Átlagos bruttó és nettó fizetések kalkulációja, településenként
Bérkalkuláció kimutatás és statisztka
A bérkalkulációk száma a bruttó fizetések függvényében 2023. november 9-től.
A "bérkalkulációk száma" azt jelenti, hogy hány különböző bérkalkulációt végeztek el ebben az időszakban. Egy bérkalkuláció magában foglalhatja a munkavállalók alapfizetésének, túlóráinak, juttatásainak és egyéb bérrel kapcsolatos tételek számítását.
A "bruttó fizetések függvényében" kifejezés arra utal, hogy ezek a kalkulációk összefüggenek a munkavállalók bruttó (adózás előtti) fizetésével. Ez azt jelentheti, hogy a kimutatás bemutatja, hogyan változik a kalkulációk száma különböző bruttó fizetési szintek mellett, vagy hogy milyen kapcsolat van a bruttó fizetések nagysága és a bérkalkulációk gyakorisága között.
A bemutatott adatok alapján a következő következtetések vonhatók le a magyar munkaerőpiacra nézve 2024-ben:
- Bérszintek koncentrációja a középső tartományban: A bérkalkulációk többsége a 400.000 - 700.000 Ft közötti bruttó fizetési sávban koncentrálódik, különösen a 600.000 - 700.000 Ft-os tartományban. Ez azt jelzi, hogy a magyar munkavállalók jelentős része ebben a bérsávban keres, ami a közepes jövedelmi szint megerősödését mutatja.
- Magasabb és alacsonyabb bérkategóriák ritkasága: A magasabb (1.000.000 Ft feletti) és alacsonyabb (100.000 - 300.000 Ft közötti) bérkategóriákban kevesebb bérkalkuláció található. Ez arra utalhat, hogy a magas jövedelmű pozíciók ritkábbak, vagy kevesebb az érdeklődés irántuk, míg az alacsonyabb bérszintek esetleg kevésbé relevánsak a jelenlegi munkaerőpiacon.
- Közepes jövedelmi szint erősödése: A kumulatív százalékos diagram alapján a munkavállalók 50%-a 600.000 - 700.000 Ft közötti vagy alacsonyabb bruttó bért keres. Ez arra utal, hogy a közepes jövedelmi szint erősödik, ami pozitív hatással lehet a gazdaságra és a fogyasztásra.
- Munkaerőpiaci trendek: A bérek koncentrációja a középső tartományban jelezheti a munkaerőpiac stabilizálódását és a bérek emelkedését az elmúlt évekhez képest. Lehetséges, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése hozzájárult az alacsonyabb bérkategóriák csökkenéséhez.
- Munkaerőhiány és bérnyomás: A magasabb bérek iránti igény növekedése összefügghet a munkaerőhiánnyal bizonyos szektorokban, ami bérnyomást eredményezhet a munkáltatók számára. Ez ösztönözheti a cégeket a bérek emelésére a tehetséges munkaerő megtartása érdekében.
- Magas jövedelmű pozíciók korlátozott száma: A magas bérkategóriákban tapasztalható alacsonyabb kalkulációs szám jelezheti, hogy kevésbé elterjedtek a nagyon magas fizetésű pozíciók, ami kihívást jelenthet a magasan képzett szakemberek számára.
Ez a kimutatás azt vizsgálja, hogy mennyi bérkalkuláció történt egy adott időszakban, és hogyan kapcsolódnak ezek a kalkulációk a munkavállalók bruttó fizetéséhez. Ez hasznos információ lehet a munkaadók, HR szakemberek vagy gazdasági elemzők számára a bérszámfejtési trendek és minták megértéséhez.
Bérkalkulációk Kumulatív Százalékos Diagramja
Ez a diagram kumulatív perspektívát nyújt. A diagram minden egyes sávja a százalékos értéket reprezentálja az adott fizetési sávig. Egy sáv szélessége azt mutatja meg, hogy a teljes számítások hány százaléka esik az adott fizetési tartományba vagy alá
Például, ha egy sáv eléri az 50%-ot, ez azt jelenti, hogy az összes fizetési számítás fele az adott tartományon belül vagy az alatt van.
Hogyan Számítják a Kumulatív Százalékos Értékeket: A százalékos értékeket először az egyes fizetési sávok kumulatív számának meghatározásával számítják ki (azaz összeadják az összes előző sáv számait, beleértve a jelenlegit is). Ezután minden egyes sávnál a kumulatív számot elosztják a számítások teljes számával és megszorozzák 100-zal, hogy megkapják a százalékos értéket.
Mit Mond El Nekünk ez a diagram: Ez a diagram különösen hasznos az egyes fizetési tartományok közötti számítások eloszlásának megértéséhez. Segít azonosítani, hogyan oszlanak meg a számítások és mely fizetési tartományok foglalják magukba a legtöbb számítást. Például egy magasabb százalékos érték egy alacsonyabb fizetési tartományban azt jelezheti, hogy a számítások nagy része alacsonyabb fizetésekre vonatkozik.
A bérkalkulációk normalizált eloszlása, az egyes kategóriák (vagy kosarak) arányát jelenti a megfigyelések (bérkalkulációk) vagy számítások teljes számához képest. Ez az eloszlás típus lehetővé teszi, hogy lássuk, hogyan járul hozzá minden egyes rész az egészhez, más perspektívát nyújtva a nyers számok egyszerű megtekintéséhez képest.
Arányok Megértése: Egy normalizált eloszlásban minden értéket elosztunk az összes érték teljes összegével. Ez alakítja át a nyers számokat arányokká vagy százalékokká. Például, ha az egyik fizetési kosarában 100 számítás van összesen 1000-ből, egy normalizált eloszlásban ez 10%-ként lenne reprezentálva.
Kategóriák Összehasonlítása: Ez a megközelítés különösen hasznos, amikor a kategóriákat (az esetünkben a fizetési kosarakat) a relatív méretük szempontjából szeretnénk összehasonlítani. Egyenlő játékteret teremt azáltal, hogy mindent egy közös skálára (százalékokra vagy arányokra) alakít át, megkönnyítve a nagyobb vagy kisebb kategóriák azonosítását egymáshoz képest.
Vizualizáció: Ez a diagram, (fánkdiagram), egy normalizált eloszlás tiszta képét nyújtja a bérkalkulációs adatok bontásáról. A fánkdiagram minden szelete a kategória méretét jelenti az egész adatkészlethez képest. A nagyobb szeletek nagyobb arányokat jeleznek, vagyis több kalkulációt.
Míg a hisztogramok vagy oszlopdiagramok kiválóan alkalmasak a nyers számok vagy az egyes kategóriákban történő megfigyelések tényleges számának megjelenítésére, a normalizált eloszlások azt mutatják be, hogy mennyire jelentős minden egyes kategória az egész bérkalkulátor által regisztrált adatkészlet kontextusában. A normalizált eloszlás egy olyan módszer az adatok reprezentálására, amely az egyes kategóriák relatív fontosságára vagy méretére összpontosít az egész adatkészleten belül, átalakítva a nyers adatokat egy könnyebben érthető és összehasonlítható formátumba.