Bérkalkulátor 2013

Nettó bér 2013

fizetési felmérés

Tegnapelőtti névnap 08-28 : Gáspár
Tegnapi névnap 08-29 : Ágoston
Mai névnap 08-30 : Beatrix, Erna
Holnapi névnap 08-31 : Rózsa
Holnaputáni névnap 09-01 : Erika, Bella

Elúszott a nyugdíjpénz a tőzsdén

E-mail

2011. január 31.-ig lehetett dönteni afelől, hogy ki marad a magánnyugdíj pénztáraknál, és ki lép át az állami nyugdíjrendszerbe. 100.000 tag döntött úgy, hogy átlagosan 2,4 milliós vagyonával – összesen tehát mintegy 240 milliárd forinttal – a magánnyugdíj pénztáraknál marad. A magánnyugdíj pénztárak működési feltételei természetesen lényegesen meggyengültek azoknál is, akik megmaradtak a piacon. A pénztári tagdíjak megszüntetésével szinte lehetetlen a kasszák továbbműködtetése. A tagok számára is nehezíti a döntést az a tény, hogy nem tisztázott, hogy 75 vagy 100%-os nyugdíjat fognak-e kapni, ha továbbra is a magánnyugdíj pénztárnál maradnak. Készült egy hivatalos összeállítás a 2011. évi magánnyugdíj pénztári tevékenységről, valamint az átcsoportosított vagyon felhasználásáról, illetve mindkettő hozamáról. Az összehasonlítás sajnálatos módon azt mutatja, hogy elúszott a nyugdíjpénz a tőzsdén az átcsoportosított vagyont illetően.


A magánnyugdíj pénztárak átlaghozama 2011-ben -2,87% volt, de nagyon nagy volt a szórás egyrészt a pénztárak, másrészt a portfóliók között. A legkisebb kockázattal működő konzervatív portfólió minden pénztárnál nyereséget hozott, több pénztárnál is elérte a 6-7%-ot; a legmagasabb hozam 7,5%-os volt. A közepes kockázatú kiegyensúlyozott portfólió döntő többsége is nyereséget produkált; a legmagasabb hozam 8,5% volt. A legmagasabb kockázattal járó növekedési portfólió nagy része veszteséges volt; itt a hozam -7,9 és 9% között mozgott. Itt volt a legnagyobb veszteség, de a legnagyobb nyereség is. Az államhoz került nyugdíjvagyon lényegesen rosszabb eredményt hozott, mivel elúszott a nyugdíjpénz a tőzsdén. Összesen 2.946 milliárd forintról van szó, ami főleg állampapírokban, befektetési jegyekben és részvényekben került átvételre. Ebből 1.387 milliárd azonnal felhasználásra került az állam tartozásaként. A megmaradt összegből 216 milliárd forint visszautalásra került a magánnyugdíj pénztárakhoz a reálhozamok kifizetésére.

Ezek után az állami alap 1.342 milliárd forinttal működött elsősorban tőzsdén, mivel a megmaradt eszközök főleg részvények és befektetési jegyek voltak. Ebből 459 milliárd forint bekerült a költségvetésbe, a fennmaradó összegnek 883 milliárdnak kellett volna lennie, de a megmaradt portfólió értéke csak 684 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy – minden valószínűség szerint árfolyamveszteség miatt -199 milliárdnyi nyugdíjpénz „veszett el”. A teljes összegű, tehát 2.946 milliárd forintos vagyont figyelembe véve az állami nyugdíjvagyonon -10%-os hozam keletkezett, ami 7.13%-kal kevesebb, mint a magánnyugdíj pénztárak átlagos nettó hozama és 19%-kal kevesebb, mint a legtöbb magánnyugdíj pénztári hozam. A most újra megadott döntési lehetőség valójában azonban nem is az elkövetkező évek hozamairól, hanem a jelenlegi magánnyugdíj pénztári tagok majdani nyugdíjának fedezetéről szól. Ez két forrásból valósulhat meg, vagy a pénztáruknál felhalmozott vagyonukból, vagy a majd 20-40 év múlva – ma még nem látni – mekkora állami nyugdíjrendszer eszközeiből. Amennyiben a nyugdíjalappal való gazdálkodás nem lesz nyereséges hozamú, azzal kell számolni, hogy a jövőbeni nyugdíjak fedezetét valamely társadalmi csoporttól majd adók formájában biztosítani kell.

Hozzászólás


Biztonsági kód
Frissítés

You are here: