Adóoptimalizálás 2025-ben magánszemélyeknek

Adóoptimalizálás 2025-ben magánszemélyeknek Magyarországon

2025-ben számos kreatív és kevésbé ismert, de jogszerű adóoptimalizálási stratégia áll a magánszemélyek rendelkezésére Magyarországon. Az alábbi blogposzt bemutatja a legfontosabb lehetőségeket, jövedelemtípusoktól függően, érthető példákkal és gyakorlati útmutatóval. Célunk, hogy közérthetően segítsünk adómegtakarítást elérni, legyen szó kisebb, bárki által kihasználható kedvezményekről vagy jelentősebb vagyonokhoz kapcsolódó adóstruktúrákról.

---

1. Alternatív jövedelemtípusok adóoptimalizálása

Magánszemélyként nem csak a munkabérből származó jövedelmünkön tudunk adót spórolni. Számos alternatív jövedelemtípus esetében is léteznek olyan kedvezmények és stratégiák, amelyekkel csökkenthető az adófizetési kötelezettség. Ide tartoznak többek között az osztalékok, az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem, a kriptovaluták nyeresége, a különféle befektetések (részvény, kötvény) profitja, vagy akár a külföldi jövedelmek.

Osztalékból származó jövedelem optimalizálása

• Osztalék adóterhei: A magyar magánszemélyek által kapott osztalék jövedelmet 15% SZJA terheli, kiegészítve 13% szociális hozzájárulási adóval (szociális adó, szocho) 2023. július 1-től. Példa: Ha valaki 1 000 000 Ft osztalékot kap, annak adóterhe összesen 280 000 Ft (15% SZJA + 13% szocho).
• Adómentes határ szochónál: Fontos, hogy a szocho éves felső korlátos, amit a mindenkori minimálbér határoz meg. 2025-ben a szocho fizetési felső határa a minimálbér 24-szerese után fizetendő adó, ami kb. 510 354 Ft szochót jelent E fölött a magánszemély nem fizet további szochót. Ha valakinek többféle jövedelme van (pl. munkabér, osztalék, ingatlan bérbeadás), érdemes figyelni a szocho maximum elérésére, hiszen az ezen felül kapott osztalék már csak 15% SZJA-val adózik, további szocho nélkül.
• Osztalék előtti költségoptimalizálás: Ha a magánszemély vállalkozásból vesz ki osztalékot, előtte a cég szintjén érdemes optimalizálni a nyereséget. Ide tartozik a költségek elszámolása vagy fejlesztési tartalék képzése, mellyel csökkenthető a társasági adó (TAO) alapja, így magasabb osztalék fizethető ki ugyanakkora adóteher mellett.

Kriptovaluták adóoptimalizálása

• 15% SZJA-kulcs: 2022-től a kriptoeszközökből származó nyereség külön adózó jövedelem, egységesen 15% SZJA terheli Ez jelentős könnyítés a korábbi, 30% feletti adóterhekhez képest
• Adóhalasztás stablecoin segítségével: Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptót fiat pénzre (pl. forintra) váltjuk. Ezért ha a nyereséget stablecoinba (pl. USDT, USDC) váltjuk át és nem utaljuk ki, akkor az adófizetés elhalasztható Egy példában, ha 100 000 dollárnyi profitot érünk el bitcoinnal, forintra váltva kb. 5,38 millió Ft adót kéne fizetni, de stablecoinban tartva ezt elkerülhetjük Természetesen a végső pénzre váltáskor az adó megfizetése nem kerülhető el, de e trükk segítségével időzíthetjük azt kedvezőbb időpontra vagy akár más adóévre.
• Tartós Befektetési Számla (TBSZ) kriptóra közvetve: Közvetlenül kriptóra nincs TBSZ, de bizonyos kriptós ETF-eket vagy ETN-eket be lehet fektetni TBSZ számlára. Ha valaki például kriptóhoz kötött tőzsdei termékeken keresztül fektet be (pl. Bitcoin ETF), akkor TBSZ-en 5 év után adómentes lehet a hozam. (3 év után 10% adóval felvehető)
• Adókiegyenlítés és veszteséglevonás: A kriptoügyleteknél bevezették az ún. adókiegyenlítést, ami lehetővé teszi az előző két évben bevallott kriptó veszteség 15%-ának beszámítását az adóba Ez gyakorlatban azt jelenti, ha valakinek volt nagy vesztesége az előző években, csökkentheti a nyereség utáni adóját.

Külföldi jövedelmek adótervezése

• Kettős adóztatás elkerülése: Magyar adórezidensként a világjövedelmed után itthon adózol, de ha külföldön is adóztál, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények segíthetnek. Mindig nézd meg, van-e Magyarországnak egyezménye az adott országgal, és hogyan lehet a kint fizetett adót beszámítani.
• Külföldi osztalékok és tőkejövedelmek: Általában a külföldről származó osztalékokra külföldön vonnak le forrásadót (pl. 15% USA részvényeknél). Ezt a magyar adóbevallásban beszámíthatod (a kettős adóztatás egyezmény függvényében), így ne fizess rá kétszer. Ha lehetőséged van, válassz olyan országot a befektetésnél, ahol alacsony a forrásadó.
• Külföldi munkajövedelem: Pl. digitális nomádként, ha külföldi cégnek dolgozol, de magyar adórezidens vagy, a magyar SZJA-szabályok vonatkoznak rád. Azonban bizonyos esetekben (pl. kevesebb mint 183 nap munkavégzés külföldön) a jövedelem csak külföldön adózik. Ez egy speciális terület, ahol érdemes adótanácsadó segítségét kérni.

2. Katás, átalányadós és egyéni vállalkozói lehetőségek

Magánszemélyként is dönthetünk úgy, hogy vállalkozói keretek között szerezzük jövedelmünket – például szabadúszóként, tanácsadóként vagy más tevékenységgel. 2025-ben több adózási forma is rendelkezésre áll, amelyekkel optimalizálhatjuk adó- és járulékterheinket. Külön fókuszt kap az új KATA, az átalányadózás és az adózási különbségek.

KATA – Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója (új KATA 2022-től)

• KATA keret és feltételek 2025: Az új KATA-t kizárólag főállású egyéni vállalkozók választhatják, ha csak magánszemélyeknek számláznak (kivétel a taxis, aki cégnek is számlázhat) Az éves bevételi keret 18 millió Ft (havi 1,5 millió Ft átlagban), e felett 40%-os különadó fizetendő Fontos kitétel, hogy bár a KATA keret 18M, az alanyi ÁFA-mentesség 2025. január 1-től szintén 18 millió Ft-ra nő így ha valaki nem ÁFA-körös, ezt a korlátot is figyelembe kell venni.
• Adóteher KATA esetén: A KATA havi fix adója 50 000 Ft (főállásúként), ami évi 600 000 Ft. Ez kiváltja a vállalkozói SZJA-t, járulékokat és szochót a keretösszegig. Ha a bevétel meghaladja a 18M-t, a fölött 40% különadót kell fizetni, amit a következő év február 25-ig kell bevallani és fizetni
• Mikor előnyös a KATA? Ha alacsony költséggel működik a tevékenység és a bevétel nem haladja meg a 18M-t, a KATA az egyik legkedvezőbb adózás. Példa: 12M Ft éves bevételnél KATA-sként mindössze 600 000 Ft adót fizetsz (5% effektív adóteher), ugyanez munkaviszonyban vagy átalányadózóként jóval több lenne. Viszont ha a bevétel közelíti vagy meghaladja a 18M-t, akkor az átalányadózást vagy társasági formát is meg kell fontolni a 40% elkerülése miatt.

KATA vs. Átalányadó – Gyors összehasonlító táblázat:

Szempont	Új KATA (2025)	Átalányadózó EV
Elérhető	Főállású EV, csak magánszemély ügyfelek (kiv. taxi)	Bárki választhatja EV-ként, tevékenységi korlátok nélkül
Bevételi értékhatár	18M Ft/év (felette 40% adó)	Nincs bevételi plafon, de 50-174M felett EV nem lehet (átalány feltétel)
Adómentes rész / kedvezmény	Nincs külön adómentes sáv	Minimálbér feléig SZJA-mentes jövedelem (2025: 1,744,800 Ft)
Adó mértéke	50e Ft/hó tételes (évi 600e Ft) + 40% ha >18M	Bevétel – költséghányad = jövedelem, erre sávosan 0% / 15% SZJA, 18.5% járulékok (TB+nyugdíj)
Költségelszámolás	Nincs (tételes adó fix összegben)	Vélelmezett költséghányad: pl. 40% általános, 80% egyes tevékenységek
Adminisztráció	Egyszerű (bevételi nyilvántartás)	Közepes – bevétel-nyilvántartás, adóelőleg fizetés negyedévente
Kinek ideális?	Alacsony költség, magas haszon, kisebb bevétel (pl. tanácsadás magánszemélyeknek)	Magas költséghányad vagy magas bevétel (pl. szabadúszó IT-s nagy bevétellel)

Átalányadózás egyéni vállalkozóként

• Átalányadó alapjai: Az átalányadózó egyéni vállalkozó a bevételének egy részét vélelmezett költségnek tekintheti, és csak a fennmaradó részt (jövedelmet) adóztatják. Általános esetben 40% költséghányad jár (pl. szolgáltatóknak), de egyes kedvezményezett szakmáknál 80%, kizárólag kiskereskedelemnél 90% is lehet
• Adómentes jövedelemrész: 2025-ben az éves minimálbér feléig a jövedelem SZJA-mentes. Ez havi 290 800 Ft, éves 1 744 800 Ft jövedelemig adómentességet jelent Bevételre átszámítva ez 40% költséghányadnál ~2,908,000 Ft bevételt, 80%-osnál ~8,724,000 Ft-ot, 90%-osnál ~17,448,000 Ft bevételt jelent SZJA nélkül Tehát az átalányadózó az első néhány milliós bevétel után nem fizet SZJA-t.
• Járulékfizetés minimuma: Az EV-ként a TB és szocho alapja minimum a minimálbér (vagy garantált bérminimum, ha diplomás munkakör) összege 2025-ben ez azt jelenti, hogy átalányadózóként akkor is befizetsz legalább ~628 ezer Ft TB-t és ~510 ezer Ft szochót évente, ha amúgy alacsony a jövedelem Ezt fontos kalkulálni kezdő vállalkozóknál.
• Adókedvezmények igénybevétele: Átalányadózó EV-ként ugyanúgy járnak a személyi kedvezmények és családi kedvezmények, mint munkaviszonyban Tehát pl. a 25 év alattiak SZJA-mentessége, négygyermekes anyák kedvezménye, vagy a személyi kedvezmény tartós betegség esetén mind alkalmazható, ami tovább csökkentheti az adót
• ÁFA alanyi mentesség: 2025-től 18M Ft bevételig választható alanyi ÁFA-mentesség Ha EV-ként kisebb bevételed van és főleg magánszemélyek vagy ÁFA nélküli cégek felé számlázol, akkor célszerű ÁFA-mentesnek lenni – ez versenyelőny és adminisztrációs könnyebbség is.
• Példa: Egy tanácsadó EV 20M Ft bevétellel, 40% költséghányaddal számol. Jövedelme 12M Ft, amiből 1,744,800 Ft adómentes, a fennmaradó ~10,255,200 Ft után fizet SZJA-t 15%-kal (~1,538,280 Ft). Emellett TB+járulék éves szinten ~2,5M Ft. Így összes adóterhe ~4,0M Ft a 20M bevételre (20%), ami magasabb mint a KATA 600e + 40% esetén (~4,240,000 Ft), de átalányadóval nincsen 18M-s korlát, és cégnek is számlázhat.

Egyéb vállalkozói formák magánszemélyeknek

• Adószámos magánszemély: Ha valaki nem akar egyéni vállalkozó lenni, de rendszeresen számláz (pl. albérlet kiadás, oktatás, művészi tevékenység), adószámos magánszemélyként is végezhet bizonyos tevékenységeket. Ilyenkor ugyanúgy SZJA-t kell fizetni a bevétel után, de nem kell járulékot, ha nem minősül önálló tevékenységnek (pl. ingatlan bérbeadás). Ez adott esetben kevesebb adminisztrációval jár, de általában az adóterhet nem csökkenti, kivéve, ha speciális szabály vonatkozik rá (pl. ingatlan bérbeadás 10% költséghányad).
• Társas vállalkozás indítása: Nagyobb volumenű vagy kockázatú tevékenységnél érdemes mérlegelni egy betéti társaság (Bt.) vagy Kft. alapítását. Ezekben a magánszemély tulajdonos osztalékot vehet ki (adózva), de a cégben számos költség elszámolható, és a 9% társasági adó bizonyos esetekben kedvezőbb lehet. Pl. ha valaki évente 50M profitot csinál vállalkozóként, lehet, hogy jobban jár, ha Kft.-ben 9% TAO-t fizet (4,5M), és osztalékadóval együtt is kevesebb, mintha mindent EV-ként vonna le.

3. Vagyonkezelő alapítványok és bizalmi vagyonkezelés szerepe

Nagyobb magánvagyonok esetén felmerül a vagyontervezés igénye. Két különleges jogintézmény kínál Magyarországon adóoptimalizálási és vagyonvédelmi lehetőségeket: a vagyonkezelő alapítvány (magánalapítvány) és a bizalmi vagyonkezelés.

Vagyonkezelő alapítvány (magánalapítvány)

• Mi ez? Olyan alapítvány, amit jellemzően egy család vagy magánszemély hoz létre a saját vagyonának kezelésére, hosszú távú megőrzésére, esetleg örökösök támogatására. A vagyon átkerül az alapítvány tulajdonába, a kedvezményezettek pedig részesülhetnek a hozamokból vagy tőkejuttatásokból.
• Adózás előnyei: Az alapítvány maga társasági adó alany, de nem fizet társasági adót, ha csak befektetési tevékenységet folytat és magánszemélyek a kedvezményezettek Az alapítónál a vagyon átadás illetékmentes lehet jelenleg nem teljesen egyértelmű a szabályozás, de a szándék az adósemlegesség volt. Kifizetéskor a kedvezményezett magánszemélynél az alapítvány eredeti vagyonából kapott juttatás adómentes, a hozam terhére kapott kifizetés pedig osztalékként adózik Magyarán, ha az alapítvány pl. 100 millió Ft-os vagyont kezel, és annak hozamából évente 5M Ft-ot kifizet a kedvezményezettnek, azt 15% SZJA+13% szocho terheli; viszont ha magából a 100M alaptőkéből ad vissza, az adómentes.
• Mikor éri meg? Nagyobb vagyon (több száz millió vagy milliárd Ft) hosszú távú kezelésénél, öröklés tervezésénél. Biztosítja a vagyon elkülönítését és kedvező adózását. Hátránya a viszonylag magas alapítási költség és az, hogy az alapítványnak felügyelőbizottságot és állandó szervezetet kell fenntartania.

Bizalmi vagyonkezelés

• Mi ez? Olyan szerződéses jogviszony, ahol a vagyonrendelő (magánszemély) átadja a vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek, aki azt kezeli a kedvezményezettek javára. Gyakorlatilag egy magáncélú “trust” magyar jogban.
• Adózás: Hasonlóan adózik, mint egy holding cég. A vagyon átadása illetékmentes (vagyonrendelés nem adóköteles), és a vagyonkezelés során a hozamok leadózása attól függ, hogy kifizetik-e a kedvezményezettnek vagy sem. Ha nem fizetik ki, a hozam a vagyonban halmozódik (és a kezelt vagyon pl. társasági adó alatt lehet, ha cégben van a vagyon). Ha kifizetik, a kedvezményezettnél jellemzően osztalékként adózik (15%+13%), kivéve ha tőkevisszajuttatás történik.
• Előnyök: A vagyonkezelés rugalmasabb, mint az alapítvány, és kevesebb formális követelmény van (nem kell alapítványi struktúrát fenntartani). Nagyobb magánvagyon esetén kiváló öröklés-tervezési eszköz, és ha pl. egy cég üzletrésze van bizalmi vagyonkezelésben, az eladható anélkül, hogy a magánszemély adózna, hiszen a vagyonkezelő kezében történik az adásvétel.
• Mikor éri meg? Hasonlóan a vagyonkezelő alapítványhoz, nagyobb vagyonoknál. Ha valaki nem szeretne nyilvános alapítványt, a bizalmi vagyonkezelés diszkrétebb és rugalmasabb lehet (bár a vagyonkezelő megbízhatósága kulcsfontosságú).

4. Befektetési stratégiák és adózási szempontok

Az okos befektetők nem csak a hozamokra, de a hozamok adózására is figyelnek. Egy rosszul megválasztott megtakarítási forma jelentős plusz adóterhet róhat a nyereségre, míg egy tudatos struktúra százezreket vagy akár milliókat spórolhat meg. Nézzük a főbb befektetési lehetőségeket és azok 2025-ös adózási vonatkozásait:

Kamatadó- és szochomentes befektetések

• Magyar Állampapírok (2023+): A 2019. június 1. után kibocsátott magyar állampapírok kamatadó- és szochomentesek magánszemélyeknek Ez azt jelenti, hogy pl. a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vagy az új Bónusz Állampapírok kamatai után 0% adót kell fizetni. Összehasonlításképp, egy bankbetétnél a kamat 15% SZJA és 13% szocho alá esik 2023.07.01. óta, összesen 28% adóval. Így az állampapírok jelentős adóelőnnyel bírnak, ráadásul gyakran magas kamatot fizetnek.
  • Példa: Ha 5M Ft-ot fektetsz 8%-os kamatozású állampapírba, éves 400 ezer Ft kamatot kapsz adómentesen. Ugyanez bankbetétben (ha ugyanúgy 8%-ot adna) csak ~288 ezer Ft lenne adózás után. Különbség: 112 ezer Ft/év tiszta haszon adóelőnyből.
• Tartós Befektetési Számla (TBSZ): Ha mégis adóköteles befektetésben gondolkodsz (részvény, befektetési alap, bankbetét, stb.), a TBSZ-en való elhelyezés adókedvezményt ad: 5 év után teljes adómentesség, 3 év után kedvezményes 10% SZJA (plusz szocho) Fontos, hogy a TBSZ gyűjtőévvel működik: az adott naptári év végéig lehet rá befizetni, utána kezdődik az 5 éves “letét”. Ha 5 év előtt töröd fel, az összes hozam visszamenőleg adóköteles (15% + esetleg szocho) 3 év után lehet rész-kivétet csinálni: ekkor már csak 10% adót + 8% szochót fizetsz a kivett rész hozamára a bent maradó rész továbbfuthat 5 évig.
  • Példa: 2020-ban nyitottál egy TBSZ-t 1M Ft-tal, ami 2025 végére 1.8M Ft-ra nőtt. Ha most (5 év után) veszed ki, a 800e Ft nyereség adómentes. Ha 2023 végén (3 év után) vetted volna ki, akkor 800e Ft után 10% = 80e Ft adót fizettél volna + 8% szochót (~64e Ft), összesen 144e Ft-ot. Ha egyáltalán nincs TBSZ, ugyanez 15% SZJA (120e) + 13% szocho (104e) = 224e Ft lett volna. Látszik, hogy TBSZ-szel sokat nyersz.
• Nyugdíj- és egészségpénztár, nyugdíjbiztosítás: Ezek nem a hozam adózásán spórolnak (bár nyugdíjbiztosítás 10 év után adómentes), hanem a befizetés után kapsz 20% adójóváírást SZJA-ból (max évi 280 ezer Ft-ot) Ha befizetsz pl. 500e Ft-ot egy nyugdíjpénztárba, következő évben 100e Ft-tal több adót kapsz vissza a NAV-tól a pénztárba. Ez gyakorlatilag "hozam" neked. Emellett a hozamok itt is adómentesek nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy bizonyos feltételek mellett (10 év után, szolgáltatás formájában). Öngondoskodási portfólióval két legyet ütsz egy csapásra: gondoskodsz a jövődről és adót is visszaigényelsz
• Biztosítások (unit-linked, megtakarításos életbiztosítás): A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után kamatadó- és szochomentesek Az egyszeri díjasak 6 év után felezett adóval vehetők fel (7.5% SZJA + 6.5% szocho = 14%), 10 év után ezek is adómentesek Ha valaki rendszeres megtakarítást szeretne kötni (pl. gyermek jövőjére), egy 10+ éves távú életbiztosítással megúszhatja a 28% adót. Figyelem: 2023-ban itt is megjelent a szocho-kötelezettség, tehát a 10 év előtti végtörés drágább lett, de 10 év után teljes mentesség jár.
• Lakástakarék, Babakötvény stb.: Bár a klasszikus lakástakarékpénztári 30% állami támogatás megszűnt, a Start-számla (Babakötvény) még ad 10% támogatást évente (max 60e Ft) gyermekeknek. Emellett a Babakötvény egy speciális állampapír (infláció+3% kamatozású) kamatadómentesen.

Adóoptimalizálás befektetéseknél – lépésről lépésre

1. Vizsgáld meg a hozamok adózását: Mielőtt befektetsz, tudd meg, hogy az adott eszköz (kamat, árfolyamnyereség, osztalék) hogyan adózik. Keress adómentes verziót belőle (pl. kamat helyett állampapír).
2. Használd ki a TBSZ és NYESZ lehetőségeket: Ha hosszú távra fektetsz be, nyiss TBSZ-t. Évente egyszer, lehetőleg az év elején, hogy minél hamarabb induljon a 3+5 éves óra. Nyugdíjcélra fontold meg a NYESZ-t, ahol ugyanúgy 0% az adó 10 év után, plusz 20% adójóváírás jár ide is.
3. Maxold ki az adójóváírásokat: Nyugdíjpénztár, egészségpénztár, nyugdíjbiztosítás – évente nézd meg, van-e befizetett SZJA-d, amiből visszaigényelhetsz. Ha igen, tedd félre ezekbe a megtakarításokba az összeget, ami után a 20% maximumot visszakapod.
4. Figyelj a szocho maximumra: 2023-tól a befektetési jövedelmekre szocho jött, de annak van egy éves plafonja. Ha sok kamatot, osztalékot kapsz, és esetleg munkabérből is fizettél szochót, figyeld, hogy ne fizess többet, mint a maximum (2025-ben ~510e Ft). E fölött már ne vonjanak le szochót, ezt a banknak/befektetési szolgáltatónak jelezheted év végén vagy utólag igényelheted vissza az adóbevallásban.
5. Használd a hosszú táv adómentességet: Sok konstrukció jutalmazza a hosszú távú megtakarítást adómentességgel (5 év, 10 év stb.). Tervezd úgy a likviditásod, hogy ne kelljen ezeket idő előtt feltörnöd, így az összes hozam a tiéd marad adó nélkül.

5. Speciális költségelszámolási lehetőségek

Költségelszámolás alatt azt értjük, hogy bizonyos kiadásokat levonunk a bevételeinkből, így csak a nettó jövedelem után fizetünk adót. Munkaviszonyban ez korlátozottan lehetséges (pl. munkáltatói költségtérítés útján), de egyéni vállalkozóként vagy egyéb jogviszonyokban van rá mód. Nézzünk néhány kreatív, de jogszerű költségelszámolási ötletet:

Egyéni vállalkozók költségelszámolása

• Számlák gyűjtése és költségek leírása: Normál (nem átalányadózó) EV-ként minden a vállalkozás érdekében felmerült költségről érdemes számlát kérni a vállalkozás nevére, hiszen ezek csökkentik a nyereséget és ezáltal az adót Például laptop, telefon, szoftver előfizetés, autó fenntartás (ha üzleti célra is használják) – mind elszámolható. Átalányadózóként ugyan nincs tételes költségelszámolás (a költséghányad fix), de ÁFA levonás miatt mégis érdemes a vállalkozás nevére kérni számlát, ha ÁFA-körös vagy hiszen az ÁFÁ-t visszaigényelheted.
• Amortizáció, értékcsökkenés: Nagyobb értékű eszközöknél (pl. autó, számítógép) a teljes árat nem számolhatod el egy évben, de értékcsökkenést (amortizációt) igen, évente a NAV által meghatározott kulcsok szerint (pl. számítógépnél 33%). Ezt ne felejtsd ki az adózásnál, mert sokan elmulasztják, pedig jelentős tétel lehet.
• Költségelszámolás munkaviszony mellett: Ha mellékállású EV vagy, gondold át, milyen költségek oszthatók meg a magánélet és a vállalkozás között. Pl. van egy otthoni dolgozószobád? A rezsi egy része, internet díj, stb. arányosan elszámolható. Ugyanígy, ha az autódat 30%-ban használod üzleti útra, a benzinköltség 30%-a és a szerviz arányos része elszámolható. Fontos a dokumentáció (útnyilvántartás, arányszám megállapítása), hogy a NAV felé alátámaszd.
• Speciális kedvezmények: Bizonyos szektoroknak járnak speciális adókedvezmények, pl. kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység esetén duplán elszámolható költségek, vagy kata utáni lehetőségek nyugdíjas EV-nek stb. Ezek mindig az aktuális törvényekben vannak, érdemes adóhíreket figyelni vagy tanácsadót kérdezni.

Munkavállalóknak költségátalány, kiküldetési díj

• Kiküldetési napidíj: Ha a munkáltató külföldre küld kiküldetésbe, napidíjat adhat, amiből napi 30 euró adómentes (a felette lévő rész adóköteles). Ezt sok cég nem alkalmazza, pedig létezik és a dolgozónak adómentes jövedelem lehet.
• Rezsiköltség térítés home office-nál: A törvény lehetővé teszi, hogy otthoni munkavégzés esetén a munkáltató havonta a minimálbér 10%-áig adómentes költségtérítést adjon (home office rezsiátalány). 2025-ben ez havi ~29,080 Ft-ot jelenthet adómentesen.
• Munkába járás térítése: A munkáltató köteles téríteni a tömegközlekedés bérletét vagy 15 Ft/km-et autóhasználat esetén. Ez mind adómentes a dolgozónak. Érdemes igénybe venni (pl. beadni a bérletszámlát).
• Munkaruházat, eszközök: Ha a munkakör megkívánja, a céges mobil, laptop, egyenruha stb. a munkáltató által adható, és nem keletkezik adóköteles jövedelem a magánszemélynél. Így a magánszemélynek nem kell saját pénzből ezeket megvennie.

Összefoglaló tipp: Akár vállalkozó, akár alkalmazott vagy, mindig járj utána, milyen költségeket fedezhet a munkáltatód vagy a vállalkozásod. Ami költségként elszámolható, azt ne a magánadózott pénzedből fizetsd, ha lehet. Rengeteg kis összegű megtakarítás (havonta néhány ezer forint) éves szinten százezrekké összeadódik.

6. Ingatlanhoz kötődő adókedvezmények, bérbeadás optimalizálása

Sok magánszemélynek van ingatlanja, amit kiad, vagy éppen eladni készül. Nézzük meg, hogyan lehet adóoptimalizálni az ingatlanbérbeadás és ingatlanértékesítés területén, illetve milyen ingatlanhoz kötődő kedvezményeket használhatunk ki.

Ingatlan bérbeadás adózása 2025-ben

• SZJA és költséghányad: Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenység, ami után 15% SZJA-t kell fizetni a jövedelem (bevétel – költségek) után Két költségelszámolási mód van:
  • Tételes költségelszámolás: Minden, az ingatlannal kapcsolatos igazolt költség levonható (pl. felújítás, berendezés, biztosítás) Ehhez számlák szükségesek.
  • 10% költséghányad: A bevétel 10%-a automatikusan levonható költségként, számlák nélkül Ez egyszerűbb, de ha valakinek több mint 10% a költsége, jobban jár a tételes módszerrel.
• SZOCHO eltörlése a bérbeadásnál: Jó hír a kiadóknak, hogy 2024-től megszűnt a 13% szociális hozzájárulási adó kötelezettség a bérbeadásnál Korábban az 1 millió Ft feletti éves ingatlan bevételnél kellett szochót is fizetni a jövedelem után, de ezt eltörölték. Így 2025-ben a bérbeadás utáni közteher csak a 15% SZJA. Ez jelentős könnyebbség, hiszen pl. havi 200 ezer Ft bérleti díjnál évi 2.4M bevétel -> kb. 324e Ft SZJA (10% költséghányaddal), korábban még +~280e Ft szocho is jött volna.
• Adóoptimalizálás tippek bérbeadóknak:
  • Év végi előrefizetés: Ha tudod, hogy jövőre üresen áll a lakás egy része, lehet időzíteni a bevételeket. Pl. dec. 31-ig beszedni 13 hónapot előre (ha a bérlő belemegy és neked kell a pénz), így az adott évben több bevétel, a következőben kevesebb, ami beleférhet a szocho mentességi esetleges határokba (ez most megszűnt, de korábban volt értelme).
  • Családi megoldás: Ha a családban megosztható az ingatlan (pl. fele-fele tulajdon házastársakkal), akkor a bevételt is meg lehet osztani. Két tulajdonos esetén fejenként kell nézni a bevételt, így duplázódhatnak az adómentes/kedvezményes sávok (ha lennének).
  • Kiadási bizonylatok: Tételes elszámolásnál gyűjts minden számlát – festék, csaptelep, bútor, takarítás – meglepően sok kijön éves szinten. Ezek 100%-ban csökkentik az adóalapod.
  • Tételes átalányadó (Airbnb, szoba kiadás): Ha rövid távra (Airbnb) adsz ki, választhatod a tételes átalányadót, ami fix 38 400 Ft/szoba/év adót jelent függetlenül a bevétel nagyságától. Ha van 2 szobás lakásod Airbnb-n, évi 76,800 Ft adóval letudhatod akkor is, ha 5 millió a bevételed (ami kevesebb mint 2% adóterhet jelent). Ehhez be kell jelentkezni a NAV-hoz erre a módra és önkormányzati nyilvántartásba kell vetetni a szálláshelyet. Nagy kihasználtságú Airbnb-knél ez szuper adóoptimalizálási trükk.

Ingatlan eladásának adómentessége és illetékkedvezmények

• 5 év utáni adómentesség: Magánszemély ingatlan eladásánál az SZJA mértéke 15%, de csak akkor kell fizetni, ha a szerzés óta nem telt el 5 év. Ráadásul évente csökken a fizetendő adóalap: a szerzés évét követő 2. évben a nyereség 90%-a adózik, 3. évben 60%, 4. évben 30%, az 5. évtől pedig 0% Tehát ha legalább 5 éve vetted az ingatlant, eladáskor nincs SZJA.
  • Példa: 2018-ban vettél egy lakást 30M Ft-ért, 2025-ben eladod 50M-ért. Mivel több mint 5 év eltelt, adómentes a 20M nyereséged. Ha 2023-ban adtad volna el (5 éven belül, pl. 2018-2023 = 5 év nem telt el teljesen), akkor kb. a nyereség 30%-a, 6M Ft után kellett volna 15% adót fizetni (~900e Ft).
• Illetékkedvezmény első lakásnál: Ha veszel ingatlant, 4% illetéket kell fizetni a vételáron. Kivételek:
  • 35 év alatti, első lakásod és 15M Ft alatt van az értéke: akkor 50% kedvezmény jár, tehát csak 2%-ot fizetsz (15M feletti érték esetén sajnos nem jár).
  • CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) igénybevétel: 2024-ig aki CSOK-ot használt lakásvásárláshoz, mentesült az illeték alól. 2025-től a tervek szerint a CSOK átalakul, figyelni kell, megmarad-e ez a kedvezmény.
  • Lakáscsere vagy másik ingatlan eladásával egyidejű vétel: ha 1 éven belül veszel és eladsz is ingatlant, az illetéket csak a két ár különbözetére fizeted. Tehát ha veszel egy drágábbat, a kisebb eladási árat levonják az új vásárlási árból és arra a különbözetre számolják a 4%-ot. Ha olcsóbbat veszel mint amit eladtál, akkor nem kell illetéket fizetni (mert a különbözet 0 vagy negatív).
• Vagyonátruházási illeték elkerülése cégbe vitellel: Bár ez már haladó stratégia, de ha valaki nagy értékű ingatlant vesz, gondolhat rá, hogy esetleg cég vegye meg helyette, és ő a cégben részesedést szerez. Cégeladásnál ugyanis nincs vagyonszerzési illeték magánszemélynél, csak az ingatlan átruházásnál van, de azt a cég fizeti. Ez nagyon egyedi eset, de nagy értéknél szóba jöhet, adótanácsadóval egyeztetve.

Ingatlanhoz kötődő adóoptimalizálási ötletek:

• Ha ingatlankiadásból élsz, gondold át az Airbnb-s átalányadó választását, akár kombinálva a hosszú távú bérbeadással.
• Eladásnál időzítsd úgy, hogy az 5 év leteljen – inkább add ki addig, vagy használd, de ne add el 4 évnél, mert sok adót buksz.
• Lakásvásárlás előtt nézd meg, milyen támogatások járnak (pl. illetékkedvezmény, állami támogatás), és használd ki őket. Lehet, hogy érdemes bevonni a fiatalabb családtagot az adásvételbe az illeték50% kedvezmény miatt, ha neki még nincs lakása.

7. Munkáltatói juttatások kreatív felhasználása

Az alkalmazottként szerzett jövedelmek adóoptimalizálásában a munkáltató által nyújtott cafeteria és egyéb juttatások játszanak fontos szerepet. 2025-ben is számos kedvezményes adózású juttatás van, amivel a bruttó bért kiegészítve több pénz maradhat a zsebünkben ahelyett, hogy mindent bérként kapnánk (és adóznánk utána).

Cafeteria elemek és adómentes juttatások 2025-ben

• SZÉP Kártya: 2024-ben a SZÉP kártya kerete 450 ezer Ft (szállás, vendéglátás, szabadidő zsebekkel), 28% adóteherrel (15% SZJA+13% szocho) a munkáltatónak 2025-ben várhatóan hasonló marad. A SZÉP kártya a munkavállalónak bruttó = nettó, tehát a 450e Ft-ot teljes egészében elköltheted pihenésre, étteremben, stb., nem vonnak belőle nyugdíj- meg egészségjárulékot.
• Csekély értékű ajándék: Évente 3x adható a minimálbér 10%-áig (2024-ben ~23e Ft) értékű utalvány vagy ajándék, 35,99% adóval (egyéb juttatás kategória) Nem nagy összeg, de kb. 3x20e Ft = 60e Ft érték nettóban.
• Lakhatási támogatás (új 2025): 2025-től a munkáltató havi max 150 ezer Ft lakhatási támogatást adhat 35 év alatti dolgozóknak, albérlet vagy lakáshitel törlesztés céljára, kedvezményes adózással Éves szinten 1,8M Ft lehet így juttatni, ami hatalmas összeg. A részletek szerint béren kívüli juttatásként adható, tehát várhatóan 15% SZJA + 13% szocho terheli, de ez a munkáltató költsége, a dolgozónak nettóban ennyi megy lakhatásra. Mindenképp érdemes megnézni, a céged kínálja-e ezt.
• Bölcsődei, óvodai térítés: A munkáltató adómentesen térítheti a munkavállaló gyerekének bölcsi/ovi költségét (számla ellenében). Ha van ilyen kiadásod, érdeklődj a HR-nél, mert ez win-win: nekik költség, neked adómentes megtakarítás.
• Egészségbiztosítás: A céges egészségbiztosítás (magánorvosi csomag) adómentes juttatásnak minősülhet bizonyos formában, vagy csekély adóval adható. Így nem neked kell kifizetni az éves egészségcsomagot, hanem a cég adja pluszban.
• Képzés, nyelvtanulás: A munkához kapcsolódó képzést, tanfolyamot a cég fizetheti adómentesen. Ha pl. nyelvtanfolyamra akarsz járni és a munkádhoz kapcsolható, beszéld meg, hogy támogassák – így nem a te nettódból megy.
• Részvényjuttatás (ESOP): Bár nem minden cégnél adott, de ha van dolgozói részvényprogram (ESOP), annak gyakran kedvezményes adózása van, és a nyereségeknél akár tőkejövedelemként 15%-kal adózik csak, nem bérként.

Munkáltatói juttatások a gyakorlatban – példák

• Példa 1: Nettó bér helyett cafeteria. Tegyük fel, a cég adhat havonta +50e Ft-ot valamilyen formában. Ha bérként adja: abból neked marad ~33e Ft (a többi adó). Ha SZÉP kártyán: megkapod mind az 50e Ft-ot elkölthető utalványként (a cég fizet rá 28% = 14e Ft adót, de téged nem érint). Ha lakhatási támogatásként: megkapod a 50e Ft-ot lakáshitel törlesztésre, cég fizet 28% adót. Látszik, hogy ugyanakkora cégköltség mellett te sokkal jobban jársz a béren kívüli formákkal.
• Példa 2: Családos adómegtakarítás. Van egy 3 éves gyereked, havi 80e Ft a bölcsi díj. Ha a cég fizeti ezt, évi 960e Ft-tal kevesebbet kell neked kivenni fizuban ugyanahhoz az életszínvonalhoz, ami kb. 1,4M bruttó bérnek felel meg (ennyi adót spóroltok meg együtt).
• Példa 3: Home office rezsiátalány. Dolgozol otthon 2025-ben is 3 napot egy héten? Kérd a cégtől a havi ~30e Ft rezsiátalányt. Ez nekik egy kis plusz költség, neked viszont évente ~360e Ft extra, ami nettó marad, mintha a rezsid egy részét ők fizetnék.

Lépések a juttatások kihasználására:

1. Tájékozódj a céges szabályzatról: Nézd meg a cafeteria szabályzatot, milyen keret és elemek vannak. Lehet, hogy nem is tudsz róla, de lenne választási lehetőség.
2. Kommunikálj a HR-rel/Pénzüggyel: Mondd el nekik, hogy szívesen kérnél pl. több SZÉP kártya juttatást vagy lakhatási támogatást a bér egy része helyett. Lehet, hogy nyitottak rá, főleg ha a törvény adta kereteken belül maradtok.
3. Számolj utána: Számold ki, mennyit nyersz vele. Sokszor a cégek is szeretnek adót spórolni, ha pl. egy juttatás kevesebb járulékkal jár összességében, mint a bér.
4. Ne feledd a hosszú távot: Bizonyos juttatások (pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás) nem azonnal fogyaszthatók, de hosszú távon nagyon megérik. Ha van lehetőség, kérd, hogy a cég fizessen a nyugdíjpénztáradba is – ők is jól járnak (csak 13% szochót fizetnek, SZJA-t nem), te pedig kapsz egy jelentős összeget, ami termeli a hozamot és majd adómentesen megkapod nyugdíjasként.

---

Szóval hogyan tudunk adót optimalizálni 2025-ban? Összefoglaló

Az adóoptimalizálás 2025-ben a magánszemélyek számára széles eszköztárral rendelkezik: a jövedelemforrás diverzifikálásával (bérezés vs. osztalék vs. bérbeadás), tudatos megtakarítási formák választásával (állampapír, TBSZ, nyugdíjpénztár), a megfelelő vállalkozási forma kiválasztásával (KATA, átalányadó, vagy épp magánalapítvány), valamint a munkáltatói juttatások okos kihasználásával jelentős összegeket takaríthatunk meg.

Fontos kiemelni, hogy minden itt említett stratégia legális és a hatályos magyar adójogszabályok keretein belül mozog. Ugyanakkor az adójog folyamatosan változik, ezért minden nagyobb döntés előtt érdemes friss információkat beszerezni, vagy akár szakértőhöz fordulni. E blogposzt célja, hogy ötleteket és iránymutatást adjon az adótudatossághoz – a konkrét megvalósításnál mindig egyedi körülményeinket vegyük figyelembe.

Adóoptimalizálásra fel! Akár kis, akár nagy összegű jövedelemről legyen szó, a tudatosság és a tervezés a kulcs, hogy több maradjon a pénztárcánkban, és azt törvényesen tehessük meg.