Minimálbér 2018-ban és munkanélküli ellátások

Mit kell tudnia a minimálbér-emelés hatásairól és a munkanélküliség helyzetéről?

minimálbér és bérminimum változások 2018-ban

Figyelem! Ez egy régebbi cikk, az adatok lehetséges, hogy már nem aktuálisak!

A béremelés kérdése évről évre a legnépszerűbb témák egyike. Már megszokhattuk, hogy minden év januárjában növekedik a minimálbér, illetve a bérminimum összege. Ezekről, illetve a 2018-ban várható adóterhekkel kapcsolatos változásokról korábban már írtunk egy összefoglaló cikket.

Aktuális cikkünkben szeretnénk egy kicsit részletekbe menően foglalkozni a jövő évi bérváltozásokról, illetve az ezzel kapcsolatos munkanélküli ellátásokról is. Alaposan megvizsgáljuk tehát, mire számíthatnak a munkavállalók 2018-ban.

A minimálbér és a bérminimum 2018-ban is emelkedik

A fentiekben hivatkozott írásunkban is kifejtjük, hogy a minimálbér összege 2018-ban is emelkedik. Ez már aligha meglepő, hiszen az elmúlt években mindig emelkedtek ezek az összegek. Íme a változások:

Minimálbér-emelkedés:

2017-es bruttó minimálbér - 127 500 forint;
2017-es nettó minimálbér - 84 788 forint;
2018-as bruttó minimálbér - 138 000 forint;
2018-as nettó minimálbér - 91 770 forint.

Bérminimum-emelkedés:

2017-es bruttó garantált bérminimum - 161 000 forint;
2017-es nettó garantált bérminimum - 107 065 forint;
2018-as bruttó garantált bérminimum - 180 500 forint;
2018-as nettó garantált bérminimum - 120 033 forint.

Valóban jobban járnak a munkavállalók a minimálbér-emeléssel?

Sokak szerint nem a minimálbér és a bérminimum emelése lenne a legnagyobb segítség a munkáltatók és a munkavállalók részére, hanem a munkáltatói terhek csökkentése.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a folyamatot, egy kicsit a dolgok mögé kell tekintenünk. A magyar cégek jellemzően kisvállalkozás formájában működnek, tehát alacsony költségvetésből kell gazdálkodniuk.

Értelemszerűen azokat a nagyobb vállalatokat kevésbé érinti az intézkedés, amelyek részben a minimálbér-emelések költségvetésre gyakorolt hatásainak csökkentéséért, részben pedig a munkavállalói elégedettség növeléséért a mindenkori minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2017-ben felmérést készített az akkori béremelések hatásairól. A vállalati felmérések kimutatták, hogy az egyes cégek különféle megoldásokkal mérsékelték a minimálbér-emelésből adódó költségeket. Voltak, akik a normaemelés mellett döntöttek (tehát többet vártak el ugyanazért a pénzért), néhány vállalkozás csökkentette a hivatalos munkaidőt, és az alkalmazottak más munkakörbe sorolása sem volt példa nélküli.

Bár az előírtak szerint 15-20 százalékos emelkedésre számíthattak a minimálbéren dolgozók 2017-ben, a fenti intézkedéseknek köszönhetően a nettó fizetésük csupán 2-9 százalékkal emelkedett. Ehhez ráadásul hozzá kell vennünk a cafeteria további csökkenését is. Szakértők szerint tehát a kötelező béremeléseknek inkább fehérítő hatása van.

A cégvezetők álláspontja az, hogy a pluszteljesítmény nélküli béremelésnek rossz üzenete van, amelynek hatására a munkavállalók elkényelmesednek. Szerintük az ilyen jellegű béremelések hosszútávon motiváció-csökkenéshez vezethetnek.

Mielőtt azonban levennénk a keresztvizet a kötelező béremelésekről, meg kell említenünk, hogy kormányunk 2018-ban a munkáltatói járulékokat is csökkenti. A csökkenés mértéke 2-2,5 százalékpont. Egyelőre nehéz lenne megmondani, ez milyen hatással lesz a fentiekben taglalt folyamatokra, de a jövő évi felmérésekből már bizonyára ez is kiderül.

Néhány szóban a munkanélküliségről

A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint Magyarországon 4,2 százalékra mérséklődött a munkanéküliségi ráta. A 2017. június–augusztusi időszakban mért 195 ezer főt számláló munkanélküliségi arány 0,7 szazalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábban mért adatokhoz képest. Azaz egy év alatt mintegy 32 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma.

Lényegesen rosszabb azonban a helyzet a fiatalokat érintő munkanélküliséget illetően. Az Eurostat felmérései szerint a 25 év alatti magyar fiatalok 10,6 százaléka volt munkanélküliként regisztrálva 2017. júniusában. A fiatalok magas munkanélküliségi aránya hosszútávon kimondottan rossz hatással lesz az európai országok innovációs erejére nézve.

Számos közgazdász természetesnek véli a bizonyos mértékű munkanélküliséget. Ugyanis a munkavállalók olykor saját döntésük szerint váltanak állást, ilyenkor pedig néhány hétre vagy hónapra munkanélkülivé válhatnak. Hasonlóképpen a pályakezdő fiatalok is munkanélküliként töltenek el némi időt.

Továbbá a gazdasági változások eredményeként létrejövő strukturális átalakulások is járhatnak a munkanélküliség ideiglenes emelkedésével. Ez egészen addig áll fenn, amíg az elbocsátott munkavállalókat át nem képzik, és újra munkába nem állnak. Ezektől eltérő esetekben úgynevezett természetestől eltérő munkanélküliség jelentkezik, amely a munkaerőpiac keresletének és kínálatának aránytalansága miatt lép fel.

Hogyan segíti az állam a munkanélkülieket?

A munkanélküliek jellemzően nem rendelkeznek jövedelemmel, ezért gyakran megélhetési problémákba ütközhetnek. Ezeket a személyeket az állam munkanélküli támogatásokkal és programokkal igyekszik segíteni, a törvény által előírt ideig.

A munkanélküli ellátásnak négy fajtáját különböztethetjük meg:

álláskeresési járadék,
álláskeresési segély,
költségtérítés,
vállalkozói járadék.

Későbbi cikkünkben bővebben is kifejtjük a munkanélküleikre vonatkozó támogatások feltételeit. Részletezzük, milyen feltételeknek kell teljesülnie az egyes munkanélküli programokban való részvételhez, valamint külön kitérünk arra is, hogy 2018-ban milyen változásokra számíthatnak a munkanélküliek az őket illető ellátásokkal kapcsolatban.