Mire számíthatnak a munkanélküliek és álláskeresők 2018-ban?
A legtöbbünk életében bekövetkezik egyszer az az időszak, amikor különböző okokból kifolyólag, de új munkahelyet kell keresnünk. Mindegy, hogy saját döntésünk
alapján hagytuk el korábbi munkahelyünket, esetleg leépítés vagy csődeljárás áldozatai vagyunk, az álláskeresés kétségkívül
stresszes időszak. Éppen ezért szeretnénk hasznos tanácsokkal és tudnivalókkal ellátni azokat, akik jelenleg álláskeresők, vagy belátható időn belül
azzá válnak.
Egy korábbi írásunkban már részletesen beszéltünk a 2018-ban várható minimálbér-emelés hatásairól és a munkanélküliség helyzetéről Magyarországon.
Aktuális anyagunkban részletesebben szeretnénk kitérni a munkanélküli segéllyel és álláskeresési járadékkal kapcsolatos általános
tudnivalókra, illetve a 2018-ban várható változásokra.
Egyre több hír kering azzal kapcsolatosan, hogy kormányunk el szeretné törölni a munkanélküli segélyeket, helyette pedig minden álláskeresőt, aki bizonyos időn belül
nem talál állást, a közmunkaprogramban helyezne el. Egyelőre azonban ezek az intézkedések nem történtek meg, a munkanélküliek bizonyos rétege tehát 2018-ban
is jogosult lesz munkanélküli segély, más néven álláskeresési járadék igénylésére.
Először érdemes általánosságban megvizsgálni a munkanélküli segéllyel kapcsolatos tudnivalókat, majd ezt követően kitérni arra, mi változik 2018-ban.
Munkanélküli segély vagy álláskeresési járadék? Mi a különbség?
Lényegében semmi. A munkanélküli segély egy ma már hivatalosan nem használt kifejezés, mely a munkanélküliek által igényelhető támogatásokat
foglalja magában. A munkanélküli segély új megnevezése az álláskeresési járadék. Magyarországon a munkanélküli ellátásnak négy
fajtáját különböztetjük meg. Az álláskeresési járadékot, az álláskeresési segélyt, a költségtérítést
és a vállalkozói járadékot.
Kik jogosultak álláskeresői járadékra?
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igen pontosan meghatározza, kik jogosultak álláskeresési járadékra. Meghatározásuk szerint azon személyek, akik:
- álláskeresők, és
- az álláskeresővé válásukat megelőző három éven belül, legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek (vagyis minimum 360 napig dolgoztak), és
- kereső tevékenységet nem folytatnak, tehát nem állnak munkaviszonyban, és
- vállalkozói tevékenységet sem folytatnak, és
- munkát akarnak vállalni, de önálló álláskeresésük nem vezetett eredményre, és
- számukra a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
jogosultak álláskeresési járadékra.
Sokakban felmerül a kérdés, vajon akkor is jogosultak-e álláskeresési járadékra, ha saját döntésükből mondtak fel. A válasz természetesen: igen.
Mivel a munkavállaló korábban fizette az ehhez szükséges járulékokat, a (régi nevén) munkanélküli segély neki is jár.
Milyen adatok szükségesek az álláskeresői járadék igényléséhez?
Az álláskeresői járadék igénylésének első lépése, bekerülni a munkakereső nyilvántartásba. Ehhez mindenképpen szükségesek az alábbi
okiratok:
- személyi igazolvány;
- lakcímet igazoló hatósági igazolvány (vagyis lakcímkártya);
- TAJ kártya;
- adó igazolvány;
- iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat vagy okiratok.
Fontos, hogy a fenti iratok csupán a nyilvántartásba való bekerüléshez elegendőek. Azok számára, akik jogosultak az ellátásra, a fent említettek mellett ezeket
az okiratokat kell magukkal vinniük:
- igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról vagy a vállalkozói tevékenység megszüntetéséről;
- OEP igazolvány;
- bankszámlaszám (ha van);
- igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához;
- tartozásigazolás;
- jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor;
- a 2010. január 1-je előtt megszűnt munkaviszonyok esetén igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya).
Nagyon fontos tudnivaló, hogy az álláskeresési járadék 90 napos folyósítását követően, a kedvezményezettek kötelesek a TB járulék egyénileg történő fizetésére,
egészen addig, amíg új állást nem találnak. Ezt követően természetesen újfent a munkáltatóra hárul a munkaválló TB járulékainak
fizetése.
Az sem elhanyagolandó információ, hogy az álláskeresési járulék igénylését az álláskereső lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi központban lehet kezdeményezni.
Mennyi idő alatt folyósítják az álláskeresési járadékot?
A folyósítást, ahogyan a korábbi években, 2018-ban is az igénylés napjától kezdik. A segély folyósításának időtartama sem változott
2017-hez képest, ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek csupán 90 napig kaphatnak álláskeresési járadékot. Ez az intézkedés egyébként az álláskeresők
munkaerőpiacra történő mielőbbi visszatérést célozza.
2018-ban emelkedik a munkanélküli segély összege
A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is nő a munkanélküliek és álláskeresők támogatása. A segély összege nem lehet több, mint az éppen aktuális
minimálbér összege, azaz a 100 százaléka. Ebből kifolyólag a 2018-as minimálbér-emeléssel egyetemben jövőre bruttó 138 000 forintra fog nőni a jelenlegi 127 000
forintos álláskeresési járadék.
Összefoglalva tehát, a munkanélküli segély 2018-ban is igényelhető lesz, azt nem váltja fel az álláskeresők közmunkaprogramba való integrálása. Fontos
azonban megjegyezni, hogy arra nincs garancia, hogy ez az elkövetkezendő években is így marad. Az álláskeresési járadékot (régi nevén munkanélküli segélyt)
2018-ban is ugyanolyan feltételekkel igényelhetünk, mint 2017-ben, csupán a segély összege növekedett.
Mottónk, hogy “Légy rendesen megfizetve!”, ennek alapján a jövőben
is szeretnénk hasznos tanácsokkal és tudnivalókkal szolgálni, annak érdekében, hogy a magyar lakosság a lehető legtöbb pénzt tartsa a saját zsebében.