Nyugdíj és nyugdíjemelés 2018-ban

Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2018-ban, hogyan fognak a nyudíjkifizetések változni ?

nyugdíj Magyarországon
Ahogy minden évben, idén is számíthatunk nyugdíjemelésre. Az idei évben a 2016-os számítási hibák miatt több alkalommal kompenzálni kellett a nyugdíjak mértékét, ezt idén elkerülné a kormány, és rögtön magasabb arányú emelést határozna meg. Nézzük meg, mire számíthatnak a nyugdíjasok 2018-ban!

A nyugdíjrendszerről általánosságban

Magyarországon a nyugdíjas állampolgárok száma az elmúlt tizenhat-tizenhét évben, 2000 óta, ha nem is folyamatosan, de csökken és ez a tendencia nem látszik megtörni.
Mára a nyugdíjasok száma körülbelül 2.6 millió, melyből az öregségi nyugdíjra jogosultak mintegy 75%-ot tesznek ki. Ez egy óriási szám, ha a magyar lakosság számát 10 millióban határozzuk meg (valójában kicsit kevesebb) és hozzávesszük, hogy több százezren nem is hazánk területén dolgoznak és fizetnek adókat, járulékokat. 
A KSH kimutatása szerint 2017-ben az alkalmazásban állók száma 2.85 millió ember, havi bruttó átlagkeresete 288 900 Ft, és havi nettó átlagkeresete 192 100Ft (forrás), míg a nyugdíjasok átlagosan 111 500Ft ellátásban részesülnek.
nyugdíjasok száma Magyarországon
Szintén KSH adat, hogy
  • 2016 elején az ország népességének 27%-a kapott nyugdíjat, vagy részesült valamilyen ellátásban, kapott járadékot, járandóságot. 

Mi is a nyugdíj?

A nyugdíj Magyarország (általában) időskorú polgárai számára folyósított járadék. Nem rászorultsági, hanem alanyi alapon jár. A nyugdíjat lényegében egyfajta biztosításként képzelhetjük el. A biztosított jogviszonyban (munkaviszonyban) álló személyek fizetésük 10%-át nyugdíjjárulékként fizetik be az államkasszába.
A nyugdíjkorhatár elérésével egy nagyobb összeget teszünk le, amelyet nyugdíjas éveink alatt visszafolyósítanak nekünk. Persze a legtöbbször ez csak képletes, csupán jogosultság formájában létező pénz, amely nincs összegszerűsítve. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen nyugdíjalap ma már nincs. A befizetések járulék jellege adókká alakult át, így a mai nyugdíjkifizetések alapja a központi költségvetés.
A nyugdíjrendszer működése rendkívül összetett. Különféle demográfiai alapon történő számítások és adatelemzések vezetnek odáig, hogy mennyi pénzt tud fordítani a társadalom az időskorúak eltartására. Ezeket a számításokat valóban rengeteg tényező befolyásolja. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, a születésszám és a halálozási statisztikák alakulása, a nemek közti egyensúly változása, illetve a mobilitással kapcsolatos folyamatok.
Demográfus szakemberek százai vitatkoznak azzal kapcsolatban, megváltoztatható-e a jelenlegi nyugdíjrendszer, vagy sem. Egyelőre azonban nem született válasz erre a kérdésre.

Ki jogosult nyugdíjra Magyarországon?

Jelenleg is működő, 1998. január 1-jétől életbe lépett nyugdíjrendszerünket három pillérű rendszernek is szokták nevezni. Az említett három pillér:
Jogosultság tekintetében a nyugdíjnak két fő típusát különböztetjük meg, az öregségi nyugdíjat, valamint a rokkantnyugdíjat.

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjra azok a személyek jogosultak, akik betöltötték a vonatkozó jogszabályban rögzített életkort, és emellett rendelkeznek a szintén jogszabály által rögzített szolgálati idővel is.
Ennek a nyugdíjformának korábban öt különböző típusa volt, napjainkban azonban kizárólag öregségi teljes nyugdíjról beszélhetünk. Az öregségi résznyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj és a korkedvezményes öregségi nyugdíj mind megszűntek.
Fontos tudnivaló továbbá, hogy a teljes jogú öregségi nyugdíj összegét évente jogszabályban állapítják meg.
Az öregségi nyugdíj összegét a következőképpen határozzák meg. A bejelentett bruttó bérünk 10 százalékát nyugdíjjárulék formájában az államhoz utalja munkáltatónk. Ezután két tényezőt vesznek figyelembe, a szolgálati időt (bejelentett munkahelyen töltött idő), valamint a bejelentett bérünket. Bár jelenleg 15 év szolgálati idő az előírt minimum, ennek azonban a kétszeresét vagy háromszorosát kell ledolgoznunk, ha az átlagkeresetünknek megfelelő nyugdíjfolyósítást szeretnénk.

Rokkantnyugdíj

Ezzel a fogalommal kapcsolatban fontos megértenünk, hogy a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás két különböző dolog. Rokkantsági járadékot kizárólag azok a személyek kaphatnak, akik 25. életévük betöltését megelőzően 70%-os egészségkárosodást szenvedtek, illetve teljesen munkaképtelenné váltak, emellett nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesülnek. A rokkantsági járadék összege 2017-ben 34 475 forint.
nyugdíjasok Magyarországon
A rokkantsági ellátás, vagyis a rokkantnugydíj feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő. A rokkantsági ellátásra való jogosultságnak négy kategóriáját különböztetjük meg:
A rokkantnyugdíj összege a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben járó átlagjövedelem alapján számítandó ki. Az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka lehet.

Milyen mértékű nyugdíjemelés jöhet 2018-ban?

Ahogy korábban is említettük, az öregségi nyugdíj összege évente növekszik. Erre leginkább az előre kalkulált infláció (pénzromlás) miatt van szükség. Kormányunk a jövő évre 3 százalékos inflációval számol, ezért 3 százalékkal kívánja emelni a nyugdíj összegét is.
Bár a Magyar Nemzeti Bank előzetes számításai alapján kisebb mértékű inflációra számíthatunk, jó hír a jogosultak számára, hogy abban az esetben sem kell visszafizetniük a különbözetet, ha az infláció mértéke valóban 3 százalék alatt marad.
Ami viszont érdekes, hogy a havi 28 500 forintos nyugdíjminimum összege már 2008 óta nem változott. Bár egyes szakértők véleménye alapján a nyugdíjminimumnak nincs különösebb jelentősége, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset az esetek többségében meghaladja a minimum összeget. Magyarországon az öregségi nyugdíjak átlagos összege 120 000 forint környékére tehető.