Bérkalkulátor 2013

Nettó bér 2013

fizetési felmérés

Tegnapelőtti névnap 04-15 : Tibor
Tegnapi névnap 04-16 : Anasztázia, Tas
Mai névnap 04-17 : Csongor
Holnapi névnap 04-18 : Rudolf
Holnaputáni névnap 04-19 : Andrea, Ilma

Közalkalmazotti bérkompenzáció 2012

E-mail

Ahhoz, hogy az egész rendeletet és annak magyarázatait megértsük, tisztában kell lenni például az illetmény fogalmával. Az illetmény közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján garantált illetmény, a munkáltató által megállapított illetményrész, valamint az illetménypótlék, melyet a más – más köztisztviselő szerveknél mindig az adott estre kell értelmezni. Így például az igazságügyi alkalmazottak esetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, illetményeltérítéssel számított illetmény.



Köztisztviselők, kormánytisztviselők esetében az illetményeltérítés figyelembe vételével számított illetmény, az ügyészségi alkalmazottaknál az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény szerinti illetményeltérítéssel számított illetmény, a fegyveres szerveknél pedig a távolléti díj alapját képező illetmény. A létező legelemibb adórendszer került bevezetésre hazánkban a kormány szerint, ezzel együtt életbe lépett a lehető legkomplikáltabb bérkompenzációs struktúra. Ennek eredménye az lesz, hogy nem segít a közszférán a bérkompenzáció sem. Többek között rosszabbul járnak azok a közalkalmazottak, akiknél a házastárs, vagy élettárs vonja le az adóalapból a kedvezményt, mert ők maguk e mellett kisebb mértékű kompenzációt kapnak, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük. Nem segít a közszférán a bérkompenzáció abban az esetben sem, amikor egy közalkalmazottat elbocsátanak, nagy szerencséjére átmenetileg munkát talál a versenyszférában, majd ez után még nagyobb szerencséjére ismét el tud helyezkedni a közszférában, mert ebben az esetben sem jogosult a bérkompenzációra. Aki viszont a kieső időszakban nem dolgozik, hanem álláskeresési járadékot kap, az a visszatérés után is jogosult a kompenzációra.

Tipp: Bérkalkulátor 2012 - 2013

A jól kifundált egykulcsosnak mondott adórendszer kibogozhatatlanná teszi a járandóságokat, a jogosultságokat például az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményei és a költségvetési szerveknél dolgozók esetében is. Az ide vonatkozó kormányrendelet alapján a közalkalmazottak négy féle módon kaphatnak kompenzáció, melynek szempontjai tovább is jócskán szerteágaznak. Így tizenkét féle családmodellből lehet választani, kire melyik illik rá, számít a kereseti szint mértéke, a foglalkoztatás kezdetének ideje, mindezek együttesen határozzák meg, hogy a táblázat szerint ki melyik kategóriába tartozik a bérkompenzáció szempontjából. Ennél még különlegesebb elbírálás alá tartoznak a három, vagy többgyermekesek, mivel náluk a kompenzációt nem összegszerűen állapítják meg, hanem az illetményük százalékában. Más a számítás alapja és a kompenzáció mértéke azok esetében, akik már 2010. december 31.-én közalkalmazottként dolgoztak és más akkor, ha valaki csak 2011. január elsejétől munkavállaló a közszférában. A rendelet ugyan nem mondja ki egyértelműen, de köztudott, hogy akik ez év elejétől kapnak munkát költségvetési szerveknél, azoknak sem jár a kompenzáció. A három-, vagy többgyermekesek esetén a bérkompenzációt nem a táblázatokban meghatározottak szerint számítják, hanem a rendelet azt az illetmény meghatározott százalékában írja elő. A rendelet ilyenkor is különbséget tesz azon dolgozók között, akik már 2010. december 31-én is közalkalmazottak voltak és akik csak 2011. óta azok. Akik már 2010. december 31.-én a közszférában dolgoztak, azoknak az illetményük 2,29 százalékának megfelelő kompenzáció jár, de nem jár kivétel nélkül minden sokgyermekes munkavállalónak mert, további feltételeknek is meg kell felelniük. Így az alapfeltétel mellett teljesülnie kell annak a kitételnek, hogy amennyiben a bruttó jövedelem 135 ezer forint alatt van, a bérkiegészítés csak annak jár, aki egy- vagy két kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, de az összesen eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt. Akiknek a keresete ennél magasabb, annak nem jár a kompenzáció. Eléggé szövevényes és átláthatatlannak tűnő első olvasatra szakemberek szerint a rendelkezés, nem lehet tisztán látni például azt, hogy milyen szabály vonatkozik azokra, akik három gyermek után jogosultak adókedvezményre, róluk ugyanis nem tesz említést a rendelet egyik melléklete sem.

A rendelet 1. számú melléklete szerint egyértelmű, hogy csak azok számíthatnak a bérük szinten maradására, akik már 2010. december 31.-én a közszférában voltak munkavállalók, ettől az időtől kezdve más munkáltatónál nem volt munkaviszonyuk, valamint nem jogosultak családi adókedvezményre. Fontos tudnivaló, hogy a bérkompenzációra vonatkozó rendelet alapján a munkavállaló abban az esetben is családi kedvezményre jogosultnak számít, ha ezt nem ő veszi igénybe, hanem házastársa, vagy élettársa. Ezzel szemben közös gyermekek esetén az együtt élő szülők mindegyike jogosult a gyermekkedvezményre, nem számít, hogy az év közbeni, vagy év végi adóelőleg nyilatkozat alapján melyikük veszi azt igénybe. megosztható az adókedvezmény nem közös gyermekek nevelése esetén is, attól függően, hogy valójában melyik szülő lenne a jogosult. Azok a közalkalmazottak, akik a táblázat szerint ebbe a csoportba tartoznak, illetményüktől függően havi bruttó 100-18 700 forint közötti kompenzációra számíthatnak. Bruttó 255 500 forint havi illetmény fölött nem jár a kompenzáció. Az biztos, hogy nem segít a közszférán a bérkompenzáció akkor, ha a közalkalmazott munkavállalónak házastársa, vagy élettársa vonja le a kedvezményt adóalapjából, mert ő ebben az esetben jóval kevesebb kompenzációra lesz jogosult, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermeke.

A rendelet 2. számú melléklete alapján már több féle kompenzáció is járhat az ebbe a kategóriába soroltaknak. A rendelet ide sorolja azokat a közalkalmazottakat, akik nem jogosultak családi kedvezményre, és 2011.-ben léptek be a közalkalmazotti szférába munkavállalóként. De részesülhet kompenzációban a rendelet e melléklete szerint az is, aki egy kedvezményezett eltartott után jogosult adókedvezményre és háztartásában 3-nál kevesebb főt tart el, ezzel együtt pedig élettársa, vagy házastársa is a közszférában dolgozik, ahol az illetménye kevesebb, mint a házastársnak, vagy élettársnak. Ebbe a kategóriába tartoznak szintén azok a közalkalmazottak, akiknek két kedvezményezett eltartott után jár adókedvezmény, az általuk eltartottak száma kevesebb, mint három, valamint a házastárs, élettárs is közalkalmazottként dolgozik. Ebben az esetben további feltétel, hogy a munkavállaló illetménye 109.000 forint bruttó alatt kell legyen, valamint saját és házastársa, élettársa illetménye között minimum 50.000 forint eltérés kell legyen. Akik a táblázat szerint ebbe  a csoportba tartoznak, azok esetében 216.700 forint bruttó illetmény a határ, ameddig még jár a kompenzáció és ezen kompenzáció összege 200 – 15.500 forint között mozoghat.

A 3. számú melléklet szerint az jogosult kompenzációra, akinek családi kedvezmény 1 kedvezményezett gyermek után jár, valamint az általa eltartottak száma háromnál kevesebb, ezen kívül házas- vagy élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval áll jogviszonyban. Ebbe a csoportba sorolandó szintén az a közalkalmazott, akinek a házas- vagy élettársa is a közszférában dolgozik, kevesebb, mint 3 eltartottjuk van, 1 kedvezményezett gyermek után jogosultak adókedvezményre, tárgyhavi illetményük pedig magasabb, mint a házas- vagy élettársé. Szintén ide tartoznak azok a közszférában dolgozók, akiknek 2 kedvezményezett eltartott után jár adókedvezmény, az általuk eltartottak száma kevesebb, mint 3 és a házastársuk, vagy élettársuk is a közszférában dolgozik. További feltétel ebben az esetben, hogy mindkettőjük illetménye minimum109.000 forint vagy ennél több legyen, vagy függetlenül a jövedelem összegétől a kettőjük fizetése között 50 ezer forintnál kevesebb legyen a különbség. E szerint a változat szerint bruttó 216.500 forintig jár kompenzáció, melynek mértéke 200-13.000 forint között mozoghat. A felső határt a bruttó 108-109 ezer forint között keresők érhetik el, melyből kiderül érdekes módon, hogy a legkisebb mértékű kompenzáció a legalacsonyabb és a legmagasabb keresetűeknek jár.

A 4. melléklet szerint bérkiegészítésre az a dolgozó jogosult, aki családi adókedvezményre 2 kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, valamint házas- vagy élettársa nem közalkalmazott. A melléklet ide sorolja azokat is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma kevesebb háromnál, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik, ahol keresete kevesebb bruttó 109 ezer forintnál, a saját fizetése pedig minimum 50 ezer forintnál több, mint a házastárs, vagy élettárs illetménye. A melléklet táblázata szerint ebben a csoportban szintén bruttó 216.500 forint illetményig jár a kompenzáció, 200-10.500 forint közötti mértékben. A legtöbb kiegészítés a 157.500 – 158.500 forint bruttó illetménnyel rendelkezőknek jár.

Nem segít a közszférán a bérkompenzáció azok tekintetében, akik 2010. december 31-én még nem voltak a közszférában alkalmazottak, mert kisebb mértékű kompenzációra számíthatnak, és közülük csak annak jár kiegészítés, akinek az illetménye nem haladja meg a havi bruttó 216.700 forintot, egy vagy több – akár három - kedvezményezett eltartott után jogosult családi adókedvezményre, azzal, hogy az eltartottainak száma eléri vagy meghaladja a hármat. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben ugyanakkora kompenzáció jár annak, aki csak egy gyermek után tud adókedvezményt érvényesíteni, mint annak, aki akár három gyermek után jogosult rá. A kisebb keresetűek esetében azt a szabályt kell alkalmazni, amely szerint a rendelet alapján meghatározott kompenzáció összegét azzal az összeggel kell csökkenteni, amekkora összeggel az érintett dolgozó illetménye megnőtt a minimálbér, illetve a garantált béremelés következtében. A kompenzációt a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni, nem minősül rendszeres jövedelemnek. Ennek értelmében a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét idejére nem jár a kompenzáció.

Amennyiben év közben a leadott nyilatkozatban szereplő adatok változnak, abban az esetben módosító nyilatkozatot kell kitölteni. Ilyen ok lehet többek között a várandósság, mivel a családi adókedvezmény már a terhesség 91. napjától a magzat után is megilleti a dolgozót. Ezen kívül módosító  ok lehet az is, ha valakinek júniusban érettségizik a gyermeke, ez idő utána már nem jár részére családi pótlék, illetve családi adókedvezmény sem. A bérkompenzációs rendszer ékességének az a szabály tűnik, amelyik a négy vagy több gyermek után adókedvezményre jogosultak esetét tárgyalja. A szabályozás szerint e feltétel mellett is csak azok részesülhetnek bérkompenzációban, akiknek 135.000 forint alatt van az illetménye, ekkor a kompenzáció összege a bruttó bér, a három feletti gyermekszám és húszezer forint szorzataiból számítandó ki.

Hozzászólások  

 
0 #2 Harangi Béláné 2012-02-02 15:59
Segítséget kérek arra vonatkozóan, hogy a prémiumévek programban résztvevő alkalmazottakna k jár-e a bérkompenzáció? és hol található erről pontos információ. Sürgős segítő választ nagyon megköszönöm. Haranginé Éva
Idézés
 
 
0 #1 Kristóf Judit 2012-02-01 21:09
csfs
Idézés
 

Hozzászólás


Biztonsági kód
Frissítés

You are here: