Minden, amit az előtakarékosságról tudni érdemes
A berkalkulator.com
eladó >>
Publikálva

Minden, amit az előtakarékosságról tudni érdemes

facebookMegosztás Facebook-on
Authors
takarékoskodj

Mennyit és mire tegyünk félre a fizetésünkből ?

A takarékosság, a hosszú távú tervek és a fenntarthatóság a XXI. század leghangzatosabb hívószavai. Ennek ellenére mégis azt tapasztalhatjuk, hogy bár sokan tudják, hogy a saját jövőbeli jóllétük és biztonságuk függ attól, hogy most hogyan takarékoskodnak, a legtöbbek ebbéli törekvései mégis csak elméleti síkon léteznek, a megvalósítás a legtöbb esetben csak várat magára. Összegyűjtöttük, mit kell tudnod a különféle takarékossági számlákról, és számos gyakorlati tippet is adunk ezek megvalósításához.

Mégis miből tegyek félre?

Ez a leggyakrabban elhangzó kérdés, amikor a megtakarítás intézménye szóba kerül. Nem is alaptalanok az ilyenkor megfogalmazódó kétségek, hiszen Magyarországon az átlagkereset nettó 198 370 forintot tesz ki, ami bár önmagában nem tűnik rossznak, így is alulmarad a nyugati szomszédaink átlagkeresetétől.

Arról már nem is szólva, hogy az átlagkereset kifejezés nem fedi teljes mértékben a valóságot, hiszen a pontosabb meghatározás érdekében érdemes lenne inkább mediántértékben gondolkodnunk. Ha pedig így teszünk, arra jutunk, hogy a magyar munkavállalók fele 170 ezer forintnál kevesebbet keres jelenleg. Erről részletesebben olvashatsz egy korábbi spórolási tippeket tartalmazó cikkünkben.

Sokan mégis csak kifogásként használják a fennálló körülményeket, és bár anyagi helyzetük lehetővé tenné számukra, hogy havonta félretegyenek bizonyos összegeket, és esetleg megtakarítási számlát nyissanak, mégsem teszik.

Pedig - a közhiedelemmel ellentétben - nem kizárólag a milliós keresetből lehet félretenni - bár tagadhatatlan, hogy abból jelentősen egyszerűbb takarékos életmódot folytatni. Természetesen lesznek különbségek az összegszerűségben, de pénzügyi szakemberek állítása szerint bizonyos mértékig még azok a munkavállalók is tudnak pénzt félretenni, akik havi nettó 100 000 forintból élnek.

Korábbi cikkünkben már kitértünk arra, hogy - a KSH 2015-ös adatai szerint - Magyarországon az egy főre jutó havi kiadások mennyisége 72 214 (vagyis napi 2 400) forint. Amennyiben a fennmaradó 27 786 forintnak csak kevesebb, mint a felét (12 000 forintot) fordítjuk megtakarításra, évente máris 144 ezer forintot spóroltunk. Ez az összeg pedig akár meg is duplázható, amennyiben a háztartásban két kereső személy él. A 288 000 forintos éves megtakarításból pedig 5 év alatt 1 440 000 forintot, 10 év alatt pedig 2 880 000 forint tartalékot csinálhatunk.

takarékoskodj okosan

És ezek még csak a “legrosszabb” eshetőségek alapján számított megtakarítási összegek. Hiszen, ha figyelembe vesszük a különféle takarékossági lehetőségek esetén járó kamatokat, valamint az ezekre igényelhető állami támogatásokat, máris sokkal jelentősebb összeget realizálhatunk.

Van két hiba, amit a legtöbben elkövetnek, amikor megtakarításra adják a fejüket

Az első, hogy olyan konstrukciókba mennek bele, amelyek valójában nem is fedik le valódi céljaikat. Hogy csak egyetlen példát említsünk, rendre előfordul, hogy olyan emberek nyitnak lakástakarékossági számlát, akiknek valójában eszük ágában sincs a későbbiekben lakást vásárolni. Egyszerűen csak azért választják a pénzlekötésnek ezt a módját, mert erről hallottak a legtöbb alkalommal, és ha nem kötnék le, rendkívül gyorsan elköltenék a megtakarított összeget.

A második, szintén roppant gyakori hiba pedig az, hogy a fizetésünk kézhez vételét követően azonnali költekezésbe kezdünk. Amikor pedig már mindent megvásároltunk, amire előzetes feltételezéseink szerint szükségünk volt, elkezdünk gondolkodni, hogy miből rakhatnánk félre a megtakarítási számlánkra. Ez rossz megközelítés. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a helyes hozzáállás az, hogy a fizetésünk megérkeztével először a megtakarítási számlánkra utalunk pénzt, majd csak ezt követően kezdjük elkölteni a járandóságunkat.

Hosszú vagy rövid távú célokban gondolkodsz?

Van egy fontos kérdés, amit jobb még azt megelőzően tisztáznod, hogy eldöntöd, milyen formában szeretnél pénzt megtakarítani. Ez pedig nem más, mint a kitűzött cél elérésének ideje. Itt érdemes kitérnünk a megtakarítási cél fontosságára. Ha ugyanis nem rendelkezel előzetes céllal, sokkal nehezebb dolgod lesz a takarékos életmóddal kapcsolatban.

Az a metódus ugyanis általában nem működik, hogy “havonta X összeget szeretnék félretenni, hogy több pénzem legyen”, hiszen ez a cél nem elég konkrét, nem vágyakozol érte elég erősen, ezért sokkal könnyebben adod fel már az elején. Ismerősen cseng a következő mondat? “Ezt a felsőt még megveszem, majd a következő hónapban szigorúbb leszek magammal.” Ez egészen egyszerűen nem működik. Ha működne, most nem olvasnád ezt a cikket.

Rövid távú megtakarítási célok lehetnek egy új mosógép vagy egy új számítógép vásárlása, esetleg a lakás teljes körű kifestése. Hosszú távú céloknak tekintjük például a lakásvásárlást, és a nyugdíjtakarékossági számlákat, de például a baleset- és életbiztosítás is ebbe a csoportba sorolható.

Nem mindegy, hogy spórolsz, vagy megtakarítasz

Hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni a spórolást és a megtakarítást, pedig a két dolog lényegesen különbözik egymástól.

Spórolásról beszélünk, amikor kevesebbet költünk annál, mint amennyit keresünk, és mindeközben törekszünk arra, hogy a megvásárolt termékek költségein is faragjunk - például olcsóbb márka termékeit vásároljuk meg, vagy havonta kevesebb alkalommal járunk el étterembe. A dolog hátulütője azonban az, hogy az így megspórolt pénzt később ugyanúgy elköltjük, csak éppen másra, máskor, másképpen.

Megtakarításról ellenben akkor beszélhetünk, amikor a megspórolt pénzünket félre is tesszük, egy előre kitűzött későbbi cél elérésének érdekében. Ezt jellemzően előtakarékossági számlák, biztosítások, illetve befeketetések formájában tesszük meg, így garantálva, hogy egyfelől ne költsük el a megspórolt pénzt, másfelől pedig az összeg kamatozzon is az évek során, így maximalizálva a nyereséget.

Ha már szóba került az előtakarékossági számla, miben éri meg gondolkodni?

Alapvetően többféle előtakarékosságiszámla-típus létezik. Ezek közül a két legnépszerűbbeknek a nyugdíj- és a lakás-előtakarékossági számlák minősülnek.

Egyre hangosabbak azok a vélemények, miszerint a mostani fiatalok generációja már nem számíthat állami nyugdíjra. Legalábbis a jelenlegi formában és minőségben biztosan nem. A KSH adatai alapján ugyanis 2010-ben még csupán a lakosság 20,2 százaléka volt nyugdíjas, a munkaképes és nyugdíjas lakosság aránya pedig 33 százalék volt. Ez az arány az elkövetkezendő években meghaladja majd az 50 százalékot is, akkor pedig egy nyugdíjas ellátásáról nem két munkaképes személy gondoskodik majd, hanem csupán egy. Ez pedig közel sem fest fényes jövőképet. (A nyugdíjjal kapcsolatos témában bővebb információkat ebben a cikkben olvashatsz.)

Ráadásul egyes számítások szerint a mostani fiatal generáció nyugdíja (a mai értékeknek megfeleltetve) körülbelül havi 40 000 forint lesz. Nyilvánvaló, hogy ebből nem lehet majd megélni. Éppen ezért választják sokan a nyugdíj-előtakarékosságot. Ezzel kapcsolatban három lehetőség közül választhatsz.

  • Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): (te döntöd el, milyen értékpapírokba vagy befektetési alapokba helyezed a pénzed; nyugdíjba vonulás előtt nem vehetsz fel pénzt a számláról;)
  • önkéntes nyugdíjpénztár: (nem te, hanem a pénztár alapkezelője fekteti be a pénzt, te csak a csomagot választod ki)
  • nyugdíjcélú életbiztosítás: (adókedvezményt igényelhetsz rá, és nem csak lejártakor, hanem halál esetén is térítenek).

A lakástakarék lakáscélra (vásárlásra, felújításra) fordítható megtakarítás, amelyhez állami támogatások is járnak. A megtakarítási időszak lejártával kedvező kamatozású lakáskölcsönt igényelhetsz, ez pedig komoly kedvezményt jelent, különösen a mostani ingatlanpiaci helyzetet figyelembe véve. Lakástakarékossági számlát a legtöbb vezető banknál, illetve pénzintézetnél nyithatsz, de érdemes alaposan megvizsgálnod a feltételeket.

“Rengeteg elméleti tanácsot olvastam már, de gyakorlati tippet még egyet sem kaptam”

Megtakarításokról beszélni viszonylag egyszerű, különösen a megvalósítás nehézségeihez képest. Azonban most, hogy átvettük a téma legnagyobb buktatóit, illetve a leghasznosabb tudnivalókat is részletesen megvitattuk, rátérhetünk a megtakarítással kapcsolatos gyakorlati tanácsokra is.

Mielőtt azonban belevágnánk, le kell szögeznünk, hogy személyre szabott tanácsokat osztani (írásban) kifejezetten nehéz, hiszen számos tényezőt figyelembe kell vennünk, melyek egymástól eltérő módon befolyásolhatják, hogy számodra melyek a legideálisabb spórolási és megtakarítási tippek. Van azonban néhány, amelyek szinte kivétel nélkül mindenkinél működnek. Lássuk, mire kell odafigyelned a gyakorlatban!

Készíts kimutatást arról, hogy mire megy el a pénz?

Előre szólunk, ez egy roppant időigényes feladat. Éppen ezért vettük a sor elejére. Elég azonban egyszer megcsinálnod, a következő alkalommal már gyorsabban fogsz haladni vele. A módszer pofonegyszerű:

takarékoskodj és gazdagodj
  1. Készíts egy táblázatot (pl. Excelben) a havi kiadásaidról. Lehetőleg pontos adatokkal dolgozz. Őrizd meg a blokkokat és befizetett számlákat, hogy végeredményben a valósághoz legközelebb álló számokat lásd.
  2. Oszd fel csoportokra a kiadásaid. Nyilvánvalóan vannak lakhatással kapcsolatos kiadások, élelmiszerrel kapcsolatosak, szépségápolási kiadások és így tovább. Vizsgáld meg, mely szegmens viszi el a legtöbb pénzt havonta.
  3. A legmagasabb költségű szegmenseket vizsgáld meg alaposabban. Gondold végig, hogyan tudnál csökkenteni ezeken a kiadásokon. Tudnál mondjuk olcsóbb márka termékeiből vásárolni? A mosóport nagyobb kiszerelésben is beszerezheted? Az ilyen apróságokon éves szinten akár 200 000 - 400 000 forintot is spórolhatsz.

A 60 százalékos szabály

Az egyik kedvenc módszerünk az úgynevezett 60 százalékos szabály. Rendkívül egyszerű alapokon nyugszik. A bevételeidet öt részre kell bontanod. A legnagyobb részt (60 százalékot) a megélhetési költségeid (számlák, rezsi, lakbér, élelmiszer stb.) teszik majd ki. A maradék négy szegmens egyaránt 10-10 százalékot harap a tortából. Ezek lesznek a rövid távú megtakarításaid (pl. nyaralás, TV), a hosszú távú megtakarításaid (pl. lakásvásárlás, autóvásárlás), a havi szórakozásra szánt pénzed, illetve a vészhelyzet esetére félretett pénzed (pl. autójavítás, kórházi költségek).

Állíts be rendszeres átutalási megbízást!

A fentiekben már ejtettünk szót arról, hogy a megtakarításokkal kapcsolatos legnagyobb hibák egyike, amikor a frissen kézhez kapott fizetésedet azonnal költeni kezded, és csak ezt követően gondolsz arra, hogy félre kéne tenned a megtakarításodhoz.

Ez azonban viszonylag egyszerűen kiküszöbölhető, mégpedig úgy, hogy a bankodnál rendszeres átutalási megbízást állítasz be. Ezáltal fizetésnap alkalmával a bankod automatikusan átutalja a szerződésben foglalt megtakarítási összeget a kedvezményezettnek, így neked már nem kell ezzel foglalkoznod, és egészen biztosan nem is fogod elkölteni a megtakarítási számlára szánt pénzt.

Mennyi megtakarítással számoljak havonta?

A Pénzcentrum cikkében részletesen is olvashatsz arról, hogy a megtakarítóknak alapvetően öt típusát különböztethetjük meg. A cikkből kiderül továbbá, hogy az átlag megtakarító havi bevételeinek 1-10 százalékét fordítja takarékossági célokra. Mi is azt valljuk, hogy ha nem tudsz vagy nem szeretnél havonta nagyobb összegeket félretenni, a 10 százalék elegendő lehet, ráadásul ezt egy átlagos fizetésből is különösebb probléma nélkül meg tudjuk valósítani.

Egyáltalán nem mindegy, mikor vásárolsz

Korábban már szóba került, hogy a takarékossági szándékod megszilárdításaként szükséged van egy megtakarítási célra. Azonban az sem mindegy, hogy ezt a célt mikor teljesíted.

Például, hiába rendelkezel most 10 000 000 forinttal, valószínűleg érdemes megvárnod az ingatlanfufi kidurranását, mielőtt lakást vásárolnál. Hiszen könnyen lehet, hogy abból a pénzből, amiből ma egy garzont veszel, 3-5 év múlva egy 1,5-2 szobás lakást is vásárolhatnál. Érdemes tehát megvárnod amíg az ár és az érték a lehető legközelebb kerülnek egymáshoz.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is megtanulhassák, hogyan érdemes megtakarításra szert tenni. Ha pedig további hasznos tanácsokat szeretnél, olvasd el a többi cikkünket is!

facebookMegosztás Facebook-on