Beárnyékolja a magyar gazdaságot a költségvetési hiány és az alkalmazkodóképesség - Varga Mihály összegzése

A magyar költségvetés árnyékban: Megnövekedett hiány és a lakossági fogyasztás csökkenése

A pénzforgalmi hiány jelentősége mindig is kiemelkedő része volt a gazdasági elemzéseknek, hiszen a gazdaság egészségének egyik meghatározó indexéről van szó. Ebben az évben sajnos a csökkenés ellenére is magas, 4600 milliárd forintos hiánnyal zárult, ami elmarad a korábban kitűzött céloktól. Varga Mihály pénzügyminiszter azonban pozitívumként emeli ki a csökkenést az előző évhez képest, miközben hangsúlyozza, hogy már a jövő évi költségvetés összeállításán dolgoznak, mely mindig hároméves előretekintéssel történik.

A költségvetési célkitűzések és a valóság találkozása

Tavalyi tervek és eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni a jelentős eltéréseket. Az eredeti hiánycélhoz képest lényegesen magasabb, 5,9 százalékos hiány alakult ki, jelentős hatást gyakorolván ezzel a gazdasági folyamatokra. A Pénzügyminisztérium vezetője a folyamatosság és kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozza, bár a gyakorlati eredmények többszöri költségvetés módosításra sarkallták a kormányt.

A lakossági fogyasztás és a költségvetés állapota

A pandémia utáni időszak és a változó gazdasági körülmények rányomják bélyegüket a lakossági fogyasztásra. A visszaesés, amely az év végére 9-10 százalék körüli volt, az emberek alkalmazkodóképességét mutatja az új helyzethez. Varga Mihály optimista a jövőt illetően, de hangsúlyozza, idén még nincs tervben fiskális ösztönzés indítása.

Uniós finanszírozás és a magyar költségvetés védelmezése

Az uniós támogatások lassú beáramlása ellenére a magyar költségvetés képes volt jelentős mértékben finanszírozni az uniós programokat. Ezt a rugalmasságot és az időben történő gazdaságpolitikai beavatkozások lehetőségét Varga Mihály külön kiemeli, mint a költségvetés sikereit biztosító tényezőt.

A költségvetés öt pillére

Az elmúlt év gazdasági sikereit egy ötpontos listában sorolták fel, melyek az államadósság csökkenésétől az uniós források érkezéséig, továbbá a tartalékok megerősítésén keresztül, a gazdasági növekedés beindulásáig terjednek. Itt érdemes kiemelni, hogy a tartalékok megléte kiemelten fontos mutatója a gazdaság biztonságának, mely a további távlati tervezéshez létfontosságú.

Végezetül, a januárban megvalósult devizakötvény-kibocsátás, mely 2,5 milliárd dollár értékű volt, jelentős mértékben javítja az ország államadósságának struktúráját, és segíti az előtörlesztéseket. A jövő gazdasági stabilitását szem előtt tartva, a Pénzügyminisztérium célja továbbra is a hitelezés belföldről történő biztosítása.

A költségvetés és a gazdasági folyamatok összehangolása kihívásokkal teli feladat, melyre a magyar kormányzat próbál megoldásokat kínálni. Sikerül-e a kitűzött célok elérése és a gazdasági növekedés folytatása, az a következő hónapokban válik majd világossá.