alakulását rengeteg tényező befolyásolja, az anyagiak csak az egyik aspektus. Az eddigi magyar családtámogatási intézkedések mellett is csökkent a születésszám 2023-ban, tehát az adómentesség önmagában nem garantálja a demográfiai fordulatot, de részben hozzájárulhat.)

Munkaerőpiaci pozitívumok

A kedvezmény ösztönözheti a kisgyermekes anyák munkába állását vagy visszatérését. Mivel az anyák minden megkeresett forintjukat megkapják, nagyobb kedvük lehet munkát vállalni, hiszen jobban "megéri" dolgozni. Ez növelheti a női foglalkoztatottságot a gyermekesek körében (ami már most is 67-84% között mozog a 2-3 gyerekes nők esetében). A magasabb foglalkoztatás pedig a gazdasági növekedést is támogatja.

Fogyasztás és megtakarítás növekedése

A családoknak juttatott pluszpénz várhatóan élénkíti a belső keresletet – többet költhetnek tartós cikkekre, szolgáltatásokra, lakhatásra, ami pörgeti a gazdaságot. Aki pedig nem költi el, az megtakarítja vagy hitelt törleszt belőle, ami javítja a pénzügyi szektor stabilitását. Ezek a másodlagos hatások csillapíthatják a költségvetési kiesés negatívumait.

Szimbolikus üzenet

Politikai és társadalmi szempontból az intézkedés elismeri az anyaság "értékét". Üzenete, hogy a többgyermekes édesanyák hozzájárulását a társadalom "megtéríti" az adóelengedéssel. Magyarország ezzel egyedülálló utat jár Európában a családtámogatásban, ami erősítheti a családbarát imázst.

Az új rendszer esetleges hátrányai, kockázatai

Óriási költségvetési teher

Az államnak le kell mondania sok százmilliárd forint adóbevételről. Ez más területeken megszorításokat tehet szükségessé, vagy növelheti az államadósságot, ha hitelből pótolják a hiányt. Kérdés, hogy hosszú távon fenntartható-e ekkora adókiesés – például gazdasági visszaesés idején nehéz lehet finanszírozni ezt a kedvezményt, és felmerülhet a módosítása.

A kedvezményezettek körének korlátozottsága

Bár a program milliókat érint, sokan kimaradnak belőle: az egygyermekes családok csak minimális pluszt kapnak (ők is csak a családi kedvezmény duplázása miatt), a gyermektelen fiatalok 25 év felett és az idősebb, gyermektelen munkavállalók semmilyen új könnyítést nem kapnak. Így felmerülhet az igazságossági kérdés, hogy az adórendszer ennyire különbséget tesz családi állapot szerint. A gyermektelenek adójából finanszírozzák a gyerekesek támogatását – amit lehet méltányosnak tartani (hiszen a gyerekesek nevelik a jövő adófizetőit), de lehet vitatni is.

Az apák közvetlenül nem részesülnek a mentességben

Habár a két szülő közül jellemzően az anya veszi igénybe, és az apa családi adókedvezményt kaphat helyette, ettől még ugyanabban a családban az anya bérét nem terheli adó, az apáét igen. Egyes vélemények szerint jobb volna, ha minden szülő részesülhetne valamilyen adókedvezményben, nem csak az anya. (A gyakorlatban persze a család dönthet úgy, hogy az apa érvényesíti a kedvezményt – pl. a családi pótlék vagy adókedvezmény megosztható –, de az SZJA-mentesség kifejezetten anyákhoz kötött.) Ez a különbségtétel akár munkaerőpiaci torzítást is okozhat: pl. az anya bérét "olcsóbb" kifizetni a család szempontjából, mint az apáét, ami befolyásolhatja, ki vállal többet munkát a családban.

A magas jövedelműek többet nyernek

Mivel az SZJA-mentesség abszolút összegét a jövedelem nagysága határozza meg (a 15% adóteher), egy tehetős, mondjuk havi 1 milliót kereső édesanya évi 1,8 millió Ft adót spórol meg, míg egy havi 300 ezres fizetésű anya évi ~540 ezer Ft-ot. Így forintban mérve a gazdagabb családok zsebében több pénz marad. Ez kritika tárgya lehet, mondván az intézkedés nem differenciál jövedelem szerint – mindenkinek ugyanúgy 15% az adóelőny, függetlenül attól, mennyire szorul rá. (Ugyanakkor arányaiban a szegényebbeknek nagyobb %-os bővülést jelent a nettóban.) Egyes elemzők szerint ez a program is a tehetősebbeket jutalmazza jobban, hiszen ők eleve magasabb bérrel rendelkeznek.

Nem segít a leginkább rászorulókon

Azokon a nagycsaládosokon, ahol az anya nem tud dolgozni (pl. munkanélküli, GYES-en van, stb.), az SZJA-mentesség nem segít, hiszen nincs adóköteles jövedelme. Számukra a közvetlen pénzbeli támogatások (családi pótlék, GYES emelése stb.) lennének kedvezőek, de ezek összege évek óta nem nőtt érdemben. Kritikus vélemények szerint a kormány túl nagy hangsúlyt fektet az adókedvezményekre ahelyett, hogy pl. a szociális ellátásokat vagy a szolgáltatásokat (bölcsődei férőhelyek, lakhatási támogatás) fejlesztené, ami a legszegényebb családoknak is segítség lenne. Az SZJA-mentességből pont azok nem kapnak, akik a legalacsonyabb jövedelműek és adó híján eddig is nullázták az adójukat a családi kedvezményekkel.

Rendszerbeli bonyolítás, átláthatóság

A sokféle kedvezmény (életkor, gyermekszám alapján) miatt az adórendszer bonyolultabbá válik. A munkáltatóknak több fajta kedvezményt kell nyilvántartaniuk, az adóhatóságnak ellenőrizni. Időbe telik, mire mindenkihez eljut az infó, hogy pontosan mire jogosult és mit kell igényelnie. Az átmeneti időszakban, 2025-2029 között különösen figyelni kell, hogy aki pl. 45 éves kétgyerekes anya, az csak 2027-től adómentes, stb. – ez okozhat némi zavart vagy rossz beidegződést. Az azonban biztató, hogy a NAV elektronikus rendszere automatikusan felajánlja az ismert kedvezményeket az adóbevallásban, illetve a munkáltatók is kapnak tájékoztatást a változásokról.

Kiskapuk megjelenése

Bár az intézkedés célzott, elképzelhető, hogy egyesek megpróbálják kijátszani a rendszert. Például előfordulhat, hogy valaki papíron az anyának fizet magasabb bért a családi cégben, míg a férj minimálbéren van bejelentve, így optimalizálva az adót – ez azonban már eddig is létező jelenség volt a családi adókedvezményeknél. Az adómentesség kiterjesztése nyomán akár új konstrukciók is megjelenhetnek (pl. osztalék helyett munkabér kifizetése az anyának, hogy ne kelljen adózni utána). Az adóhatóságnak résen kell lennie, hogy az esetleges visszaéléseket kiszűrje.

Mit jelent az SZJA-mentességi program?

A 2025-ben bevezetett SZJA-mentességi program gyökeresen alakítja át a családi adókedvezmények rendszerét Magyarországon. Milliók számára teszi lehetővé, hogy adómentes fizetést vihessenek haza, ami mérföldkőnek számít a hazai adópolitikában. Az átlagos munkavállalók számára mindez kézzelfogható előnyt jelent: több pénz a pénztárcában, könnyebb megélhetés a mindennapokban.

A hosszabb távú hatások – legyen szó a gyermekvállalási kedv alakulásáról vagy a gazdasági egyensúlyról – majd az elkövetkező években mérhetők le. Addig is, aki érintett, érdemes tisztában lennie a jogosultságával és kihasználnia a lehetőséget, hiszen kevés ilyen alkalom adódik, amikor egy kormányzati intézkedés ekkora összeggel növeli a nettó bérünket.

Az adómentesség sokaknak jelenthet valódi áttörést a családi költségvetésben – nem véletlenül nevezte a miniszterelnök 2025-öt “az áttörés évének” évértékelő beszédében. Az új rendszer tehát egyszerre hordoz magában komoly lehetőségeket és kihívásokat, de megfelelő tájékozódással és tervezéssel a dolgozók javára fordítható.

Az előttünk álló időszak fogja igazolni, hogy ez a nagyvonalú adókedvezmény mennyiben éri el a célját, és hogyan formálja át Magyarország gazdasági-társadalmi szerkezetét.